Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-29 / 51. szám

„BÉKÉSMB&YBI KÖZLÖNY" 18?P. 5I. SZÁM. arra, mikóp a nagy többségnek, a józanabb résznek kívánalmai érvényesüljenek : sem ignorálni, sem elvitatni nem lehet! Mert a mult tanúsága, s a magyar nemzetnek életerős, eleven közjogi élete a múltban, annak életrevalóságát elvitázhatatlanul fényesen bizonyítják. * * A „parlament és megye" czimü czikkefc írója a régi vármegyét élezésén „ócska fringiának" nevezte. Helyesen tette; csakugyan fringia az! S én csak ajánlhatom, hogy minden rozsda marta voltának daczára is, akaszsza le faláról, s próbálja kifényesíteni : mert megvan annak az éle ha jó kezekbe kerül, s egy ujabb válság esetén újra megtaníthat bárkit is respektálására a tételnek, hogy : „Ne bántsd a magyart Kabdebd. •— Az országgyűlés bezárása hír szerint junius 8-án fog megtörténni, addig letárgyalja a rendőri kihágásokról és a kisbirtokosok földhitelintézetéről szóló törvényjavaslatokat. — A nihilizmus a muszka hadseregben mennyire el van harapózva, legjobban bizonyítja egy philippopoli távirat, mely szerint Stolypin tábornok rendeletet bocsátott ki, s felhívja ebben a katonaságot, puhatolja ki azon nihilista ügynököket, kik az orosz hadseregben űzik kárhozatos propagandáj okat. A magyar nemzetnél divatozó megszólítások, czimzések. Ismeretes mindnyájunk előtt, hogy nemzetünknél, kivált enneii polgári osztályánál hány különféle megszólítás divatozik. Ilyenek : a kigyelmed, kegyed, továbbá az ön, uram, kend, maga ; végre a hivatali megszólítások, mint: tiszteletes, tekintetes és a rangutániak, mint: nagyságos, méltóságos, kegyelmes s az uralkodót illető felséges ur. Hogy a szolgálókat kisasszonyoknak, a szakácsnékat tensasszonyoknak, a tensasszonyokat nagyságos asszonyoknak ezimezgetik, nemkülönben hogy a gazdag embereket — habár fejők üres is, de mert pénzök van — megnagyságolják, mint korunk ferde kinövéseit nem is említjük. A kigyehned megszólítás, mint a kegyelmed szónak leginkább tiszántúli elfajulása, általában mellőzendő. A kegyelmed ezim főleg Erdélyben ós pedig a fejedelmek korában e magas állású egyéniségekre is tiszteletteljesen alkalmaztatott; kár volt elhagyni, már csak azért is, mert a kegyelmezés fogalmát fejezé ki. A kegyed mint a kegyelmednek megrövidítése szinte szép ; általánosítása kivált nők irányában nem igen ütköznék az illemtan szabályaiba. Az ön, uram kivált egyenállásu férfiaknál nagyon el van terjedve; mindkettő helyeselhető. Nem iiiy a kend ós maga. E két szónál fogalomteljes nyelvünkben nem ismerek utálatosb s lealázóbb szót. A szótárból is ki kellene törölni. S kik használják e két szót? Egymás irányában azok, kik a iniveltségnek legalsóbb fokán állanak ; továbbá azok, kik embertársaikat lenézik, ugy, hogy bátran állíthatjuk, hogy e két szó használata csalhatatlan hőmérője vagy a miveletlenségnek, vagy a kevélységnek. S mig a kend mintegy maradványa a robotvilágnak — a midőn a földes urak s hajdúik a robotosok irányában egyaránt használták — s ma is az alsó néposztályban egymás irányában használtatik : addig a maga czimzés még aljasabb lealacsonyitást látszik, vagy akar kifejezni, akkor, midőn azt valami nagy ur rangra, vagyonra, állásra, vagy miveltségre nézve nálánál alantabb álló egyénre alkalmazza. Előfordul egyenrangú s állású emberek közt is, de itt is épen oly illetlen. A megszólításokat, czimzéseket illetőleg tanulhatnánk a műveltségben