Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-09-26 / 77. szám

V. évfolyam. 1878. 77. szám. B.-Csaba, szeptember 26-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Mejyelenilt hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám áru 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. A kassai kereskedelmi- és iparkamara a házaló kereskedés kinövéseinek megszüntetése czéljából az alábbi jegyzéket intézte Békésmegye törvényhatóságához : „Tekintetes megyei közönség ! Folyó évi augusztus 1-én 1871. szám alatt, a házaló kereskedés káros hatásának korlátozása czéljából, a másolatban csatolt felterjesztést intéztük a földinivelés-, ipar és kereskedelemügyi királyi ministeriumhoz. A kir. ministerium nem teljesítette ugyan a kamara kérelmét oly értelemben, hogy az egész országra érvényes kötelező szabályként kihirdette volna a kamara javaslatát, de kijelentette folyó évi augusztus 9-én 18,245. sz. alatt kelt intézvényében, hogy nincsen az ellen észrevétele, hogy egyes törvényhatóságok, vagy egész területekre, vagy annak egyes helyeire nézve a házalás gyakorlására vonatkozó, a helyi viszonyoknak ós a vevő közönség igényeinek megfelelő szabályzatokat hozhassanak és ezeket jóváhagyás végett a ministeriumhoz felterjeszszék : megjegyezvén egyúttal, liogy a házalási nyiltparancs 17. §-ában bizonyos vidékek lakóínak biztosított jogok azonban a hozandó külön szabályzatok által rövidséget nem szenvedhetnek. A kir. ministerium ezen kijelentésével módot és eszközt nyújtott minden törvényhatóságnak, hogy a területén létező állandó adófizető kereskedőket a házaló kereskedés káros versenyével szemben megvédhesse és a közönséget azon károktól megóvhassa, melyek reá abból hárulnak, hogy a selejtes, silány árukat terjesztő, — különösen — osztrák házalók üzelmeiket minden korlátozó szabálytól menien folytathatják. Van szerencsénk tehát a tekintetes megyei közönséget, tekintettel a fenthivatkozott ministeri rendeletre, a megyei törvényhatóság védelmére bízott kereskedelmi érdekek nevében felkérni, miszerint a kamara által a •/. alatt másolatban idezárt felterjesztésben hozott, megszorító intézkedések figyelembevétele mellett, egy a házaló kereskedést korlátozó és kellő határok közzé szorító szabályrendeletet alkotni és a kormánynak helybenhagyás végett felterjeszteni szíveskedjék. " Az átiratban említett felterjesztés igy hangzik : Nagyméltóságú kir. ministerium ! A házalási nyiltparancs egyáltalában nem intézkedik az iránt: mennyi ideig'szabad a házalóknak a házalási engedély iparhatósági láttamozása után egy helyen tartózkodnia. Nem létezvén törvényes szabály, mely a házaló működési idejét egy-egy községben meghatározná, tisztán csak az iparhatóság belátására bizatik ezen időtartam megszabása. Kerületünkben általános a panasz az iránt, hogy az eljáró iparhatóságok gyakran 14, sőt több napnyi időtartamra engedik meg a házalóknak üzletük folytatását az illető városban, mezővárosban vagy községben, sőt — ha egy és ugyanazon házaló rövid idő múlva a városba, mezővárosba és községbe visszatér, — újból engedik neki üzletének gyakorlását hosszabb időtartamon át. Szükségtelen a nagym. kir. ministerium előtt bővebben azon káros befolyásról értekezni, melyet a mai sajnos üzletpangás mellett a házaló kereskedésnek ily módoni rendszeresítése és állandósítása az állandó üzletemberre gyakorol. Hiszen a pátenst magyarázó és pótló rendeletek, jelesen az 1855 évi október 6. 6914. szám alatt kelt kereskedelmi ministeri rendelet, megengedik a házalónak, hogy bármily menynyiségü árukat szekeren bizonyos helyre szállíthasson, hogy azokat a szükséghez képest házról-házra hordván elárusítsa. Ezen konczessió mellett ós ha az iparhatóságok hosszú határidőket engedélyeznek, lehetővé tétetik, hogy a különböző házalók egyes vidékeket és vidéki városokat teljesen elözönljék áruikkal és a rendes, állandó üzletembert hoszszabb időre minden keresettől megfosszák. Miután magának az államnak érdeke megkívánja azt, hogy az állandó adófizető üzletemberek a házalási jog túlságos kiterjesztése által ne károsittassanak és miután a kir. ministeriumnak kétségtelen joga van e tekintetben üdvös megszorításokat elrendelni, ép ugy mint még az absolut időben a cs. kir. ministeriumok a házalási pátenst rendeleti uton módosították : ennélfogva kérjük a nagyméltóságú kir. ministeriumot, miszerint az ország iparhatóságait körrendeletileg utasítani méltóztassék, miszerint : 1. az egyes házalóknak a házalási jog gyakorlatát egy-egy városban és mezővárosban semmi szin alatt hosszabb időre ne engedélyezzék, mint a hatósági láttamozástól