Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-11 / 64. szám

V. évfolyam. 1878. 64. Mám. Il.-Csaba, augusztus 11-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdázati és vegyes tartalmú lap. Megjelenllt hetenként k.étsz€ r : vasárnap és osíitörtöltön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkeszőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbinkossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Gyoma, augusztus 7-én. A gyomai választó kerület szabadelvű polgárainak, illetőleg Gyoma, Endrőd, Berény, Tarosa, Doboz, Ladány, Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő és Kondoros községnek folyó hó 6-án ha/.afiui örömünnepe volt; ezen a napon ejtetett meg az országgyűlési képviselőválasztás. Már kora reggel nagy élénkség uralkodott a város utszáin, hol a város polgárai több helyeken kisebb nagyobb csoportban összegyülekeztek s élénk beszélgetések közt várták a napi esemény kimenetelét. A mint az idő haladt, mindig több látni való tárult az érdeklődő közönség szemei elé. Hot órakor indult el a gyomai szabadelvű polgárság a szolgabirói lakástól Zsilinszky Mihály képviselőjelölt ur fogadására. A menet impozáns volt. Elöl az uradalmi kocsik, jobb és balfelöl pedig — ugrándozó méneken — az ifjúság szine-java foglalták el a tért s vidáman lengő nemzeti szinü zászlóktól környezve haladt a számos kocsi a berényi ut felé. A berényi utboa érve találkozott a menet Zsilinszky Mihály úrral, valamint a berényi és tárcsái polgárokkal, kik több mint hatvan kocsiról éljenezték a képviselő urat. Midőn a beláthatatlan hosszúságban elterülő kocsik a városba éri, a varosban levőek fővegeik emelgetései közt fogadták éljen-kiáltásaikkal a megérkezett vidéki polgárokat. Alig hogy elhangzott a mirhóháti utczán a sokszoros éljen, az endrődi utczán számos zászlók árnya alatt „éljen Zsilinszky" hangoztatása közben jöttek az endrődiek, kik a megérkezett herényiekkel és tarcsaiakkal a főutszán tért foglalva, a lelkes .Sárrétiekkel" együtt, kik éppen ekkor érkeztek, viharos éljenzések közt, fogataikról leszállva, sorakoztak, s innen elindulva a templomtéren helyet foglaltak. A választási elnök ur itt kijelentette, hogy a választás 9 órakor kezdetét veszi, a mi elérkezvén, a gyomai és endrődi polgárok a városházánál, a többi községek pedig a „központi kaszinó" helyiségében a legszebb rendben negkezdették s folytatták szavazataikat egészen délutáni 4 óráig. Gyomán a képviselőválasztás olyan érdeklődés- és lelkesedéssel még nem foyt le, mint f. hó 6-án. Ezer embernél több szavizott, s a vidék minden községe képviselve volt Délutáni fél 6 órakrr jelentette ki a választási elnök ur a választó polgároknak, hogy Zsilinszky Mihály ur 134 szótöbbséggel a jövő 3 évre megválasztatott országgyűlési képviselőnek. Az öröm, a lelkesedés nely ennek kijelentése után észlelhető volt, leírhatatlan A polgárok zászlóik alá sorakozva lazafias dalok éneklése és „éljen Zsilinszky" kiáltások közt siettek a gyomai főszolgabíró ur lakására, hol a követ ur volt Ide megérkezvén, legelsőben is Papp Gábor ur elnöklete alatt egy öt tagu bizottság ment be a képviselő urnák megválasztatását tudtára adni, mi megtörténvén, a gyomai iutelligens nők — diszes koszorút képezve — kikísérték a képviselő urat a választó polgárok közzé, hol Zsi liyszky urnák lelkes s hosszan tartó éljenek közt több koszorút nyújtottak át a választókerület lelkes honleányai. Ezt követőleg Szabó János tárcsái lelkész ur a választókerület nevében egy igen szép s megható beszédben kifejezte a választás feletti örömét, s felkérte a képviselő urat, hogy a mandátum átvételére a városházához jönni méltóztassék. Mire a képviselő ur meghatottan felelt, és sokszorosan megéljeneztetett. A mandátum átvétele után Zsilinszky ur a közönséghez beszédet tartott, s mindenek felett megköszönte a választók iránta tanúsított bizalmát, s visszautasította a íüggetlenpártiaK azon vádját, mintha a Gyoma kerületi szabadelvűek közzül bárki is vallási tekintetek miatt izgatott volna a felléptetett függetlenpárti képviselő ellen Tartozunk az igazságnak, s a választókerület polgárainak azzal, miként kijelentsük, hogy hogyan fogadta Gyoma város Zsilinszky Mihály urnák, f. hó 7-én, Gyomán tartott programm beszédét, annyival is inkább, mert erről több választó nem bir tudomással. Midőn nevezett Zsilinszky ur a templom előtti téren megjelent, legelsőben is Pikó Béla ur lépett fel az emelvényre, ki a függetlenségiek hosszan tartó zaja után Zsilinszky Mihály urat, mint kipróbált becsületes hazafit és tudományos embert ajánlotta a választók figyelmébe. Erre Zsilinszky ur lépett fel az emelvényre, azonban a függetlenpártiak