s tudományokban Különben is fölöttünk álló németekről. Náluk általában a „Ste" használtatik társalgás közben, nemcsak az egyenlők irányban pedig, hanem a köznéptől kezdve tel egészen a miniszterig. E megszólítást móltan helyettesíthetné nálunk féífiak irányában u ön, uók irányában a kegyed. S mit tapasztalunk? Azt, hogy a vagyon s hivatalok birtokosai, nem különben a rangra vagy épen kutyabörre büszke nemesek, végre az üres fejűek, kiknek tán csak ruhájok finomabb, de lelkük legfölebb félmüveit, a náluknál születésre, vagyonra, állásra nézve alantabb állók irányában czélzatosan az utálatos maga szót használják. Nem hibázunk, ha azt állítjuk, hogy az ily megszólítás miveltnek látszó egyéntől, egyenlőségi korunkban nem más, mint bizonyos aristocraticus gőg ki nyomata s a robotvilág hitvány maradványa. A hadseregnél életbe léptetett humanisztikus reform e tekintetben túlszárnyalta a polgári társadalmat. Ott ugyan is megtiltatott a tiszteknek a közlegénységet per kend és maga czimezgetni. Mire figyelmeztet ez bennünket ? Arra, hogy ez utálatos két szót a társalgásból keküszöbölve, helyettök az ön és kegyed megszólítást vegyük divatba. A példa vonz. A mivelt tanítsa a miveletlent! Sőt a hivatal s rang utáni czimzéseket is egyszerűsíteni kellene ily módon: a tekintetes, nagyságos méltóságos ur helyett: szolgabíró, tisztartó, ügyvéd, orvos, báró, gróf ur; a tiszteletes, nagytiszteletü, főtisztelendő ur helyett: lelkész vagy plébános, esperes, püspök ur használtatnának. Képzeljük, hogy a rangkórságban szenvedők, no meg a hízelegni szerető alantasb hivatalnokok és még tán a széptevő fiatalság is mily kificzamodott észjárásnak tekinti ezt és figyelembe sem vesszi e „pium desiderium'

:-okat. Pedig hát ezek egyenlőségi borunknak természetes folyományai volnának. S mennyi hiúság lenne ez által eltemetve s helyét őszintébb bizalmasság foglalná el! Egy hivatalnok. LEVELEZÉS, B.-Csaba, máj. 26. E lapok 48-ik számában, Haty Károly Mezö-Berény község főjegyzője, tiszttársai nevében is érzékenykedve ad kifejezést méltatlan megsértetésének, s felvilágosítást nyújt a főcsend biztosi azon méltatlan eljárás ellen, mely szerint az, Mező-Berény községéről az alispánnak azt jelentette volna, hogy ott a marhás-járiatok kiállításáért, 10 kr. dij szedetik, kijelenti hogy fájdalmas dolog, midőn a szorgalom és tiszta becsületes eljárás ily alaptalan rágalmakkal jutalmaztatik. Ha a dolog ugy állana, a mint azt M.-Berény kö/ség főjegyzője felszólalásában állitja, ha tulajdonképen arról volna szó a miről ő beszél: teljesen igazat adnék neki, s érzékenykedését és sértődését ón lennék első aki méltányolnám. Csakhogy bökkenő van a dologban; nem arról vau szó a miről a felszólaló beszél, — s hogy e dolog tisztára mosassék, s Mezö-Berény község főjegyzője s tiszttársai — méltatlan sérelmet szenvedni ne látszassanak, a dolog következő felvilágosításával tartozom. A kérdés nem a marhás járlatok kiállítása, s nem a járjatok kiállításáért szedett 10 kr. illetéktelensége körül forog. Az 1875. jun. 23. 4220. számú m. kir. keresk. rniuíszt. rendelet, a járlatok kiállításáért a bélyeg beleszámításával 10 krnyi dij szedését rendeli, de itt is megjegyzem, hogy az 1875. évi 25. t.