Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-30 / 52. szám

V. évfolyam. 1878. 49. szám. B.-Csaba, június 20-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. 66 Előfizetési felhivás „Békésmegyei Közlöny 1878. V-ik évi folyamának 2-ik félére. Félévre ... 3 frt negyedévre . . 1 frt 50 kr. WF* Az előfizetés legkényelmesebben 5 kros •postautalvány által eszközölhető. Az előfizetési pénzt a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához kérjük czimezni. Kilencz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyeupéldánv jár. Hirdetések méltányos árak mellett vétetnek fel. Korunk kinövései. — Három közlemény. II. A cziin, rang, rendjel, autokrat kormányu államokban díszlik leginkább, hol a közigazgatás, törvénykezés, a nemzetgazdászati élet minden szálai egy központban: a kormány kezeiben tartatnak össze, hol tehát a népjogok s polgárjogok kifejlése, a hatalom jogai csorbítását idézné elő. azért szükséges ellensúlyozóról, akadályokról gondoskodni, melyek a népet önmegfelejtkezésbe ejtsék. Az ily államhatalom elég eszélyes látszólagos nagyobb helyi önkormányzat adásával megkápráztatni a polgárjogok után esdő szemeket. A közigazgatás számos teendőit sorozzák a közsógek körébe, azonban az elöljárót vagy kinevezik, vagy a kormány közeg felügyelete és teljes rendelkezése alá adják, mint volt ez a császárság előtt Francziaországban. Nagy Oroszországban is a községi elöljáró (starosta) határoz a közgyűléssel együtt a községi ügyekben, több község pedig egyesítve adja a volostot, mely az amerikai toroDthipnak, és a portugál eoncelhónak felel meg 300—2000 lakóval, melynek főnöke a starshina, ki mellett a község elöljárói képeznek tanácsot. Ez határoz adó, ujonczozási, ut és robot ügyekben. Fontos ügyekben 10 család küld egy-egy képviselőt, kik a nagy tanácsot alkotják. Ezek 7—10 esküdtet választanak, kik 100 rubelig polgári perekben ítélnek. Látjuk tehát ezen közigazgatási szervezetből, hogy annak tetszetős külszine van. Hiszen még békebirájukat is választják. Es mégis alig fogja valaki mondani, hogy az orosz nép starostái alatt szabadságot élvez. Hiszen ha hozzá gondoljuk, hogy azon nagy területen, mely a Dnieperen tul terjed, és melyen 30—35 millió ember lakik, mind azon föld, mely nem a koronáé vagy földesuraké, a községek közös tulajdona: elképzelhetjük a községi lakosok szabad rendelkezési jogkörét, és nem irigyeljük ezen községi szervezetét, melyet Haxthausen (orosz iró a szlávfaj uralma legnagyobb biztositékául tekint, mig ellenben az őszintébbek mint Tehitcherin és Bistram bevallják, hogy bizony ez nein egyéb, mint az Iván czár által 1592-ben behozott jobbágysági viszony alapja, mely Péteflft^Mk iote folytán egyenesen az állami adófizetés garantiává lett, mivel a községét solidárisan felelőssé tevé az adókért. Nem kell hinni, hogy az absolut hatalom egyeseket saját -érdeke nélkül előnyökben, kedvezményekben, kiváltságokban részesítsen; hogy egy meghatározott cselekvési tért önhaszna mellőzésével alárendeltjeinek engedjen át. A cselekvés szabadságát minden ember óhajtja* csakhogy a zsarnok igen sokat cmzőleg, és kizárólag követel belőle, és nem képes odáig felemelkedni, hogy másoknak is engedjen azon szabadságból, melyet önmagának köv- \ hahóméi király, midőn az angol követ töle ni olgaság eltörlését kiváná, azt feleié: „Vessen véget a királynő a rabszolgaságnak mindenütt, csak neki ne tiltsa meg annak folytatását." A népek szabadságát tehát az önkényuralom által a községi életben adott nagyobb autonomia ép ugy nem óvja meg, mint nem lehet mindig a többség akaratát a szabadság kifolyásának nevezni, mert hiszen kétségkívül a többség uralkodott Francziaországban is a Bertalan éji mészárlások idejében s azért még sem volt szabadság Francziaországban! De a polgárjogok egyik legszebbike : a választás magában szintén nem elégséges a szabadsághoz. Helyesen mondja dr. Lieber: „Az algíri beyt a katonaság szokta választani, kik őt ismét letették, ha nem tetszett nekik tovább: de azért Algierban nem volt szabadság, sőt maguk a választó katonák sem voltak szabadok." A szabadság a választás álarcza alatt hirdettetett Napolen Lajos által is az 1852-iki államcsin után. Hány franczia adta reá szavazatát a szabadság reményeiben! De az önkényuralom imádói ezen alkotmányosdit épen azért játszották le, mert a megválasztandó által lenyűgözni hitték a szabadságot, mit el is értek. A czim-, raag, rendjel, bureaukratismus szeretete, a szabadság iránti hajlamot öli ki a szivekből. Eltompul a nép fogékonysága az alkotmányosság iránt, és azon magasztos jogoknak, mely a népeket nagygyá korunkban egyedül teheti, maga lesz gyilkosa. Korunk ezen kinövései valóságos gyomok, melyek a legéletképesebb növényt is megfosztják életnedvétől, azért mint szorgalmas kertész, jó gazdasszonyok szokták, kettőztetett erővel lássunk azok kiirtásához! Mert ha tovább terjeszkednek, ősi szép magyar alkotmányunk csirájára sem fogunk akadni. Azok ugyanis, kik hatalomban részesülnek, megszeretik ezt, és minden áron megtartani igyekeznek, az elnyomottaknak jaja pedig könyörületre nem találand ; ü „Mésigjsí Közlöny" iárczája. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1848. (Foiytatas.) Legelső szerzeményét Fehérmegyében a sárkereszti részbirtok képezi, melyhez járult a szomszéd csurgói uradalom gr. Berényitől megvásárolva. Talán azért, mert ez volt első szerzeménye, ragaszkodott hozzá oly nagy előszeretettel, hogy rövid időn a legrendezettebb állapotba helyezte. Nagyszerű kastélyt építtetett e szép vidékre, melynek kényelem dolgában alig van párja e hazában. Száznál több szoba áll a család rendelkezésére, azonkivül a szalonok meglepő csint és elegautiát lehelnek. Igazi uri lak ez, melynek értékes tárgyai szép összhangban vannak a vidék idyllikus képével. A bakonyi és vértesi hegyláuczokat elválasztó szép völgyre való kilátás; Fejérvár tornyai, a távoli erdők, a dus mezők, virágos rétek, a kastélykert pompás facsoportozatai, a halastó csillogó tükie hintázó hattyúival és rengő csolnakjaival s végre az egész kert hazai ós külföldi flórája illattengerével Spanyolország regényes tájaira varázsolja a képzeletet. Itt van a magyarázata annak, hogy Károlyi György gróf legörömestebb taitózkodott e jószágán, melyet ő tett paradicsommá. Gyakran mondogatá: „Itt legszebb nekem a természet; itt az első és utolsó fü, fa, virág, épület, 4Uat, minden, amit a szein lát, az éu teremtményem. Még a nép is az én szárnyaim alatt növekedett már. Azért szeretem oly |véghetetlenül e helyet." Mint a művész gyönyörködik a maga teremtményében, mert ö teremtette, azonképen gr. Kárqlyi Gy. is különösen azort uradalmaiban gyönyörködött, cnelyeket ő maga szerzett ^és varázsolt át mintagazdaságokká. Ilyen pedig igen sok *volt. Az volt róla az általános nézi&t, hogy családja ősi fészkétől N.-Károlytól egész Bécsig ugy utazhatott, hogy/ mindenütt saját jószágán 'arthatott állomást s öogy ófi jövedelme egy millióra ment. Szerzeméniyi vagyonát, családja jövőjének biztosítása szempontjából, végrendeletileg bitbizományokká alakította. Ősi javaiban pedig jövőre is biztosítani akarta a károlyiaknál eddig fennállott öröklési módot, a fiágis^got. Fenmaradt örökjösei: Gyula, Viktor, Gábor, Tibor. István és Pálma. A h|»tbizománynál azon szigorú aristokratfikus leifogásból ind/ilván ki, mely egész lényét jelleme'zte, ugy intézkedett, hogy annak birtokosa csak oly katolikus családtagi lehet, kinek neje főúri születés. Az e\lsö alapítvány az( elsőszülött gr. Gyulát és örököseit, a második pi g másodszülött gr. Viktort és családját illeii, mindenikben/a; : an csak a férfiágat. És ha ez kihalni?, akkor első ecetben Tibor, a másodikban István grófoík fiága következnék s végre a kölcsönös örökösödés. A?: alapító leszármazó fiörököseinek kihalása után pedig » testvéri ág, /1. i. id. gróf Károlyi István s végre grójf Károlyi A! Ajos leszármazó fiutódai következnének. Az eJlsö hitbizomány tartozékai: a Heves- és Külső Szolnok-, illetőleg Nógrádmegyében fekvő debröi uradalotn; Budapesten az egyetem-téren levő grófi palota és kert; Budapesten az üllői uton levő grófi ház mögött a három-pipa utczára nyiló tenyészkert; a budapesti határbán a Rákoson fekvő grófi rétbirtok; mindfn ezüstkészlet. A második hitbizomány tartozékai: a Fejérmegyóbén fekvő csurgói uradalom; a Pest- Pilis- Sclt- KiskunnJegyében fek\ö sőregi puszta; Budapesten az üllői uton lévő ház. A pesti házak mind saját szerzemények és é^itmények. A szerzeményekhez járul még: a kéczi uradalom, mely gr. Károlyi Istvántól, a kis-szénási uradalom, niely részben gr. Károlyi Lajostól, részben gr. Bolza Józseftől, végre a mácsai uradalom, mely Csernovics Pétertál szereztetett. Nem szólunk itt az ősi birtokokról, a n.-károlyi, nyir-bátori, fehér-gyarmati, erdődi, misztótfsllusi, radványi, daróczi, salánki, surányi, főthi, szentesi, orosházi, h.-m.-vásárhelyi ós csongrádi uradalmakról; nem szólunk a tömérdek beruházásról, barom-állományról, ménesekről és juhnyájakról, melyek országszerte híresek, csak azt kívánjuk megérinteni, hogy gr. Károlyi Gryörgy, ki a sportnak minden nemében gyönyörködött, a szép paripák és gulyák mellett figyelmét az iparra is kiterjesztette. Az ő nagymuzsalyi timsó és parádi üveggyárai kiváló órdeküek; s akik az iparkiállitások történetát ismerik, tudják, hogy ugy a belföldi, mint a külföldi kiállításokon gr. Károlyi György uradalmai roáltólag sioktak lenni képviselve, amiről legutóbb a szegedi orsz. kiállítás is fényes tanabizonyságot tett. (Vége köv.)