Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-03 / 28. szám

„BéKé3MBGYEI KÖZLÖNY" 1879. 23. SZÁM1863. évben egy suhancz, a szeretőjének ajándékozott. kendőt az azzali összekoczczanás után nyakából erőszakkal elvett s e miatt a személy ellen használt eröszakkali ingó tárgyat elrabló, kötél általi halálra Ítéltetett. Öt ember itelte el függetlenül, s. fosztá meg embertársát a legfőbb kincstől, életétől. Perorvoslatnak van ugyan helye, mert a legfelsőbb kegyelemért a kitűzött idő alatt az elitélt vagy rokonai esdekelhetnek ugyan; de hisz a halál eszméjével megbarátkozni nem tudó, kétségbeesett vádlott mit tud erről. Ki is törődnék egy szegénynyel! . . .. mit veszt vele a társadalom ? 1 Semmit! . . Volt, nincs ! . . És ha a kivégeztetés után, mire példa egy becsületes polgár esete — kiderül ártatlansága, a tanuk ujabb és az igazi bűnös vallomásából, rokonai még neve becsületének helyreállítását sem eszközölhették ki, hanem hitvány pénzöszszeggel kárpótoltattaK, nehogy a birói tekintély valahogy csorbittassék, azon veszedelmes princípiumból indulván ki. „Vesszen el az ártatlanság, dőljön romba a világ, csak ne sértessék meg az alakiság egy hitágazata sem! . . . Ez institutió használásával háborút izenünk a haza becsületes polgárai ellen. A köz- valamint a személyes szabadság a hirdetés tartalma alatt veszélyeztetve van, valóságos ostromállapot alatt nyögünk, s mig egyrészről, miután ez intézmény értelmében nincs különbség ifjú és agg, nő vagy férfi, becsületes előéletű vagy megrögzött gonosztevő közt, másrészről minden becsületes honpolgár ki van téve azon eshetőségnek, hogy egy pár gaz ós ellene gyűlöletet tápláló által feljelentetik, kik fejére esküsznek. És ha az örökös rettegés között — bár tiszta lelkiösmérettel nyugalomra hajtja tejét, nem tudhatja, hogy a felkelő nap örömet vagy halált, a leggyalázatosabbat — bitófán általi halált hoz számára, daczára, hogy egész elete nyitott könyv melyből mindenki olvashat. Es ez nem a phantazia szüleménye, hanem a rideg való, miket szomorú példák illustrálnak. Chrisztó Miklós. — Kalkuttából jelentette a Standard márcz. 27-kéiől, hogy a Jakub kánnal folytatott alkudozások meghiúsultak és az angol csapatok parancsot kaptak az előnyomulásra Kabul ellen. —• Trieszt városa befejezte képviselő testületének választását. Az eiedtnény az lett, hogy a progressista párt 25, az osztrák párt pedig 29 tagját választotta be a képviselőtestületbe. LEVELEZÉS. Orosháza, márcz. 30. Tek. szerkesztő ur! A „Békésmegyei Közlöny" f. óv márcz. 27-én kelt 25. számában, Kállay Alajos úrtól megjelent személyes boszu vezette, nemteleu rágalmakat tartalmazó közleményére, legyen szabad következő megjegyzéseket tenni: Kállay Alajos urnák válaszom nincs, ö neki elég válasz az orosházi kaszinó f. hó 29-ón tartott rendkívüli közgyűlésének határozata, melyet 80 tag, tehát a kaszinó tagjainak absolut többsége nyújtott be, s melyet •/. alatt van szerencsém mellékelni. *) De amennyiben Kállay ur jónak látta belevonni közleményébe a békésmegyei hölgyeket, sőt még ő felségét is az uralkodónőt, legyen szabad a tényállást röviden etőadni. Márezius 12-én, tehát a szegedi katastropha napján, midőn itt is mint mindenütt a legnagyobb izgatottság *) „Kivonat az orosházi kaszinó 1879. évi márcz. 29-én tartott rendkívüli közgyűléséből. 3. p. Az alábbi 80 tag által beadott kérvényre: „Miután dr. László Elek előttünk teljes hitelt érdemlőleg beigazolta azt, hogy Kállay Alajostól a „Békésmegyei Közlöny" f. évi márcz. 27-én kelt 25-ik számában megjelent közlemény teljesen rágalom s miután a kaszinó kebelében történt dolgoknak és azoknak is elferditetten világgá bocsájtásával a kaszinó iránt hűtlenséget követett el, alolirott nevezettnek a kaszinó tagok sorából való kitöröltetését kérjük," behatóbb tanácskozás után, vájjon a fenti kérvény jelen közgyűlésnek tárgya lehet-e vagy sem, a megejtett szavazás után nagy szótöbbséggel napirendre tétetett s további beható tanácskozás után a közgyűlés nagy szavazattöbbséggel határozza : miszerint tekintettel arra, hogy a kaszinó kebelében történteknek elferdített, roszakaratu közzététele már magában is a kaszinó életrendjét és czélját sérti s nehogy hasonló esetek által a kaszinó békés belélete felháborittassék, a kérvénynek hely adatván, Kállay Alajos a kaszinó tagok sorából kitöröltetik. Kiadta, Orosházán, 1879. évi n.