-cz. 14. §-a értelmében, a két éven alóli fiatal marha járlatainak kiállításáért, melynek bélyege 3 kr. törvényesen csak 8 uern 10 kr. dij szedhető. A föesendbiztos az alispáni hivatalnak azon körülményt jelentette be Mező-Berény községéről, hogy annak legközelebbi vásárjában a marhás járlatok átírásáért, s nem kiállításáért — a mi nagy különbség — 10 kr. dij sz- deteít a járlatok kezelését eszközlő hivatalnokok által, — a mi törvénytelen dolog — s igy mindenesetre visszaélés. Ha felszólaló (őjegyző ur a vásár péntek délutánján a vásári czédülaháznál kint van, tudomásaval bir annak, hogy a főesendbiztosnak azou körülményt, hogy a járlatok átírásáért 10 kr. dij szedetik, a járás ceendbiztosa jelentette, de arról, miután 5 marhás járlat átírásáért tőle 50 kr. dij vétetett, személyesen is meggyőződvén, ezen eljárás, mint törvénytelen cselekmény ellen azonnal felszólalt s annak törvényes orvoslását eszközlendő, az alispáni hivatalnak jelentést- tett. Ezzel nem Serény városa jegyzői karát vádolta; L'het hogy a község e tekintelbeni díjszabályzata hiányos, de tette a jelentést azért, hogy ezen a törvénybe ütköző visszaélés — bár honnan eredjen — orvo-ioltassók. Az alispáni jelentésben, mely a B. Közlönyben felvétetett, 7-dik pontja alatt hiányosan vétetett fel azon tétel, hogy Mező-Berény községében a marhás levelek kiállításáért *) 10 kr. dij szedetik. Ez törvényes cselekmény volna. Az alispáni 1879. évi apr. 29-ről 453. eln. számú rendelet mely ez ügyet megvizsgálás végett a járás szolgabirájához te.szi át, a marhás járlatok átírásáról szól, s e tekintetbeni visszaélések beszüntetését rendeli el s a föesendbiztos szintén a marhás járlatok átírásáért illeték*) Az alispáni jelentés hozzánk küldött eredeti szövegében ez ugy van kitéve s mi azon persze nem változtathatunk 8 igy bizonyára u alispáni irodában megesett tollhiba. Sserk. teleniil szedett 10 kr. díjról tett jelentést, miről felszólaló főjegyző urnák a vizsgálat folyamán lesz alkalma meggyőződni. Sztraka (íy. in. föesendbiztos. Nlindenféle a hazából és Nagyvilágból. * Balaton környékén északkeletről' délnyugatnak nyúló kuphegyek egyike a Csobáncz ismét füstölög. Nagy rémület fogta el a környékbeli lakosságot. — Különös természeti tünemény volna az, ha a nevezett hegycsúcs, melynek vulkáni kitöréséről a történelmi idők óta nincs is emlékezet, de kialudt vulkán hírében állott — most ajból egyszerre csak tűzhányó me térségét megpróbálná. * Meggyilkolt uzsorás. Kolozsvármegye Alsó-Szóváth községében a mult csütörtökre virradólag Horovicz Mór nevő hírhedt uzsorást ágyában megfojtva találták. * Pánszláv tüntetések. A szakolczai evangelikus egyház, mint onnan irják, e napokban elhatározta, hogy a nyitrai esperességi gyűlésen a kuitura nevében tiltakozni fog a magyar nyelvnek a népiskolákban taníttatása ellen. Példáját számos egyház követvén, bizonyosnak vehetjük, hogy az őszkor tartandó dunáninneni kerületi gyűlés botránynyal fog végződni. MEGYEI HIfiEK. — A „Békésmegyei Közlöny"-rc bármely naptól kezdve fogadtatnak el előfizetések. Május és junius hónapokra 1 írt az előfizetési dij. Lapunk hetenként háromszor jelenvén meg, azon kellemes helyzetben van, hogy minden nevezetesebb eseményt gyorsan hozhat és megbeszélhet. Hivataloktól származó hirek, hirdetmények, értesítések, ha a nagy közönség érdekeit illetik, minden dijazás nélkül szivesen közöltetnek. — A „Békésinegyei Közlöny" kiadóhivatala. fl: Yerseny mindenfelé. Az emberek jobbra-balra törekszenek pénz, dicsőség, boldogság, s sebes írás után. Verseny a színpadon, a börzén, a futtató gyepen — ós az írnokok asztalán. Ujabban Gyulán, a