számítandó 2 napon, falusi községben pedig 1 napon át és 2. miszerint a házalóknak egy-egy városban, mezővárosban és községben üzletük gyakorlása végett csak minden félévben egyszer szabadjon megjelenniük. A nagyméltóságú kir. ministerium a legnagyobb mérvben lekötelezné az üzletembereket, ha ezen indítványunkat figyelembe venni méltóztatnék. mrii i « i. * 1 • * " Városunkban a házalással űzött visszaélések rendkívüli módon sértik adófizető üzletembereinket, minek folytán ajánljuk e felterjesztést kereskedő testületünk figyelmébe. — A hivatalos lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Csemegi Károly igazságügy miniszteri államtitkárt, ezen hivatalától, saját kérelmére, kitűnő szolgálatainak elismerésével felmentvén, őt Cui iám legtöbb itélőszéki osztályához tanácselnökké kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1878. évi szept. hó 12-kén. Ferencz József s. k. Dr. Pauler Tivadar s. k. — Uj Szaszulics Vera. Nemcsak Pétervárnak, de Moszkvának is megvan a maga Szaszulics Verája. Orosz lapok jelentik, hogy e hó 12-én a 23 éves Wenetzka Alexandra Paulowna kisasszony állt az esküdtszék előtt, mivel szándéka lévén Przewalsky népszerűtlen állami prokuratort agyonlőni, tévedésből ennek Prozorovszky nevü i „Békssmcgyei KÉif tárnája. A gyermekkor paradicsoma. Az udvarról gyermekek hangos ujjongása hallszik, A kicsinyek ott künn igen kezdetleges szerkezetű hintával mulatnak, mit atyjuk vastag kötélből a faszin ajtajában készített számukra. Az öröm e hinta fölött már hetek óta tart, hova tovább mind nagyobb társaságot csal magához s e kis társaság egyetlen tagjának sem jutott még epzébe, hogy vannak ennél szebb, díszesebb hin'ák is, melyeken kényelmesebben ülhetni. Ha az ülés magán a kötélen kezd kényelmetlenné válni, ócska deszkadarabot vagy a faszin valamelyik zugában eldugott rég nyugalomba helyezett pamlag vánkost keresnek elé s ezekkel igyekeznek a dolgot kissé kellemesebbé tenni. Minél nehezebben sikerül a deszkát a felbillenéstől megóvni és minél gyakrabban csúszik le a vánkos, annál nagyobb az öröm és annál zajosabb az ujjongás. Ilyenkor aztán mindig eszembe jut az a szabályosan, kényelmesen készült hinta ott az uriház keltjében, melyet a ház gyermekei csak hébe korba vesznek igénybe. Ép igy járok, ha a kis Janka „lomtára" jut eszembe. E „lomtár" ugyanis nagy faszekrény, — hajdan méhkas volt, — tele minden gondolható játékszer romjaival; félfejű, harmadrész kezű és lábu bábukkal több mint czigányos öltözetben a töröttség mindennemű állapotában levő edényekkel rongyokkal és kimustrált drágaságokkal, minők egész és tör kötő és horgoló tük, ócska gyapjú és gyapot gombolyagok a mint épen jön, sok minden a mi tulajdonképen a rongy-zsákban vagy a szemétdombra tartoznék, de a mit Janka még is gondosan a lomtárba gyűjtöget. — Evvel még lehet játszani, hangzik az Ítélet, mely e ritkaságoknak helyet ad. Es ő és játszótársai e lim lommal sokkal szebben játszanak, mint más gyermekek, kiket sokkal gondosabban nevelnek, semhogy lomtáruk lehetne, drága uj játékaikkal. A lomtár teljes dicsőségét természetesen csak a tanuló szobában vagy künn a lúgosban tárhatja fel, a lakószobában csak egyes darabjait tűrjük, állandó tartózkodása pedig a mosókonyha egyik szögletében van. Itt azonban valódi tárháza minden képzelhető gyermeki örömnek, melyből már évek óta meritnek s még sem ürül ki, sőt ellenkezőleg hova tovább mind gazdagabbá válik tartalma. Mennyivel több élvezetük és gyakoilati hasznunk is van a kicsinyeknek ez értéktelen czele czulában, mint a mennyi egy rakás szépen — tervszerűen rendezett játékszerben volna. Es általában máskép van-e ez bárminő gyermeki örömmel? Nem jobban lehet e hajtani egy ócska hordó abroncsot, mint a szépen megfestetett, melyet a játékkereskedőtől vettek? Nem lehet-e a bábut felfordított ócska kis zsákban szebben megszekereztetni, mint a selyem függönyös drága kasos szekérkében, nem szivesebben meritgeti e a gyermek talált fél kagylóhéjjal a homokot, minc akár a legcsinosabb kis lapáttal is? Nem jobban izlik-e a kertész adta répa mosatlan, héjazatlan, mint a porczelán tányéron ezüst kanállal felszolgált nyalánkság? Pillantsunk vissza saját gyermekkorunkra, kérdjük meg magunktól, miben leltünk legfőbb örömet, és meg kell vallanunk, hogy nem a rzülők és nevelők által szépen tervezett és jól kiegyenge'ett utain az élvezetnek, hanem épen ezekről letérve. Boldog, a ki gyermekkorából ily előre nem látott paradicsom darabkája emlékét hozta magával az életbe ós jaj minden gyermeknek, a ki ebből ki volt zárva. Szerencsére nem oly könyü a gyermektől menyországát el