Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-09-05 / 71. szám
V. Árfolyam,-1878 . 71, szám . lí.-Csaba, szeptember 5-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjeleriils. lietonként k,étszer : vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és ls.iad.ó — liiva.tal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros po'stautalványnyal. B.-Csaba, szepf. 3-án; Oly időket élünk most, melyek méltán az államadósságok és hadseregek korszakának nevezhetők. , Es mig egyrészt a nemzetgazdászati érdekek szószólói a valóban óriási hadseregek és azok tényleges szolgálati idejének leszállítását követelik, addig az államok ügyeit kormányzó férfiak épen oly nyomatékosan a hadseregek és tartalékosan a hadseregek és tartalékok gyarapítására irányozzák törekvésüket. Az állam lételének bistositása azon szempont mely minden egyéb tekintetet háttérbe szőrit s az elől emiitett ellentétességnek szülőoka. Sőt amaz érzet, hogy a hadseregek nem elegendők, sok helyütt önkénytes védegyletek létrehozására vezetett. Nálunk is, midőn az általános védkötelesség behozatala volt napirenden, alig vagy nem is akadt, a ki az ellen szót emelt volna. Azonban ma már minden jel arra látszik mutatni, l.ogy a hadseregek szervezésének kérdése egy fordulóponthoz áll közel. Közel .-áll pedig azért, mert mindinkább előtérbe látszik lépni a tények azon logikája, hogy utoljára v'agy az" államok, vagy a hadseregek' — a niint má ,'íété'zhek — jutnak tönkró, ha nrihámai'ábh ;41'em .ta]|lnak -ryodot, arra nézve, hogy ;"| J két nagy; ellentét, t.v i. ai3llamqk nagy had^ere-. gek általi biztöáitásá s azok pénzügyi.erejének tekfnfe'ibe' vétele; összeegyeztessék. •.., í/:-: ^u.fc A "mondottakból" Önkényt következik; hogy a hadsereg. Jétszánsának. ..lészállit'ása" czéíra' .'nem v^^^s^Pigp^r azon. okjuál ^ fogva is r mivel az általános^hadkötelezettség különben illuzoriussá, sőt annak' -'kivitele lehetetlenné > válnék. Az egyedüli mód ennélfogva, mely szerint a' hadseregekriel Téftyéges megtakarítások lenné nek elérhetők, egyes egyedül a tényleges időtartam rövidebbre szabásában keresendő. Hogy azonban ez történhessék, e czélból mindenekelőtt szükséges gondoskodni arról, hogy a szolgálati idő csökkentése egyúttal a hadsereg szolgálatképességét, gyakorlottságát ne csökkentse. Ez oly körülmény, melyet figyelmen kivül hagyni nem szabad. S e tekintetben tapasztalt régi katonák igy nyilatkoznak, hogy három évi tényleges szolgálat épen oly kevéssé képez valódi katonákat mint az, mely néhány hónapig tart, mivel az csak a katonai formákba és fegyelembe való, s rend szerint hosszabb időt igénylő beleszokás által érhető el. A tényleges szolgálati időtartam általános s lényeges csökkentése ennélfogva csak ugy és oly módon tanácsos, ha az a mi a szolgálatképesség rovására elesik, más uton pótolva lesz. S e pótlás első sorban az iskolától várható. Az iskolák ugyanis — melyek azelőtt a tanuló physikai tulajdonságainak és tehetségeinek fejlesztésére nem igen voiiak tekintettel —legutolsó időben, mint tudjuk; oly átalakuláson mentek keresztül, hogy testre ós lélekre egyaránt gondot fordítanak. : Tapasztalati téliy azonban, hogy ez még mindekkoráig., neih' oly mérvben' történik, a mint az/-kiváuatüs. leiirie; mert évente látjuk, hogy a' gymnaziumpt végzet .Jfjak testi ógségöknek rovására nyerik meg az őket szellemileg érettnek kimondó bizonyítványt. .:a Nem "szemrehányás akar ez lenni, csak a száraz tények ideiktatása. . Ha. már . most a ; tornagyakorlatokat kissé kiszélesítjük s azok keretébe a katonai előismeretek gyakorlását is bevesszük, ez által az oktatásnak, egy tényezőjét nyerjük, mely a testet edzi, mozgékonynyá teszi s a különböző tanulmányok által kifárasztott szellemnek rugékonyságot kölcsönöz.; - . I f, t : • Mi sem volna könnyebb, mint e rendszer kivitele. Gymnáziumókról nem is szólunk, mert ezek rend szerint nagyobb városokban vaunak elhelyezve, hol katonaság is állomásozik, mely a tanításra szükséges erőket könnyen szolgáltatná. De faluhelyen is majd mindenütt található egy-két kiszolgált vagy tartalékos' altiszt, kik a legszükségesebb előismereteket beoktathatnák. Az előnyök, melyeket a rendszer maga után vonna, félreismerhetetlenek. Mert eltekintve az említett körülménytől, hogy t. i. az iskolákban a szellemi és testi kiképzés az eddiginél helyesebb arányba hozatnék, nem szenved