megyei irnoki állások mindig verseny utján töltetnek be; a ki „legszebben," leggyorsabban tud irni: azé a magas (?) állás (mert az iroda az emeletben van). Gyulán a mult héten volt ilynemű „próbairásversenyeztek vagy hatan, de hogy ki lett a győztes, még nem tudatik. Szerintünk nagyon primitív dolog az ilyen, hisz ott a kérvénye a kérvényezőnek; meglehet abból ítélni az írást, s még a mellé e kérvényből az illető qualifikacziója is kitűnik. Meg is járná a sok szegény kanczellista, kiket a miniszterek neveznek ki, ha folyamodnak irnokságért, és Budapestre kellene felczamogniok „probairást" tenni. Még csak akkor lenne sok anyag uj „Peleskei nótárius"-fóle utazásoknak többféle variáczióban leendő megírására! ££ B.-Gyulán Bleier J. tánezmesterur által tanított leánynövendékek e hó 27-ón tartották meg fényes tánczpróbájukat a „Korona" vendéglő helyiségében, melyen a már kitanult „nagyok" is szép számmal vettek részt. Bleier ur finom s minden tekintetben tapintatos eljárása ós szakismerete által itt Gyulán általános elismerésben részesült e vigalom folytán is. ft Gyulán Schmidt testvérek gyulai volt vegyes kereskedők ellen a csőd 5408.79 számmal beszüntettetett s most a társas czég egyéni czéggé lett, Schmidt Gyula vezetése alatt; üzlete a Gog-féle házban, a vásártéren nyittatott ki. Ezzel egyidejűleg megemlítjük, hogy a gyulai tszék előtt ez évben eddigelé 5 csődeset jelentetett b«. (r) Németh Lajos és Salát Tamás urak, a csabai magyar elemiiskola tanitói, növendékeik részére f. hó 27-én majálist rendeztek Mudrony Sámuel ur tanyáján. A gyermekek szülei, valamint a vendégszerető háziúr isinerősei kellemesen töltötték e napot, jól mulattak a szabadban s a szép regényes helyen otthonosan érezték magukat a fürge kisgyermekek, táncz s egyéb mulatság közben. Pártoljuk a gyermekek részére rendezendő majálesek priváthelyeken megtartását. A gyermek sokkal jobban érzi magát az ily helyeken — hová a szülő is egyszerűbb öltözetben küldi — hol egész otthoniasan, kénye kedve szerint szökdécselhet a zöld gyepen. Az az egy hátránya van, tiogy az egész napon mulató, gyenge „testületet a gyalog hazajövetel igen kimeríti. (r) A b.-csabai iparos ifjak által f. hó 22-én rendezett tánczestélyen a bevétel 120 frt, a kiadás 98 frt 20 kr., a jövedelem 21 frt 80 kr. volt, melyhez mint felülfizetök járultak : Molnár Soma ur 1 frttal, Valent Lajos ur 1 frt, Vidovits István ur 2 frttal. * A Terényi Lajos b.-gyulai ügyvéd urnák Miskovics Száva ur általi elzáratására vonatkozó hir, ugy a a mint azt közöltük, egész terjedelmében igaznak bizonyul. A nevezett vizsgáló-biró csakugyan a külvilágtóli érintkezéstől, saját szobájában, ügyészi indítvány nélkül, el. zárt egy lovagias elégtételadásban rószt vett segédet habár előzőleg magát a felet kihallgatta és elbocsájtotta « elzárta, azért, mert, mert az affaire okát meg nem tudta! mondani. Megemlítendő még, hogy az illető ügy épen a segédek közbejövetele és fáradozása folytán békésen, minden baj nélkül végződött. Bárhogy indokolta is az eljáró v. biró a letartóztatást, az a szakértő előtt még sem egyéb mint a hivatalos hatalomnak helytílen felhasználása, mert ha már maga a fél kihallgatatott: a segéd letartóztatásának szüksége fenn nem foroghat azért hogy össze ne beszéljen, mert hisz a fél már ki van hallgatva. Az a szenvedélyes goroinbáskodás pedig a letartóztatottnak ügyvédével, ki csak arra szólitá fel a v. bírót, hogy m*