Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-29 / 51. szám

„BÉKÉSME&YBI KÖZLÖNY

" I87O, BI. SZÁM. radjon a törvény korlátain beiül, tegye lehetségessé az ügynek azonnali felsőbb elintuzéset és fogalmazza érthetően a végzést: az minden kritikán alóli eljárás, mert az ember megteheti teves felfogása szerinti kőtelességei is, a nélkül hogy azért gorombáskodjék. Legszebb pedig a dologban az, uogy az egész világon, de az uj magyar büntetőtörvóuyköuyvben is — a 297. §. es 300 §-..k szerint — senki sem bünielheto, ha a leiek a jiu viadaltól elállottak s azon segédek, kik a párbajt megakadályozni törekedetek, épen nem büntetendők.— Az ügyvédek ez ügyben tanacskozast tartottak kartársaik e méltatlan megbántódásuk miatt és elhatározták, hogy törvenyes orvoslást fognak keresni. Vájjon a nn viszonyaink között megtalálják-e az orvoslást ? az más kérdés. A gyulai társadalom mindenesetre elegtételt fog nekik szolgáltatni. Némi elégtételben máris részesültek a sértettek az altal hogy a törvényszéki elnök, Nóvák Kamill ur, kinek ez ügybeni eljárása általános elismerésben reszesül, felmentelte Miskovics Szava urat a vizsgálóbirói leendők alól, ós a törvényszék a „külvilágtóli elzárást" megsemmisítő végzésben roszalását fejezi ki Miskovics Száva ur eljárása fölött, végre, hogy Gyulán alig van ember ki ezen urnák köszöntését fogadná, mert mindenki tudja, miért volt épen Terényi ur az áldozat. Gyulán szerencsétlenül fog járni az ott időző állatsereglet tulajdonosa. Nem azért, mintha valamelyik fenevad feluiarczangolna, világért sem, hanem azért, mivel állatai rakasra betegednek meg. Most is rövid egy hót alatt egy madara s ket larkasa betegedett meg, s na a többi állatok is gusztust kapnak az íiynemü dologra, vagy pláne ez árnyékvilágból való elköltözésre, ugy a szegény tulajdonos maga magat mutogathatja — pénzért. ££ Gyulán e hó 27-en a varos szervezesenek szabályrendelete — mivel ez a megyei törvényhatóságtól némi módosításokkal visszaküldetett — elóterjésztése vegett képviseleti közgyűlés tartatolt, melyen egyéb érkezett folyó ügyek is targyaltattak. (E) Nagy szerencsétlenség (?) B.-Üsabán, a jaminai szőlőkben. Május 22-en történt, uogy ez újdonság közlője, ki orvos, 13. L. s. orvos úrtól egy nyílt levelet kapott, melyben arról lett értesítve, miszerint a vasúton tuh szőlőkben nagy szerencsétlenség törtónt. A levelet alig hogy elolvasta, lélekszakadva loppan be hozzá Osicsel András, nyomban utana lázasan dobogó szívvel, sírva és jajgatva, ennek felesége, 10 ártatlan „hullával" a hátán, mind meg annyi aldozattal, mely hullák halalának okozója állítólag egy roszielkü szomszéd, bizonyos Madarász nevü czigauy. A hullák közül kettő azonnal lelbonczoltatott, hogy a közvetlen halál oka megállapitassek. A mérgezés phosphorral történt. Ezen alkalommal előbb neveze'tek lájdalmasan felemlítettek azt is, hogy ezelőtt két évvel szinte ezen Madarász nevü czigany, ki külömben híres kuruzsló, hasonló medhodussal pusztitota el az udvarukban levő összes — tyúkokat, A szerencsétlenség tehát — ezeken esett meg. (r) A b.