Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-08-18 / 66. szám
í. évfolyam. ÍH7K (tó. mm. íí.-Csaba, aíígiiszüis 18-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalimi lap iVl©íáJolenik. lietonként i^ótsjcex- : vasárnap és osU.tÖr'töU.ön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és ltl idó-hlvatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Wiener 11 uruál li.-Csabán, llirdetések jutáuyos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalba*:, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 6 kro9 postautalványnyal. Gyulai dolgok. Gyula, aug. 14. T. szerkesztő ur! Midőn becses lapjában a „Békésmegyei fényképek" czimü tárczák megjelentek, csndálkoztam, hogy Gőndöcs Benedek gyulai apát-plebánus ur megörökítésére is nem lőn egy „fénykép" szentelve . Göndöcs ur, o gazdag pap megörökítésére, kit .felvilágosodott főnek,' „hivatásátönzetlenül betöltő lelkipásztornak, lelkes, szabadelvű hazafinak" stb. szoktak tartani azok, a kik őt nem ismerik s ki e lapok hasábjain is számtalanszor lett már az őt nem ismerők által neki tulajdonított egyéni, papi és hazafiúi erényekért kitüntetve, mondhatnám felmagasztalva ; vártam róla egy fényképet, mert tapasztaltam irányában a megyei lapo* elfogultságát. Minthogy a „Békésmegyei fényképek" írója nem mutatta be őt e lapok t olvasóinak, engedje meg nekem tek szerkes/.tő ur az olvasó közönséget e részbea kárpótolnom s Göndöcs Benedek gyulai apát-plebánus ur folvilágosodottságával, önzetlenségével s szabadéivüségével az alábbi akba n kissó közelebbről megismertessem. Városunk érdekeit csekélységem is szivemen hordván, sajnálattal kell tudositanom tek. szerkesztő urat, hogy Gyula városa a tegnapi képviseleti gyűlésen két óriási lépést tőn a haladás és közművelődés terén — hátrafelé. Ezen képvisek'ii gyűlésen ütötte fel fejét — nyilvánosan először — a rendezett tanács megszüntetésének e zméje, s bár az ez irányban megindult mozgalom az uj 6 évi szervezésnek 1879. julius haváig történt elnapolásával a napirendről leszoríttatott is, sajnos, attól kell tartanunk, hogy a nép, mely saját előnyeit mérlegelni nem képes, vezérférfiai megválasztásában kellő tapintattal nem bir s hajlandó azt követni, ki üres fejjel, de legnagyobb szájjal megtakarítást hangoztat ott, hol a takarékoskodás bűn, minden követ meg fog mozgatni arra nézve, hogy bár társadalmi életünk felforgatásával s a rendezett községi állapot 5 évi tartama alatt felismert politikai és társadalmi előnyök feláldozásával, városunk újra nagy községgé degradáltassék s leszoríttassák a haladás azon ösvényéről, melyen egy megyei székvároshoz illően, a megyei többi község követeiidő példájára 5 évvel ezelőtt megindult, A második ráklépést városunk képviselete a felállítani szándékolt felsőbb leányiskola eszméjének megbuktatásával tette. A város anyagi helyzete ily felsőbb leányiskola önálló s azonnali felállítását szerfelett megnehezítvén, a közmivelődésügyi szakosztály azon javaslatot terjesztette a, képviselet elé, hogy miután Pivár János polg. isk. tanár ur ily leányiskola létesítésére felsőbb helyen engedélyt nyert, ezen általa felállítandó leányiskola felszereléséhez járuljon a város lakbér és munkatanitónői fizetés czimén a a budget keretén belül 600 frttal oly módon, hogy az évi 5 frtban megállapítandó tandíjak a város javára essenek s a leányiskola javára kamatoztassanak. A helybeli polg. iskola ügybuzgó, lelkes tanárai egy évi ingyen tanításra vállalkoztak, sőt. mint magánúton értesültem, a tariíeiü^yelő ur is hailandó Tett volna egy-két tantárgy tanítását szívességből elvállalni. S mi történt ezen megbecsülhetlen erkölcsi és szellemi előnyökkel kínálkozó inditványnyal szemben ? Az történt, hogy Göndöcs Benedek gyulai apát, kit felvilágosodott fónek, hivatását önzetlenül betöltő lelkipásztornak, lelkes, szabadelvű hazafinak szoktak tartani, ki a megyei közmivelödési egylet s számos más közmivelödésre törd egyletek elnöke, ki akkor, midőn még a szabadelvüséget a szó szoros értelmében s nem, mint a kormánypárt elnevezését magyaráztuk, nem átallotta magát képviselői programrnbeszédében szabadelvűnek nirdetni s egy Beliczey Rezső mellé állítani, ki nem átalotta még ugyanezen képviseleti közgyűlésen is számos beszédei elsejét öndicséretével s azon állításával