árcz. 31. Láttam Székács István egyleti elnök. Szebel'ényi József egyleti jegyző. (P, h.)-' uralkodott, midőn egész nap csak a dobpergést s „segély" kiáltást hallotta az embert, midőn mindenki sietett vagy kenyérrel vagy pénzzel a község-házához, hogy adományát mielőbb a szerencsétlenebb kezeihez juttathassa, mondom márcz. 12-én este a kaszinóban többen beszélgettünk a szegedi katastropháról, midőn egyik t. tagtárs előhozza s megrójja, ilyen napon s ily körülmények közt absurdumnak tartom az albumra gyűjtést, s ez alkalommal a többek közt én is ugy nyilatkoztam „valóban magam is ily körülmények közt absurdumnak tartom az albumra gyűjtést s megvagyok győződve, ismerve ő felségeik nemes és magasztos lelkületét, a mint megtudják a történteket, ők lesznek az elsők, kik az albumra gyűjtést befogják tiltani\

u Ezek voltak szavaim, melyekre még hiven emlékszik minden jelen volt kaszinói tag, sőt később nem tudom kitől származott helytelen informáczió után, Omazta Gyula ur interpellácziéjára, neki azonnal kinyilatkoztattam, hogy „sem én, sem senki, sem nőkről, sem a békésmegyei nőegyletről, annál kevésbé annak mélyen tisztelt elnökéről egy szót sem szólt, annál kevésbé én, ki személyes ismeretségének vagyok szerencsés örvendhetni s egyik legnagyobb tisztelője vagyok." Ez a tényálladék, hogy van-e abban sértő, azt a nagy közönség megítélésére bizoin s bátran vetem magamat Ítélete alá. **) Dr. László Elek. IVleyyei lapok szemléje. [Vége.] -f- Uj kollegánk ugy előfizetési felhívásában, mint a mutatványszám vezérczikkében körülbelül a következő szépen hangzó tételt alkalmazza : „Valamint ép, egészséges testszervezet nélkül nem működhetik a lélek, ugy a műveltség is, csak ugy virulhat fel, ha annak alapját az anyagi jólét képezi. Még egy nemzet sem vitt végbe — a történelem tanúsága szerint — valami dicsőt, nagyot, mely szegény volt, sem anyagi gondoktól teljesen nem szabad. Az ókor nagy nemzetei, a görög és a római, akkor emelkedtek műveltségük legmagasabb fokára, akkor virágzott nálok legjobban a tudomány és művészet, mikor az előkelő osztályok és az alsóbb nép egyaránt gazdagok voltak.'' — Mi azon véleményben vagyunk, hogy ezen szép periódusban foglaltak nem állják ki mindenben a kritikai analysist. Legyen szabad nekünk is ezen tételekre nézve az eszmék tisztázásához hozzájárulni. Erveink meghallgatása után, Ítéljen mindenki felfogása szerint, az iránt, kinek van igaza. Szerintünk a gyakorlatból keletkezhet csak megdönthetlen theoria. A mi a gyakorlati életben — legyen az a tudomány bármely terén — bizonyos rendszerben előfordul : abból meríthetni csak helyes elméletit. Már pedig azt határozottan kétségbe vonjuk, hogy a gyakorlat bizonyítaná, miszerint „egészséges-testszervezet nélkül nem működhetik a lélek." Sut ellenkezőleg, a mindennapi életben, nem mint egyes kivételt, hanem rendes szabályként észleljük, és a mindennapi életből a szakértők is igy konstatálják, hogy a gyönge, beteges testszervezet mellett, magasabb értelmi fokban működik a lélek. A gyenge testalkotásu, finom idegzetű, púpos, mell- vagy szívbeteg emberek majdnem kivétel nélkül szellemesebbek, genialisabbak, mint olyanok, kik csakúgy duzzadnak az egészségtől. A serfőzok, hentesek, mészárosak a legegészségesebb emberek szoktak lenni, de hogy ezeknél a „lélek" valami különös módon működnék, arról nem szól — a történelem. Börne, Heine, Veresmarty és számtalan mások, beteg testtel alkottak legnagyobb müveiket. Erről különben nagy physioligiai tanulmányt lehetne irni, melyből