-csabai dalkar í. hó 26-án tartá alakuló közgyűlését, melyen a régi, 1867-ben alakult dalkör alapszabályait ellogadta s ennek alapjan működését azonnal megkezdé. Elnöknek : Dobay Sándor ur, nyomdász; jegyzőnek : Gócs János ur, pénztárnoknak : Kruák Mihály ur választatott meg. üdvözöljük az uj egyletet azon óhajjal, hogy ne legyen e lelkesedes, naJuuk szokás szerinti szalmatüz. „Eajta íiuk dalra keljetek!" (r) A b.-csabai második csolnak-kirándulás szép, meleg ós derült tavaszi napon í. ho 24-en kitűnően sikerült. 12 pár vett részt s mulatott d. u. 3 órától este tél 10-ig. * „Egyszer mindenkorra." A mi kedves, szere tetremélto gyulai kollegánk, a „ Békésmegyei Híradó,

u I ép akkor, midőn mi egy szerkesztője elleneben hozzunk beküldött meglehetős „vastag" hangú, sértő kifakadás visszautasításáról ortesitjük az illető beküldőt, kinyilvánítja lapjában, hogy igenis, múltkori szellemdús (?) a Sterntbalék gátépítésére vonatkozó felszólalásában használt legmagasabb irodalmi illemü (!) abbeli kifejezését, hogy „elúsztatja némely embernek vizenyős észjárása" a mi újdondászunkra méltóztatott kegyesen értenie. A kodega annyira érzi lapjának fogyatkozásait, véghetetlen unalmas, fád voltának „minemüsóget" és annyira tudja, hogy még az érdekesebb gyulai dolgok köztesében is egész héttel sántikál utánunk, miszerint ujabb időkben azzal iparkodik lapját érdekessé tenni, hogy minden áron belénk köt és most már gorombáskodik is. Arról nem is akarunk szólni, hogy a Justh-fóle ügyben irt tárgyilagos kritikára holmi érthetlen ömlengésekkel felelt; csak utóbb követett eljárását akarjuk a közvélemény igazságos ítélete alá bocsátani. Újdondászunk azt állította, üogy az Arad- ós Békésmegye natáran, a Sternthaiék birtokán kiépítendő gátak, Békesmegye egy részére fogják szorítani a vizet. Ez állítás vagy helyes, vagy nem. Ha valaki azon ellenkező nézetben van, hogy nem helyes: természetesen senki sem gátolhatja abban, hogy jogos, ellenkező állítását elő ne adja, de az kinek csak némi fogalma van az irodalmi illemről, egyszerűen azt fogja mondani, hogy ez állítás téves, és különösen miért az, va^y legroszabb esetben némi finom gúnyt fog alkalmazni, (ez meg van engedve, mert némi pikantóriat kölcsönöz a közleménynek), de bizonyára nem fog gorombáskodni s abban dicsőséget keresni, hogy az illető sorok íróját „vizenyős eszünek" mondja, mert az ily „szelleindussághoz" a legutolsó kofa is ért. És kedves kollegánk még kedvesebb gorombaskodása annál is inkább jogtalan, mert ő annak idején nagy garral, pukadásig felfuvott békabüszkeséggel azt inondá első nagyszerű felszólalásában, hogy nekünk „egyszer mindenkorra" felelt akkor s íme most mi Sternthalékról ós gátakról beszélünk ós ő beleütvén ebbe a dologba szeretetreméltó orrát, ámbár saját drága énje bántalmazva nem volt, a helyett hogy a gátakra nézve előadott aggo4 almainkat szétoszlatná, és állításunkat megczáfol

