Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-03-03 / 18. szám

V. évfolyam. 1878. 25. szám. B.-Csaba, márczius 18-án. OZLONY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. MeyjeleniR hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. A béke. Budapest, mározius l-jén. — a — A „Reuter "-féle ügynökség a San Stefanoban aláirt uj végleges békeföltételeket a következőleg ismerteti: Bulgária magában foglalja a Duna és Bal­kán közti területet, leszámítva a Dobrudsát, a Szerbia és a Fekete-tenger közti területet, az egész Maricza-völgyét, Drinápoly kivételével, Szó­fiát, Filippopolit, Thráczia ós Maczedonia nagyobb felét. A bolgár fejedelmet notabilisek gyűlése fogja választani, mihez a porta és a hatalmak szentesítése szükséges. A portának fizetendő hű­bér megfelel a tartomány mostani iiszta jövedel­mének. Egy orosz bizottság fog felügyelni Bul­gária kormányaira, melyet 50.000 orosz fog meg­szállva tartani. — Podgoricza és Antivari egycsitt­tetik Montenegróval, mely azonkívül éjszakkeleten nagyobbitást nyer. Oroszországtól függ, hogy a Dobrudsát cserébe adja Romániának Besszarabiá­ért. — Szerbia tetemes nagyobbitást nyer Bosznia és Nis felöl. —- A Dardanellákkal való közleke­dés mai szabályzatai fennmaradnak. A bemene­tel, minden hadihajónak, egyes kivételes esetek fenntartásával, tiltva van. Ellenben a kereskedelmi hajózás föltétlen közlekedési szabadságot élvez még haboru idején is. A hadi kárpótlás 1400 millió rubel, minek fedezésére Törökország Ba­tumot, Karszt, Bajazidot, Adrahánt s az ezen ró­nában levő területet 6 pánczélos hajóval — me­lyeket Oroszország választ — átengedi Oroszor­szágnak. Ezenkívül 40 millió font sterlinget fog fizetni a porra kötvényekben, melyeknek kamatja és amortizatiója egyrészt a bulgáriai és egyptomi hűbérből, másrészt Anatolia és herakliai bányák jövedelméből biztosítandó. További 10 millió ru­bel rögtön kifizettetik orosz alattvalók és orosz etablisementoií kártalanítására Konstantinápoly­ban, teljes visszafizetésére a török kölcsönökbe fektetett orosz tőkének, visszafizetésére a hadi­foglyok eltartási költségeinek, és a szülinai torko­latok kijavítására. Ezekből láthatjuk, hogy a megelőzőleg han­goztatott orosz önzetlenség csak odaczélzott, hogy a semleges Európát, továbbra is szabad kezet ha­gyó tétlenségre birja. Altalánosságban megegyez­nek e föltételek a politikai sajtó által már jó eleve publikált pontozatokkal. Ha engedett Oroszország valamit a Dardanellák hajózásának kérdésében, és a hadi kárpótlás kiszabásában, csak azért tette, hogy más oldalon annál nagyobb előnyö­ket és engedményeket vívhasson ki és bizlositson magának. Es ez Törökországgal szemben skerült is neki E föltevésünket igazolják a fenntebb jel­zett pontozatok, a mennyiben azok következmé­nyeikben nemcsak hogy messzemenők, de kímé­letlenül érintik monarchiánk speciális érdekeit is. Igy Bulgáriának 50,000 orosz által eszközlendő megszállása komoly aggodalmakra szolgáltat osot. Oroszország jól tudja azt, hogy mi ez oküupá­czióba solia sem fogunk beleegyezni s ha mégis követeli azt, azt hisszük, nem is fog attól elállni. Ott van másodszor Szerbia megnagyobbo­dása Bosznia felé, Montenegro egyesítése különö­sen Antivarival. E két pont olyan, hogy Andrássy szankczióját szintén igen bajosan fogja megnyerni. Ezek előrebocsátása után csak helyeselni lehet, hogy külügyérünk a legközelebb megtartott mi­nisztertanácson egyelőre nem körvonalazható hadi költségekre hatvan milliónyi hitelt kért. Létesül­jön bár a konferenczía vagy sem, annyi elvitáz­hatlan, hogy egy állig fölfegyverzett hatalom sza­vai sokkal több respektussal fogadtatnak, mint azéi, ki elhanyagolja felhasználni az időt ós mó­dot arra nézve, hogy szavainak érvényt szerezzen. A jelen körülmények közt nekünk nem csak aján­latosáé szükséges i.s a mozgositást elrendelnünk, mert Romániában folyamatban levő nagymérvű orosz csapatöszporitositásolv arra engednek követ­keztetni, hogy Oroszország Bulgária katonai meg­szállását el van szánva ha kell, ellenünk is fegy­verrel biztosítani. Addig is, mig e tekintetben az események fejlődése a czár nagyravágyó terveit leleplezi, résen kell lennünk, hogy szükség esetén tettre készen fölléphessünk. — A magyar delegátió első ülése márcz. 