Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-23 / 50. szám

V. évfolyam. 1878. 50. szám. B.-Csaba, junius 234n. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökon. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és - f r klado-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. 66 Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny 1878. Y-ik évi folyamának 2-ik félére. Félévre ... 8 frt negyedévre . . 1 frt 50 kr. fj^F* Az előfizetés legkényelmesebben 5 kros postautalvány által eszközölhető. Az előfizetési pénzt a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához kérjük czimezni. Kilencz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések méltányos árak mellett vétetnek fel. A .1 Mint a méh igénytelen zsongása szükséges, hogy a madarak éneke és elemek örök zenéjében az öszhang tökély esi ttessék : ugy nem felesleges, hogy szerény lapunk a tevékenységet, ipart és kitartást hangoztató lapok konczertjében, saját vi­dékén, tehetségéhez képest közreműködjék. E közreműködésben nagy az elégtételünk, reámutathatni ólőpéldában arra: mi érhető el azon uton, melyet lapunk egyenget. Ez élöpélda a párisi jelenlegi minden tekin­tetben sikerült kiállítás. 1871-ben Franczíaország tönkre silányitva lett; — a puskapor ós petróleum tüzében az anyagi források kiapadtak, — az egykor maga­san repkedett szellem, szárnyaszegett sasként le­verve, milliók legnagyobb nyomorba sújtva voltak; a közutak és épületek porrá rontva, a magánosok tulajdona elveszve, a kamatok tőkéje megsemmisítve. Es ekkor egy széditő magasságú pénzösszeg követeltetett a koldusokká lett népektől; pénzösz­szeg, melynek elgondolása is észfárasztó; és ez még nem mind. Még az jött hozzá, hogy elkese­redett belellensége legyen önnönmagának az egész ország, pártdüh által a rommá lett intézmények is megtámadva lettek. Az egyetértés létrehozása lehetetlennek lát­szott. De létrejönnie kellett. Kellett, mert az ellen­ség drágán volt megfizetendő, hogy az egész országot tönkretette és e'szakgatta. Es még egyéb is kellett, megmutatni t. i. azt, hogy a hatalmas ellenség hamarább kifárad a követelés­ben, mint a nyomorult a teljesítésben. Lehetséges volt-e ez, ami közelébb állott az őrült, mint az egészséges gondolathoz? Igen lehetséges. — Nem hinnők, ha nem látnók De az a Franczíaország igen messze is van. Legszélén azon teleknek, melynek Európa a neve: és még igy Európa sem hitte volna, hogy a tör­pévé csonkított nyomorult — lábra állott? — nem: óriásivá magasodott, és még ennél is több: hogy csáberővel is bir, magához varázsolni a világot, hogy helyébe jöjjön; jöjjön és lássa azt, arait elhinni nehéz leendett, de megtenni még nehezebb volt. Az egész müveit világ bámulja e világra szóló csodát; a munka barátai pedig lelkesedett örömmel üdvözlik egymást, éltetik a dicső franczia népet és titáni müveiben saját elveik revellalt dicsőségét is látják. Es ez akkor történik, midőn a porosz, ki­elégített követelései után kincsekkel és leghíre­sebb államférfiával rosszul kezdi magát érezni, sőt már odajutott, hogy saját kormánya iránt bizalmatlan. Tehát mindenekelőtt munka és ipar! R. h. — Ö felsége trónbdszédlel fogja berekeszteni az or­szággyülést a kitűzött törvényjavaslatok letárgyalása után ; a nap azonban mostanig ínég nem volt megállapítható, miután ő felsége még nem határozta meg, mikor jöhet Budapestre. A kormány szándóka, junius 29-én az ülés­szakot berekeszteni, ha azonban a 80 milliós adósságról szóló törvényjavaslat, vagy az 1876-ik évi zárszámadások tárgyalása váratlanul több időt venne igénybe, ez julius első napjaiban fog csak történhetni. 0 felsége lejövetele alkalmával az osztrák államvasút uj budapesti indóházá­nak fényesen berendezett királyi pavillonja fog ünnepé­lyesen megnyittatni. — Konstantinápolyból irják, hogy a város körül nagyobb mozdulatokat tesznek az orosz csapatok. Ez ál­lítólag demonstratio a törökök tiltakozására az orosz ob­servatoriumok emelése ellen. Ez a jelentés valószínűleg összefüggésben áll a török fővárosból érkezett másik hír­rel. Midőn tudniillik deszkaállvanyokat akartak építeni az oroszok egyes őrszemeik részére, Faud pasa, a ki nem ismerte ezt a szokást, erőszakkal fenyegetőzve követelte azok eltávolítását. Ennek következtében azon éjjel az orosz táborban riadót is fújtak, hogy esetleg erőszakkal torolják vissza az erőszakot. Azonban békésen egyenlítet­ték ki a dolgot; Labanoff nagykövet ugyanis megnyug­tató fölvilágosítást adott a török kormánynak. — A képviselőház igazságügyi bizottsága ülésében a büntetőtörvény s rendőri kódex életbeléptetósi törvény­javaslatát vette tárgyalás alá. Mindenekelőtt azon kérdés