oly lármát csináltak Mezei ur nevével, hogy 5—6 perczig szóhoz nem juthatott, ekkor azonban elkiáltván, hogy „éljen Mezei," a demonstrálókat letegyverezte, elhallgattatta, s tartott ez után egy fél óráig tartó oly szép, vonzó beszédet, hogy az ellenpárt ezt nemcsak hogy figyelemmel hallgatta, hanem tartalmának nagy részét helyeselte is. Irne a gyomai kerület független polgárai igy fogadták kitervelt demonstratióval Zsilinszky Mihály urat. Ez mindenesetre oly eljárás, melyet helyeselni nem lehet, macában hordván azonban bírálatát, erre nézve O 1 csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy ennek nem a gyomai nép, hanem egyes „népboldogító" apostolok az okai. Annak sem a nép az oka miként az van mondva a gyomai kerület illetőleg Békósmegye szabadelvű pártjáról, hogy Mezei Ernő urat vallása miatt nem pártolja. Ezen vádat képviselő ur visszautasította, de ünnepélyesen visszautasítjuk mi is, mert azon körülmény, hogy valaki Mezei urat a választókerület polgárai közt szétszórt versben Palesztinába küldi, nem bizonyítja azt, hogy a gyomai kerület szabadelvű pártja vallási tekintetben izgatott volna. A ki Békésmegyéröl ilyent mond,.az nem ismeri Békésm'egye lakosságának „békés" természetét, melyet nemcsak a más vallásúak, hanem az idegen nemzetiségűek iránt is mindig ki szokott mutatni, sőt azokkal nemcsak békességben, hanem jó barátságban is él. A ki e megyéről ilyent mond, az félre akarja vezetni a közvéleményt, és ő az „izgató." Befejezzük czikkünket azzal, hogy győzött az, a mi e kerület nézete, illetőleg a mi véleÁ „Békésijei Közlöny" tártja. Karczolatok az ügyvédi praxisból. (Folytatás.) Esküt V' sz ki a biró : „Tegye kezét szivére," ugy szólítja meg az előtte álló parasztot; a paraszt egy lépéssel előre megy és kezét a szivere teszi, de nem a magáéra hanem a bíróéra, mint ama jámbor pap, ki midőn a templomban a mea culpát mondandó volt, épen burnót-szelenczéjóből akart egyet szippantani, de felcserélte a dolgot és a burnótot a melléhez tette, az akiével pedig egy hatalmast ütött az orrába. „Mondja utánam az esküt" folytatja a biró, ki maga is, ugy mint környezete a komoly aktus daczára inkább nevetni szeretne, „nohát mondja :* „Éo . . . nevét mondja ..." a mi pirasztunk hűségesen utána szól, hogy „én, nevét mondja. . ." Van bizonyos fajtája az ügyvédeknek, like', ha a czápát tengeri üskálisnak mondják, méltán lelet Simonyi Ernővel szárázföldi czápáknak nevezni. Ezek faluról falura, kocsmáról kocsmára, boltról boltra, kunyhótól kunyhóra járnak klienseket fogni. De nemcsak hogy ők „vándorjogászoskodnak :" hanem vannak sok helyen megbízottjaik, czenzáljaik, kik egy kis snapsz és a tiszta haszon „egy pár perczentjéért-' klienseket verbuválnak nekik a földmives nép vagy értelmetlenebb iparosok közt. E „jogi czenzálok," a jogtudománynak e diploma nélküli bábái, többnyire kikopott suszterek, tönkrejutott szabók, kiket annyira üldöztek perekkel és végrehajtásokkal, mig gyakorlatilag megismerkedtek ezen proczedurákkal és most embertársaik malőrjére, ők maguk űzik kenyérkeresetből a fenti, náluknál nem sckkal különb vándorfiskálisokkal szövetkezve e mesterséget. Ilyen jogi czenzál, ki mellékesen mondva specziálista és különösen telekkönyvi ügyek ben szeret „dolgozni," egyszer praktikus gondolkozás modorának ós jogászhoz méltó éles eszének igen fényes bizonyítékát adta. 0 maga tartozott egy jó humoru bőrkereskedőnek vagy 400 frttal. Felkéri a kereskedőt, engedje el a követelést, hisz tönkre jutott s ugy sem tud fizetni. A kereskedő nagy komolyan azt mondja, hogy az nem megy oly könnyen, hanem jöjjön vele a bírósághoz, ott majd valami egyezséget kötnek. Megjelennek a biróság előtt s ott mélyen gondolkozva igy szól a kereskedő a varga-jogászhoz; „Nagyon nehéz időket élünk, 400 frt sok pénz mai napság; nem kívánhatja tehát, hogy egyszerre engedjek el ilyen nagy summát, hanem most elengedem a felét — a másik felét két hónap múlva." Ha beleegyezik kész az alku. A dilettáns jogász azt mondja, hogy szegénységének ugyan könnyebben esett volna, ha egyszerre elengedi, de ugy is elfogadja az egyezséget ós irásba kéri vétetni, mi mégis történt . . . Egy ügyvédi iroda sokszor oly szinpad, melyen az élet mindennemű szenvedélyei, nevetséges és komoly oldalaival találkozik a figyelmes szemlélő és oly ügyvéd, ki rá adja fejét, jó genrefestővé válhatnék, értem a tollal, nem az ecsettel kezében. Az emberi nem legaljasabb tulajdonai, melyek az anyagi kincsek utáni vágyban pontosulnak össze és számos apró árnyalatokban szétágaznak, előtte fekszenek a maguk teljes meztelenségükben, mint a holtest a bonezoló orvos előtt. Dr. Báttaszéki Lajos. (Vége köv.)