kétséget, hogy az iskolákból iiyként oly ifjak kerülnének ki, kik a katonai gyakorlatokban, alapismeretekben s fegyverforgatásban tökéletes jártasságot s biztoszágot hoznának magokkal. Igy aztán a hadsereg tényleges szolgálatának leszállításával a honvédség jejenlegi alapján nag intensivitáseal fejíesztéthetnék s iciövei iuhuúk (,«karittat nának meg. ' ; Ez eszme .különben nem uj. ...,' A legrégibb népek gyermekkoruktól fogva, hazájuk-védőivé:képezték magukat s. a polgár0-, •sodás ^'haladtával a" katonai nevelés mindinká'/b' fejlettebb alakot öltött. ';./ • 1. ; A'auuak, . a kik az ilyen nevelesi rendszert., azon^okbói/perborreskálják, mivel attól tartanak, hogy-az által a szoldateszka: .elharapódzása s a polgári élém^fölöttr j tultiríilhift .moMittatnék elé..— ÍÖttől ázonbari t ;íLem kellene : tartani ; sőt elíenkez^eg-' ^ /^azoI^j^Oí^^^k^enti&e"'^ aTráuy-talánul. nagy. békeiéís^m.ag^kkeíiésót vonná maga ütán, mi által a polgári elemmel oly sokban .ellenkező militarizmus megszűnnék állandó elem lenni "1 rí'1 i JÜÉngyn Közlöny" tárczája. : Mindenféle. — Tárczaczikk, nőemancipatio, nőtlenség, oecupatio, politika.. —; Csupa megszokásból is ha kezünkbe vesszük a hírlapokat, 1 különösen a megyeieket, először is a tárcz.aezikken akád meg a szemünk. l-t találkozunk leghamarább a társadalmi élet — gyakran megyei vagy talán községi életünk egy-egy kinövésével, melyet a szellemes iró, hol irónia, hol cynizmussal ostoroz. Hiába, gyarlóság, hogy szeretjük a „pikánst," még ha embertársaink kompromittálásával jár is az érdekesebb közlemény, s csrk annak örülünk hogy az a nebuló „firkász," nem a mi becses uri személyünket választotta olcsó vkzczelésének háládatos tárgyául. Egyébként a tárczikket egy szellemes iró ugy definiálja, hogy ez a feleség, a vezérezikk a férj, a napi újdonságok a család tagjai, t. i. gyermekek, a hirdetések képezik a szolgaszemélyzetet. Kiscé drastikus, de mégis meglehetősen találó. A vezérc/.ikk a komoly családfő, melynek kötelessége kátói szigorral, leplezetlenül osztogatni az igazság aóha sebző szavait. A tárczaczikk a negédesen csevegő •— és mégis javitni akaró nő, édeskes, behízelgő hangon igyekezvén csipkedós által elérni a mindsettő által kitűzött czélt: a társadalomban jelentkező visszaéléseknek elejét venni, a kinövéseket javítani. Talán a tárczaczikknek eme definitiója tette a német lapok szerkesztőit a nőemanczipátorok ellenségeivé. Mert hát nálunk még elég tisztességgel nevezik e rovat vezetőit: tárczaczikkiroknak. De a németek azt a megbocsáthatlan bünt követték el, hogy a tárczaczikkirót „Mitarbeiber unter dem Strich"-nek nevezték el. Horribile dic'u A ki az etymologia a. b. c.-jén tul van, az ezen elnevezés sértő voltát kétségtelennek fogja találni. Hát még itt is háttérbe szorittatik az emberiség nemesebb, szellemesbb és jobb része '? No megállj „uimet" .... Ezt nem hagyhatjuk abba, mert ez a nők lealacsonyitására irányzott modern törekvés, ezen segíteni kell. Teremtünk alapot, szerkesztünk újságot, s itt az első helyet a tárczaczikk foglalja el. Vagy mégsem ; ha a férfiak nem tudnak méltányosak lenni, legyünk mi igazságosak ; a főhelyet felváltva a tárcza — és vezérczikünek engendjük át, de kikötjük előre is, hogy lapunk első számában az^elsöbbsóg a tárczaczikkó lesz. '••;...: Dé hát kik tulajdonkép 'azok hatalmas emanraipátorok ? Elmondjuk " ••<••• >•Első sorbán a nők maguk', Cicero pro domo. Nekik fekszik leginkább szivükön, hogy alárendelt állásukból "kibontakozva, a politikai szabadság k'öflátlan" élvezesét elérhették, megragadnak minden kínálkozó alkalmat, vagy ha nem kínálkozik, a társalgás — vulgó szóvaltartás — terén művészi tehetségöknél fogva oda terelik a beszéd tárgyát, hogy nagyon is indokolt panaszaiknak keserű szavakban adjanak kifejezést. De a nők után,, s igy másodsorban a nőtlen férfiak legmelegebb, pártolót a felvilágosodás századsnak emez akadémikus vívmányának. Istentelenség, kegyetlenség, zsarnokság, szűkkeblűség, ezek a legszelídebb kifejezéseik a . tágabb értelembeni nöemanfizipatiót korszerűtlennek tartó- vezér-férfiak ellenében. Pedig milyen gyönyörű látvány volna, ha a perlekedő felek képviselői uszályos ruhában lépnének be a törvényszéki terembe s szemérmetes arczpirulással tárgyalnának egy apasági pert. Vagy ki ne volna szivesen beteg, csakhogy gyöngéd kezek praescribálnák a gyógyirt, melyet most a