Dá kinek csak logikátlansága nagyobb elbizakodottságánál, czáiolatul „vizenyős ószszeJ" traktál másokat. S ö nem kepes ma már máskép írni (mint ugy, hogy vizenyős ószjarással traktál masokat) ugy mondja a kollega, és nem fog már most tanulni. Hisz ép az a baj, hogy a mi fiatal szellemóriásaink, ha egy pár rosz verset firkáltak és a mellett annyit tudnak beszélni hogy négy asszony nem győzi őket szóval — azt gondolják, hogy ők már elérték a Parnaszus legmagasabb fokát, hogy Ők már tökéletesek, nekik már lanulníok nem kell! Mi szívesen tanulunk még ós az érvek hatalma előtt mindig meghajlunk, de ha holmi apró szunyogszurásokat egykedvűen elviselünk s a zsebben összeszorított ököl erölködeseit nem is akarjuk látni : ily nyilvánvaló neveletlen és éretlen marakodást visszautasítunk ós a támadót érdeme szerint megleczkéztetjük. Azért hagyjon fel a kollega az ilyenekkel. Ha velünk ellenkező veleményben van: fejezze ki azt illedelmesen, tárgyilagosan, érvelve, de ne kötlözködjók, ne gorombáskodjék és ne tujja fel magát szines, de üres és hamar szótpattanó szappanbuborékká, mert ö az, kit kinevetnek ; azután tanuljon még másoktól, és tőlünk is, mert rá fér busásán ; tanulja meg tőlünk különösen azt, hogy a mi felszólalásaink alapját mindig az igazság, a meggyőződés képezi (mely ugyan téves lehet, de jóhiszemű) s hogy mi érvekkel, tisztes eszmecsere utján akarunk győzni vagy legyőzetni, de nem személyes sértések által, melyek miatt erdein szerint lepuskázhatnának bennünket ugy, mint mi most, sajnálattal bár, kényszerítve vagyunk a kollegát letereniteni. Az ily kanapéharczoknak a közönség nem örül, azért maradjon veszteg a kedves kollega, mert külömben ha egyebet nem, de azt megtanulandja, hogy mi meg tudjuk ós meg Jogjuk magunkat védeni az ily eietlen, szellemtelen „box-muveletek" elleneben, Kunt és Hegel észjárása nélkül is, habár ily zseniális , tökéletes szellemónással állunk is szemközt, ki azt gondolja magaról hogy már nem tanulhat semmit, mert a lővárosban a versfaragás mesterségében — vétkezett ! * B.-Gyula városa f. hó 27-én tartott közgyűlésén elhatározia, hogy a megyének a városi szabályrendeleten tett valtoztatásat, mely szerint a polgármesteri fizetésnek tervezett leszállítását meg nem engedi, megfelebbezi. * A székesfehérvári kiallitas alkalmából tartandó iparos itjusági vándorgyűlés tárgyában tartott gyűlésen, a rendező bizottságba Békésmegyéből Bartóki István és Launer Károly urak választattak meg. — Beküldetett. A „Bókesmegyei Közlöny" e hó 22-ón megjelent szamának megyei hírek rovatában ^ j^gy alatt toglalt közlés szerint, íolyó évi april 27-én az alsófehór-Körös szabályozási társulati közgyűlésen megválasztott Erkel János mérnök választása, m«gsemmísitettnek nyilváníttatok: ennek ellenében, ugy a társulati érdekeltség irányában tartozó kötelességem érzetében, valamint Erkel János budapesti tóvárosi egyik mérnök jó hírnevének megóvása, s ezzel együtt az igazság érdekébea is kijelenteni el nem mulaszthatom, miként a kérdéses mérnöki választás meg nem semmisittetett, — sőt ekként a törvény korlatai közt megválasztott társulati mérnök, állomásat folyó évi julius 1-én tényleg elis íogja foglalni, ós hivatalos működését megkezdeni. B.-Gyula, máj. 28-án. Farkas Béla *) Törvénykezési torem. * B.-Oyulán Miskovicz Száva tszóki biró, vizsgálóbirói teendői alól felmentetett, s helyébe dr.jur. Uedeon Albert tszéki 11-od jegyző rendeltetett ki vizsgálóbírónak. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1879. évi május 30-án előadandó perekről: Május 30. előadó D o b o s fy 3057. Tury Andrásné felperesnek Túri András és t. alperesek elleni tulajdoni pere. 4597. Klóezka Sámuel felperesnek Blaskó István és t. alperesek elleni rendespere birtokközösség megszüntetése iránt 5036. Szűcs Susanna felperesnek K. Molnár István alperes elleni válópere. 5111. Pornutz Flóra telperesnek Pomutz Pál és Mihály alperesek elleni rendes pere, birtokközősség megszüntetése iránt. 6251. Konkoly Jenő felperesnek Kis Mihály és neje elleni rendes pere birtoíközösseg megszüntetése iránt. * Említettük volt annak idején hogy I>ombay József gyulai ügyvéd ur 16 évig, sok zaklatás éa pellengére allitás Között folyt vizsgálat befejeztével megtartott végtárgyalás alkalmavat, a a gyulai kir. törvényszék által az ellene emelt csalasi vád alól tárgyi tényálladék hiányából feimentetet. A kir. tábla szinte igy Ítélt. A napokban hirdetett ki a kúriai Ítélet, mely a két alsó bírósági Ítéletet egész terjedelmükben helyben, hagyta. Ki fogja már most az áltatlanul 16 esztendeig zaklatott embert kárpotolni a sérelmért ? Gazdászaí, ipar és kereskedelem. * Közlés végett hozzánk a következő hirdetmény küldetett be a allöld-fiumei vasút nagyvárad-eszóki részéről : ,18<9. évi május hó 21-től a forgalomnak a SzegedH.-M.-Vásárhelyi vonalszakaszon való megnyitásáig 7. ós 8. számú vegyes vonatainkkal a cs. kir. szab. 1-ső dunagőzhajózási tarsulatnak Szeged ós Szolnok között közlekedő gőzhajójához való csatlakozással utasok kózipodgyászszal, — de uti podgyász nélkül, — Szeged ós Algyő felé ós felől H.-M.-Vásárhelyen át következőleg fognak szállíttatni: Hétfőn, szerdán es pénteken : Indulás Szegedről gőzhajóval 5 órakor reggel, érkezés Algyőnél 6.30 órakor reggel, indulás az Algyő melletti tiszahidtól vásottól 8.5 órakor délelőtt órkezes, H.-M.-Vasárhelyre 8.44 órakor délelőtt, érkezés B.-Osabára 1.32 órakor délután, érkezés Nagyváradra 7.15 órakor este, erkezós Budapestre, osztr. államvasút 8.26 órakor este. Kedd, * Felkérjük gyulai levelezőnket, legyen szíves nyilatkozni ez ; ügyben. Szerk. csütörtök ós szombaton : Indulás Budapestről osztr. államvaspályával 7.30 órakor reggel, indulás Nagyváradról 9.35 órakor délelőtt, indulás B.-Osabáról 2.45 órakor délután, indulás H.-M.-Vásárbelyről 6.13 órakor esif, érkezés az Algyő-melletti tiszahidhoz 6.52 órakor este, indulás Algyőről gőzhajóval 7.15 órakor órakor este, érkezés Szegedre 8 órakor este továbbá az utóbbnevezett három napon : Indulás Szegedről gőzhajóval 6 órakor este, érkezés Algyőnél 7 órakor este, indulás az Algyő melletti tiszahidtól vasúttal 8.20 órakor este, érkezés H.-M.-Vásárhelyre 9 órakor este. Az I. cs. kir. szab. dunagőzh*jozási társaság menetdijai az ezen társulat által f. é. márcz. hó 28-án kiadott hirdetményben benfoglalvák. Az Algyő melletti tiszahidlól H.-M.-Vásárhelyig terjedő vonalszakaszért az Algyő-H.-M.-Vásárhelyi menetdijak magánál a vonatnál szedetnek be; ellenirányban pedig az Algyőre szóló menetjegyek a kiindulási állomáson, illetve Nagyvárad, vagy Csaba állomás által fognak kiadatni. Budapest, 1879. május hó 18. Az üzletigazgatóság. * A vetések állása Bókésmegyóben. B.