kitűnnék, hogy igen természetes, miszerint a gyönge testben eresebb, nagyobb, szellemesebb lélek kell hogy lakjók rendszerint, mint holmi egészséges liustömegekben. Ez azonban nem tartozik hozzánk, ftt csak azért szóltunk róla, hogy az olvasó gondolkodjék ily dolgokról s ne acceptáljou ilyféle szépen hangzó, ragyogó tételeket, tiszta, színarany igazságnak. — Részünkről azt sem fogadjuk el, hogy „a műveltség csak ugy virulhat fel, ha annak alapját az anyagi jólét képezi." A kereskedelem igen; hogy magasabb fokra jusson, viruljon ahoz okvetlenül anyagi jólét kell, de a műveltség alapját ez, szerintünk, nem képezi. Rendszerint és nem kivételkópen, a legszegényebb emberek, kiknek küzdeni kell a kenyérért, érik el a műveltség, a tudományosság legmagasabb fokát. Husz hires ember között, tizenhatról bátran azt lehet mondani, hogy nélkülözésekkel, viszontagságokkal kellett küzdenie. S ez igen természetes. A szegénység magasabb műveltség után törekszik, hogy anyagi jólétet szerezzen magának. Az pedig, ki már benne vau, nem érzi annyira szükséget, mert a pénz sokat pótol. Az sem áll szerintünk, hogy nemzet nem vitt véghez nagyot, dicsőt, a mely szegény volt. Arról nem szói a törtenelem, hogy a magyarok gazdagok voltak, midőn e hazát elfoglalták, de azért mindjárt nagyokat, dicsőket vittek véghez, mert eszes embereik voltak. A műveltség alapja tehát az ész, az értelem s épen nem az anyag, ez legfeljebb tovább fejlesztésére sokszor igen hatalmas eszköz. A svajezi nép általán véve nem gazdag, mert talaja hegyes, s tej-, vaj-, sajtkészitésből ól főleg, de azért nagyot, dicsőt vitt véghez, mert szabadságot, oly alkotmányt s oly törvényeket szerzett, melyeket sok gazdagabb nép irigyel tőle. Azt pedig épenségesen nem tanúsítja a történelem, hogy „a görög ós római akkor emelkedett műveltsége legmagasabb fokára, mikor az előkelő néposztályok és az s,lsóbb nép egyaránt gazdagok voltak." Először azért nem tanúsíthatja, mivel a görög ós római nép alsóbb néposztályai, a plebs, a démosz, soha nemcsak egyaráut nem volt gazdag az előkelő néposztálylyal, de mindig földhöz ragadt szegény **) Kállay Alajos urnák ugyanezen iigyre nézve beküldött nyilatkozat, térszüke miatt a jövő számra marad, Szerk. volt. Másodszor azért nem, mivel a görög és római épeu magasabb műveltsége és esze által érte el magasabb anyagi jólétét és nem megfordítva, nem gazdagsága által lett műveltté! Sőt épen midőn gazdagságának és hatalmának tetőpontjára ért: akkor kezdett alászallni a népek magasabb műveltségét jellemző tiszta erényekben, akkor kezdett sülyedni, elsatyulni, elfajulni, akkor kezdett ritkulni tudományos, nagy embereinek száma, miből a gondolkozó, igen keves filosofiával azon következtetésre jő, hogy ha nem úszott volna e két nép oly annyira nyakig a .jólétben : műveltsége mellett állandóbb existencziáju lehetett volna. Mi tehát a t. kollega ur ezen axiómáit ugy tekintjük, melyeket az iskolában belénk „diktálnak," melyeket mi mint szent igazságokat kenetteljesen bemagolunk: de melyeknek, mint megnőtt, önállóan gondolkodó és kutató férfiak, sokszor épen ellenkezőjót kell hogy bigyjük, ha a hallottakat és tanultakat a valóságos tények és józan ész egybevetésével bírálgatva taglaljuk! + T. laptársunk a megyei tanügyre nézve többek között fájlalja, hogy mig u. n. „tudós" iskolánk „(azaz gymnaziuui) 4 van, addig szakiskolánk egy sincs. Őszintén bevalljuk, hogy ha mi rajtunk állana, mi mindenkinek, kivéve ki földmives vagy kisebbszerü kézműves akar lenni, kötelességévé tennők, hogy legalább négy gymnáziumi osztályt végezzen s hogy csak ezután léphessen át szakiskolába. Tudja isten, mi nem képzelhetünk általánosan müveit embert, ki nem foglalkozott legalább nemileg a latin ós görög nyelvvel ós irodalommal, ki nem ismerkedett meg a görögök egyszerű, eszes müveivel. Az ilyen egészen más gondolkozasmódoru lesz, elestbb eszű, jobb felfogású s minden tettében, szavában helyesebb logika szokott uralkodni. S