7-én d. u. 5 órakor lesz Bécsben. A magyar delegátusoknak már kézbesittetett az ülésre szóló meghivó. — A képviselőház márcz. l-jén tartott rövid ülésén elfogadta a Lloydszerződéshez tartozó jegyzőkönyvet, va­lamint a vámszerzödési javaslatból függőben maradt, szintén a Lloydra vonaíkozó hatodik szakasznak két utolsó bekezdését. Azután vita nélkül letárgyalta és el­fogadta a részvény-társulatok, biztosító-társaságok, közke­reseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátásáról szóló törvényjavaslatot. — A mozgásitási előmunkálatok a legapróbb rész­letekig ki vannak dolgozva, hogy az összes haderőt a legrövidebb idő alatt hadi lábra lehessen alí tani. E mun­kálatok nem mint béke idején szokás, hanem mint ná­boru esetérei mozgósítási munkálatok eszközöltettek. A hadügyminisztériumban folytonosan értekezletek és tanács­kozások tartatnak, a hadi felosztás törzsekre és főhadi­szállásokra van osztva. Nagyobb szállítmányokra szerző­dések eszközöltetnek, a ló-állomány megállapíttatik, s egyes vidékekre arányosan kivettetik. Szóval minden meg van téve, hogy szükség esetén megkezdhessék a háborút. — A jobb czentrumnak az osztrák delegatióhoz tar­tozó tagjai (Gráf, Greuter és Thurnér) elvtársaiktól a klubülésen azon utasítást nyerték, hogy minden András­sy t illető bizalmi szavazat ellen, s minden általa kért hitel ellen szavazzanak. — A honvédelmi miniszter értesiti a törvényható­ságokat, hogy az Aradon, Beszterczebanyan, Budapesten, Egerben, Fehértemplomban, Kassán, Komáromban, Nagy­váradon, Pécsett, Péterváradon, Pozsonyban, Sopronban, Szatmár-Németiben, Szegeden, Székesfehérváron, Nagy­szebenben és Brassóban szervezett állandó vegyes felül­vizsgáló bizottságok márcziüs 1., april 1. ós 2., május 1. 2. 3., junius 3. 4. 5., július I. 2. augusztus I. 2., szeptember 3., október 7. 8. 21. és 22., november 2. s végre deczember 2. napján fognak egybegyűlni. Felhívta A SÍ M tárnia, Vasárnap-délutáni pietykaságok. III. Kezdünk ódonak lenni. Ugy járunk mint az, a ki egy félesztendeíg nem olvas lapot, s nem gondol a vi­lággal. Mikor aztán egy régi ujságpapiros kerül a kezébe: elcsudálkozik, hogy ez i s az is megtörtént, a miről neki még fogalma sincs. Bevalljuk hibánkai annyival is inkább, mert ha nem tennénk azt, lassanként nem lennénk már egyebek, mint régi események tollrágó Íródeákjai, midőn hideg dátu­mainkkal olyanokról szólunk, mit mások már el is felej­tettek. De mi nem akarunk ódonak lenni, s azt még kevésbé akarjuk, hogy t. cz. olvasóinkat üzletünkbe csaljuk be, melynek czégén ezen szavak ékeskednek: „Ligujabb czikkek az élet vásárából-' s bemutat holmi lim-lomot, ócskaságot „bówlit" tukmáljunk reájuk. A régi esemény pedig ilyen. Annak idejében érde­kes és kedves, ma idejét multa, hasznavehetetlen. Ha valaki három óv előtti divatlapot venne mintául, a leg­közelebbi bálestélyre készülő ruhájához, csakugyan meg­csodálnák, pedig milyen szép volt az akkor! Legjobban érezzük mi ezt ujságirók, s fáj is a fejünk néha miatta. Azért hát most az egyszer bevalljuk hibánkat, s ovakodni fogunk attól, hogy a kivétel szokásunkká váljék. De még van idő egyet-mást megmenteni abból, mi holnap már elmerült volna a feledés tengerében. Mily kár pedig mindent felednünk. A kereskedelmi csarnokban rendezett vig estély például megérdemli, hogy soká ne íeledjük el. Ez annyi­val könnyebb, mert ott áll az asztalon a chinai virág­váza, a levélgyűjtő tálcza, a hamutartó; ott függ az ágy felett az órapapucs, meg a „Finkler Milly" színes képe, melyet a tombolán nyertünk azon sorsjegyek után, me­lyeket tüzes szemű zsidó hölgyek árultak heteken át, s kiknek kecses modorú üldözése közben (ha nem tudtunk már megmenekedni) felébredt lelkünkben a „jótékonyság érzelme" s bökeziileg fizetve vásárlók meg az elibénk nyújtott négy, hat, nyolc?, tizenöt sorsjegyet, s a tom­bolán minden ötödikre nyertünk. De maga az estély is olyan kellemes folyamu volt, s élénk, hogy éjfélután csaknem féllünk az órára tekin­teni, melynek mutatója érzéketlenül sietett a reggelt je­lezni. A kik nem tánczoltunk, udvaroltunk, a kik nem udvaroltunk, a fal mellé támaszkodva néztünk egy-egy szép kis leányt, vagy talán épen azt a bogárszemü szép idegent, a ki igen feltűnt a? estélyen. A kaszinó megnyitott termei a szünórában társal­góvá váltak, s igen sokan tértek oda be a tánczteremből, kik egy tryüszúnyi friss levegőért a polka-rohamai közt sokszor gyöngygyei fizetnének, csak kaphátó volna. Az estély tiszta jövedelme, mely a jótékonyság oltárára lesz téve: 400, mond négyszáz forint. Mult vasárnap Csabán a negyedik nyilvános felol­vasás tartatott meg, ez alkalommal nem épen nagy számú közönség előtt, mit főleg egy „esküvőnek lehet tulajdonítani, mely „halla 1 lan és szokatlan" érdekeltséget költött, a társadalom -felső és alsó" osztályában egyaránt Úgyannyira, hogy a kis hatholikn.s templom vidéke, csaknem járhatatlan volt a szent eseméin ideje at . Felolvasok Németh Lajos és Réthy László urak \»ltak. Előbbi egy szépen írott s lartalooidas czikket olvasott ra nevelés köréből, melyben a kis gyermekek egészsé­ges táplálásáról érthető, s gyakran érdekes liuu 0ou szól: Nagyon jól eltalálta ast a modort, melylyel a nagy kü-

Next

/
Thumbnails
Contents