vettetett fel, vajon a részletesb óletbelóptetési tjavaslat vagy az egyszerű felhatalmazási tjavaslat vétessék e tárgyalás alá. Perczel miniszter kifejezte azon óhajtását, hogy a részletes élebelóptetési javaslatot vegye a bizottság tárgya­lás alá. a felhatalmazási javaslatra csak akkor lenne szükség, ha a háznak nem lenne elég ideje az első ja­vaslati tárgyalására. Valami a zsidókról. (Vége.) Térjünk feladatunk komoly részéhez! Bátran kimerjük mondani, nem mintha e kijelentésre a „Jövőnk" által lettünk volna kény­szerülve, hogy egy nép, mely évezredeken át ki­mondhatatlan üldöztetés, baj és nyomor daczára fentartani tudá magát, megérdemli a többi népek elismerését 1 Ha vannak a népek között olyanok is, kit embertársaik vérét inpertinens uzsorájuk folytán szívják, illettessenek ezek megvetéssel, de a job­bakat ne bántsuk és gondoljuk meg, hogy a ke­resztények között is vannak elegen, mert a ke­resztvíz nem mossa le senkiről a rosz indulatokat, Tagadhatatlan, hogy Magyarország anyagi romlása körül nagy szerepet játszik az uzsora, azonban nem csupán zsidók, de keresztények, egye­sek és intézetek által űzve. ü „Békésmegyei Közlöny" tározíja. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1848. (Folytatás.) Gróf Károlyi miut elnök, kiválóan egyéniségének határozott tulajdonai által hatott. Őszinte barátja lóvén a józan haladásnak, nem vette rosz néven a köztanács­kozásban gyakran előfordult hevesebb kitöréseket; de tör­vénytelenséget, vagy éppen botrányos magaviseletet nem tűrt meg. A választások alkalmával, midőn a személyes érdekek érvényesítésére is nyílt olykor alkalom, Károlyi főispán, az elnöki székről soha sem mulasztotta el figyel­meztetni a Kendeket arra, hogy a szabad választás szép jogát magánérdekek alacsony eszközévé ne tegyék. „Nyo­morult — úgymond az 1848-ki tisztujitáskor — az a ki­tüntetés, melyet pénzen vásárlunk; hitvány a dicsőség, melyet csábítók által szereztünk." Ily elvekkel természe­tesen mindig uralta a helyzetet. Az ügyek akadálytalanul folytak, mint a folyó hullámai, melyek elöl gondos kéz eltávolítja a folyást akadályozó szirteket. Nincs is Békósvármegye ujabbkori történelmének érdekesebb és szebb korszaka, mint az volt, mikor gróf Károlyi György volt a főispán 1841—1848. Ez volt a gyors emelkedésnek, a természetes fejlődésnek és a józan haladásnak eleven és pezsgő korszaka. Fájdalom, hogy a szellemi ós anyagi felvirágzás ezen természetes fejlődését az 1848-ki nagy események folytán bekövetkezett katasztrófa megakasztotta, s hogy az oly lelkesen felkarolt nemzeti haladás ügyében méltán csatolt szép reményeit virágai oly kegyetlenül összetipor­tattak! Az 1848-ki események sokkal mélyebben vágtak az egész nemzet életébe, semhogy egyes megyék ügyei külön érdekkel bírhattak volna . . . nagy embereink a haza megmentésére siettek . . . István főherczeg és Királyi nelytartó parancsa foly­tán 1848-ban gróf Károlyi György Szathmárvármegye kormányát vette át; de még a márcziusi pesti nagy ese­ményekről ő értesítette a megyét, kérvén az alispánt, Szombathelyi Antalt, hogy a kellő rend és nyugalom érdekében „a netaláni kétségeket eloszlatni, az elméket csillapítani, s a rosz szándékú vagy éretlen izgatásokból származható bajok szomorú következéseit a legczélszerübb utakon-módokon eltávolítani igyekezzék." Ez volt tudtom­mal az ő utolsó főispáni intézkedése Békésvármegyében. IV. Az arany tisztasága a tűzben, a férfi jellem-tiszta­sága a veszélyben szokott kitűnni. A hazafiságnak alig volt erősebb tüzpróbája valaha, mint az 1848-ki nagy mozgalom idején. Károlyi György gróf akkor is hü maradt önmagához ós a haza szent ügyéhez. A túlzásoknak ekkor sem volt barátja, de az általános lelkesedós örömeiben őszintén osztozott. Mikor Kossuth Lajos szavára riadva kelt fel a magyar, s szegény és gazdag egyiránt követte lán?­szellemét: Károlyi Gy. bár egyike volt a legbüszkébb ari­stokratának, őszinte örömmel üdvözölte a nép emberét. E tekintetben eltért nagynevű barátjától gr. Széchényi Istvántól, a kí bizonyos ellenszenvvel viseltetett a tömeg­nek idealistikus szabadsági aspirátiói iránt. Amig az e népszerű eszmék lángeszű képviselője és terjesztője ellen határozattan kikelt, és a nép szenvedélyét felizgató mo­dort a hazára nézve veszélyesnek jelentette ki; amig az mindent elkövetett, hogy a népszerűség szárnyain gyorsan emelkedő Kossuthot a megye és az ország zöld asztalánál ellensúlyozza: addig gr. Károlyi György örömmel üdvözlő a szabadelvű eszmék gyors elterjedései, és Kossuthot saját fehér paripain vitette be a fővárosba. Amip Széchényi mágnási büszkesége sértőleg hatott a közrendű tehetsó-

Next

/
Thumbnails
Contents