aztán gyakorlati haszna is van, mert bármely szakpályára készüljön is — legyen az bár csak a magasabb ipar pályája --- könnyebben sajátíthat el bármely ismeretet, nyelvet, mükifejezést, mert tudja üonnét jő a szó, IUÍ az eredeti értelme. Későbben vergődnek ugyan önállóságra az, kinek szaktanulmánya ós az elemi es polgári iskolán kívül még gymuáziumot is kellene végezni, de ez nemcsak hiba uem, sőt előny lesz, mert meglett alaposan müveit férfiakkal találkoznánk csupán s nem annyi kész, de azért éretlen, teljszakálu gyerekkel. Mi tehát abban hibát nem találunk, hogy inegyenkben 4 „tudós" iskola van s legfeljebb azt kivánók, iiogy mellette egy-két szakiskolánk is legyen, de maga az elnevezés, hogy „szakiskola" is arra mutat, hogy kivétel, hogy csak bizonyos köröknek való, mig a gyinnázium általános; ott mindenki, bármely pályára készüljön is, nyerhet oktatást. Az általanos pedig mindig szükségesebb mint a specziális, a szakszerű. -f- A politikát gyűlöli a mi uj kollegánk ; ettől retteg mint Belzebub a szentelt viztől, mert ezt taitja társadalmi bajaink egyik kutforrásáiiak. Elfelejti, hogy e szó „politika" épen csak azt jelenti, hogy „társadalom Pláto az embert „zoón politikón," „társadalmi" együttlétet kereső lénynek nevezi. Epén a társadalmi együttlét szükségéből származnak a koimányformák, ebből pedig az azokrol uralkodó különféle nézetek. Ott tehát, hol emberek együtt laknak, kiket hazájuk sorsa érdekel, kik szeretik a szabadságot, és a társadalom együttlétnek minél nagyobb tökélyrevezető útját és módját akarják kitalálni, ott a kerek földön senki sem fogja kiküszöbölni akarni a politikát. Különösen nem a magyar népnél. S hogy a magyar nép azzal foglalkozik ez nem hiba, nem baj, hanem honfierény, szükséglet. Azért mert az, mit most politikának neveznek, vitatkozásra, a különböző nézetek mérkőzésére ad alkalmat és azt eredményezi, hogy az egyik uézetnek győzni kell a másik fölött, azért kellene kiküszöbölni bármely sajtóközegnek a politikát hasábjaiból? Ohó! Ez azt tenné, a fürdővel a gyermeket is kiönteni, az orvosságát, habár eredményében gyógyít, azért visszautasítani mert keseiü! Ne a gyermeket öntsék ki a fürdővel együtt, azaz ne akarják egészen száműzni a politikát, Hanem világosítsák fel azokat, kik nem tudják és mutassák jó példával, hogy tisztességesen is lehet politizálni, hogy a politikai ellenfeleknek is csak eszmeharezot kell vivni, de máskép mint testvér a testvért szeretheti és becsülheti egymást; tanítsuk arra a népet, hogy türelemmel meg kell hallgatni mindenhol, s igy a politikai dolgokban is az ellenfél nézeteit, tisztességen meg kell mérkőzni vele és ha legyőzetünk, meg kell hajolni a többség akarata előtt, és nem gyanúsítani, gyűlölködni ezután is! Ha a politikát kiküszöböljük, ezen nemes czélt soha el nem fogjuk érni, azért űzzünk igenis politikát, de csínján bánjunk vele. A kollega ezen különleges nézetét e hazában nem is osztja tán senki, s különösen a sajtóközegek nem, s százat mernénk tenni egy ellen, hogy ha a politikához való hozzászólásért nem kellene kaueziót tenni, alig volna e széles hazában újság, mely azzal ne foglalkoznék. S ismételjük, ez nem volna hiba, sőt előny, mert kivéve tán egyes eseteket — a sajtónak itt is feladata, habár kell hogy egyik vagy másik nézethez csatlakozzék, tisztán társadalmi szempontból, engesztelőleg hatni és felvilágosítani a tömeget, hogy müveit társadalomban ez sem valami ökölharcz, hánem igenis társadalmi eszmecsere ez is, mely legfeljebb több higgadtságot, nagyobb lelki műveltséget igényel, mintha másthémáról vitatkozunk, mely nem szoros értelemben vett politika. TÁVIRATOK. * Bécs, márcz. 31. A hitelintézet közgyűlése vita nélkül szentesitette az 1878. évi mórleget, valamint az utólagos 6 frtnyi osztalékot is, ugy hogy a májusi szelvény 14 írttal váltják be. * Bécs, márcz. 31. A nagykövetek folytatják fáradozásaikat, hogy elfogadtassák a portával a regyos megszállás tervét.