-Csabai \járás. Buza, rozs jól telelt ki s a bő esőzések folytán igen buján tenyésznek, repczók csekély hiánynyal teleltek ki s jelenleg dúsan virágoznak. Árpa, zab jól kikelt. — Gyomai járás. Búzák sárgulnak, tavasziak, melyek vetése részben felbeszakadt, nagy hátramaradást szenvedtek. — Kondoros és vidéke. Buzavetóseken a rozsda mutatkozik. Orosházi járás. A dér csak a gyümölcsfákon tett részben károkat. Oszi repcze teljes virágzásban van. Buzavetós sárgul ós rozsda vehető észre rajta. Szarvasi járás. A május elején beköszöntött dór nem volt káros. Oszi vetések buján nőnek, ugy a tavasziak is. A repczék kitűnően állanak s teljes virágzásban vannak. Bötermést ígérnek. Kukoricza, répa elvetve. Utóbbi már elsőre meg is kapál* tátott. Takarmánynövények bő termést adnak. * Sertéspiacz. Jegyzettárak: magyar sertés nehéz 39—41 % kr., könnyű — kr. Vidéki nehéz — kr., szerbiai 37 -39% kr., oláh 377,-39 kr., süldő 357.-37% kr. kilogr.-kónt nettó suly. Takarmányárak: tengeri f. 5.15— kr., árpa f. 5 frt 40 kr. métermázsánkint készpénzfizetés mellett. Állomány: május 16-ról maradt 80080 db. Felbajtatott: alföldről kövér 4060 drb alföldről könnyű sartég 1240 drb. Erdélyből 350 drb. Szerbiából 3370 drb. Oláhországból 1920 drb hajóval 1200 drb, magyar északi vasúttal 790 drb, vidéki összhajtás 30 drb, összesen 93,040 drb. Elhajtatott: felföldre 660, Bó<*s (mult héten 910'drb) 3870, Prága 1400 Bodenbachon át 690 drb., Euttka 930, budapesti fogyasztás 2210 db, vasúttal Alba-Sopronyra 170 drb. Maradók-állomány: 82960 melyből 15610 drb a részvény-szállásokban van elhelyezve. Hivatalosan jegyzett piaczl árak. (B.-Csabán, május 28.) 1. rendi | II. rtndft lOO UlognuuM 9.50 7.80 4.80 — 4.10 3.90 5.20 — _ 36.50 35.— Eepeze —•— —-.— Belanka Pál, v. esküdt. — Atya és leánya. Atya. Bizony ón gyermekem, sehogy sem szeretem, hogy oly gyakran állsz a tükör előtt. Nem tudod-e, hogy a tükör a fiatalságra nézve valóságos méreg ? Ugyan atyus hiszen a kéneső a tükör hátsó lapján van. — Wallenstein szobája. Utazó. Ez volna tehát a szoba, melyben Wallenstein meggyilkoltatott? Szolga. Szolgálatjára, uram. Utazó. Hallja csak, hisz ön a mult évben itt jártomban nekem egészen más szobát mutatott! Szolga. Igen uram, mert e szoba akkortájban javítás alatt volt. LiOgujabb hirek. * Károlyi Pista gróf pohárköszöntöje Orosházán nagy hatást tett. Az orosházi egyesült iparos társulat a grófot kérte fel képviselőjéül a II. országos igaros-gyülésen, mire a gróf táviratilag következőleg felelt: „Fogadják hálás köszönetem a nagybecsű megválasztásért. Kész vagyok azt elfogadni, de kérem önöket, óhajaikat írásban foglalva czimem alatt Nagy-Károlyba rögtön küldeni. Congressus után lejövök Orosházára ós számolok az eredményről. Gróf Károlyi Pista." * Szeged, május 28. Zichy grófné továbbá Ivánka Imre és neje a bölcsőde átvételére ide érkeztek. Tisza Lajosnak királyi biztossá való kineveztetésót biztos tényként emlegetik. A belvíz egy hüvelyket apadt, az idő derült. * Bécs, máj. 27. Athénból jelenti a Politische Correspondenz: A törökök a görög határon nagy csapat őszpontosítást vittek véghez. Felelős szerkesztő: Dr. BÁTTASZÉKI LAJOS,