kezdeni, hogy ö az, a ki a népnek mindig és mindenütt javát keresi, mondom ez az — ur saját elfogult vallási s erkölcsiségi (?) szempontjából nekihajtott az anyiák által várva-várt felsőbb leányiskola felállítása indítványának, a felsőbb leányiskolát s általában a polgári iskolákat „a tiszta vallásosság, erkölcs, illem és minden szentebb érzés megrontójának, bünfészeknek, a vallástalanság terjesztőjének, a világi romlottság kutforrásának" (saját szavai) a képzett nőket a családi boldogság feldúlóinak nevezte, s „nem kellenek nekünk okos, tanult aszszonyok" és „közös iskolára, még ha módunkban lenne is, egy garast sem szavaznék meg" úgymond, a vakon utána indult tömeggel a/ indítványt megbuktatta! — Tehette ezt egy felvilágosodott fő ? Önzetlenségre mutat ez eljárás ? Megegyeztethető cz a hazafisággal ? Lehet annak a szabadelvüségről fogalma, ki sötét fanatizmusa által ily szólamokra s azonkívül trágár, tisztes helyen vissza nem adható szó kiejtésére engedi magát ragadtatni ? Nem és százszor nem ! Külöuben egy cseppet sem voltunk meglepetve a közös iskolával szemben Göndöcs ur ezen eljárása által, mert látjuk a — lólábat, — de bámulnom kell azon, hogy a különben oly józan gyulai nep Képviselő-testületében a takarékosság hangsúlyozásával cz ügyben is, a hol a takarékoskodás bűn, többséget tudott elleninditványának szerezni, és bámulnom kell azon, hogy mig egyszerű földmives ember felálott a szakosztály indítványának támogatására és kijelentette, hogy igen is, még a paraszt embernek is jobb az okos, képzett lelkű asszony, mint a tudatlan és buta: addig akadt ügyvéd ember, rnég hozzá protestáns, a ki nem szégyenlette Göndöcs elleninditványa mellett a legszenvedélyesebb modorban kardoskodni. Sajnos, hogy a mivelődés, a felvilágosodás terjesztésének ily ellenségeire kell bukkannunk a társadalom azon osztályaiban, hol a világosság fáklyavivőit s nem a sötétség denevéreit keressük, s főkép sajnos, hogy képviselőtestületünk többsége 52600 írtnyi budget keretén belül nem restelkedett 600 frttal fösvénykedni ott, hol — bar-' madszor mondom — a takarékoskodás is bűn. ítéljen felettük a közvélemény ! tárczáia. j\. kor szava. Isten uescse bolond világ a mai, Többnek akar a valónál látszani; Forró nyárban, hideg télen Csörgő sipka a fejében. Hegyen, völgyön egyre halljuk vig zaját Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. Az urfieska hon tölti a szünidőt, Bizonyítványt is hozott, de még minőt; S ha van egy pár secundája AL ő neki nem hibája, Mert ő látta kívülről az iskolát. .. Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. Szegény fiu — sóhajtozik jó anyja — Sokat tanult, egész el van fonnyadva. Jó apácska adj pénzt neki — Pénz nélkül csak nem mehet ki — Ha Id mulasson, hadd pihenje ki magát. Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. Pénz mint polyva elég van a tárczában, Megy az ivás szól a zene javában. A czigánynak keveset ád Csak két három forintocskát, S tízest, hogy ha elhúzza az ő dalát . . Az a bölcs, ki megérti a kor szarát. Azt a könyvet vigyétek a padlásra, Hogy az úrfi még a szinét se lássa Bizony régen is tanulja, Nem csuda már ha megunja Valahára a penészes könyv szagát. . . Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. — A kisasszony ott hagyta a nevelót — I ram Isten, de megszépült, de megnőtt Kis kacsója hó fehérke, Es hogy a nap meg ne érje, Nem tépi ő soha a kert paraját . . . Az a bölcs, ki megérti a kor szarát. Szobában ül s olvas könyvet rakásra, Az unalmas magyar irót utálja. Okosabb ha versek helyett Olvas regényt, de németet Avagy erkölcsnemesitő francziát.. . Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. Szórakozni bálba megy a kis lányka ; — Mégis unja mindig csak a magányba' Nosza selyem ruhát néki, Mert a világ megítéli, Kmészsze a fizetésgond a papát . . . Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. És hogy jobban hódítsanak bájai, Keblét félig fedetlenül tárja ki. Örül is a mama rajta, Hogy lányáért jobbra-balra Majd kitöri az ifjúság a nyakát . . . Az a bölcs, ki megérti a kor szavát. Kishitűek, mért aggódtok, rettegtek? . . . Nagy jövője lesz még ezen nemzotnek ; Nincsen ország, melyben ennyi Észre, szivre tudtok lelni. Bízzátok csak ezekre a hon báját. . . Az a bölcs, ki megérti a kor szavát! Dobozi.
