Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-06-23 / 50. szám
»BBKÉSMESYEI KÖZLÖNY" I878. 5O. SZÁM. A földmivelő népet s vele a földmivelés és ipar virágozhatását semmi sem tevé annyira tönkre mint az uzsora. De a bajon is lehetne — lassanként, lépésről-lépésre segíteni. A zsidó nép — kereskedő nép! Ilyenné kelle lenni! Olvassuk át az egyes nemzetek művelődési történelmét s látni fogjuk azt, hogy a zsidó nép a polgári hivataloktól, mesterség üzhetésétől, föld miveléstől eltiltva, kényszeritve volt kereskedelmi irányban fejlődni. Ezen irány sokszor — különösen a középkorban — leírhatatlan nyomor és veszélyek kútforrása leve rájok nézve, mert a pénz kezeikbe jutva, ez által gyakran lettek a pénzszomjas söpredék áldozatai! Ki nem olvasta a magdeburgi, frankfurti krónikákat? Elmondhatjuk bátran — a zsidó nép ez irányban való fejlődésének csak is a nemzetek maguk az okai, mert ha gátakat nem emeltek volna polgári irányban való fejlődésük ellen — ma minden máskép volna! Mondják, hogy vannak a zsidóknak olyan tulajdonságaik — bátortalanság, gyávaság — melyek őket ma is megrovás tárgyává teszik — de ezek is az elnyomatás és üldöztetés korszakának maradványai! Ma más viszonyokkal állunk szemben s ha, mint mondám, Istóczy indítványa sensatiót kelt is, de — hála a józan haladásnak — a sensatio mellett derültséget is keltett az országházban! Hozzá tehetjük még, hogy Istóczy ur indítványa nemcsak nevetséges, de valóságos esztelenség s oly ember, ki a drága időt ily bornírt dolgokkal tölti el országgyűlési képviselő létére, annak helye a Bedlamban van és pedig erős rácsozatu szobában, mert az ily csendes őrültség dührohammá változik igen könnyen. Meg akarja vétetni Palestinát és nincs senki a ki eladásra kínálja; a magyarországi zsidókat oda akarja telepítetni és nem jut eszébe, hogy ha mind ugy menne mint ő akarná, akkor is eredménytelen volna az egész, mivel más országok nem fogják akarni, mert e népfaj, mely azóta, mióta a szabadság hajnala nekie is virrad, levetkőzni kezdvén a szolgaság jarmával járó hibákat: minden ország ipara, kereskedelme, művészete és tudományosságának oly kiegészítő részét képezi, melynek hiányával ha nem is enyésznék el. de nagy csorbát Szenvedne.*) Egy nemzsidó. TÁVIRATOK. * Brüsszel, jun. 20. Az uj kabinet a következőképen van összeállítva: Prére-Orban miniszterelnök és külügyminiszter, Bara igazságügy-, Vanhumbeck oktatásügyi-, Sainetelette közmunkaügyi-, Graux pénzügy-, Eolin-Jac*) Éppen most olvassuk egy-két lapban, hogy Istóczy Győző ur kikeresztelkedett zsidó és hogy ezelőtt „Itzeles"-nek hivták. Csak innét magyarázhatók azon bolond gondolatok, melyek agyvelejét gyötrik a zsidók dolgában. Egy „renegát", egy „kikeresztelkedett" mindig jobban marja azokat, kiknek csontjából és véréből származik, mint a tősgyökeres keresztény, különösen mint a magyarországi keresztény, ki nem akar egyebet — s ezt j o g o s a 11 akarja — hogy a zsidó a maga részéről vesse le előítéleteit, melyekkel a keresztények iránt viseltetik, hogy beszéljen és érezzen magyarul! Szerk. quemyus belügy- és Renard hadügyminiszter, A parlamentet valószínűleg rendkívüli ülésre lógják összehívni a közoktatási minisztérium helybenhagyása végett, mely eddig nem létezett. * Berlin, jun. 20. A kongresszus tegnapi ülésében hevesen ócsárolta Karatheodory a Bulgáriában levő orosz csapatokat, melyek sokkal gonoszabbak a török igánál. Bismark ekkor megvonta tőle a szót, minthogy ez nem tartozott a napirendhez. A török meghatalmazottak hangulata egyáltalában nagyon izgatott. * Berlin, jun. 21. Az „Alliance Izraólite" küldöttei a kongressusnak majdnem minden tagját meglátogatták és kedvezően fogadtattak. Általánosan hangsúlyozták az összes hitfelekezetek egyenjogúsítását a dunai fejedelemségekben és* az uj Bulgáriában. MEGYEI HIREK. * Midőn lapunk homlokán a t. cz. közönségét a „Békésmegyei Közlöny" ötödik évfolyamának második felére leendő előfizetésre felhívjuk: nem mulaszthatjuk el, hogy megelégedéssel ne konstatáljuk, miszerint, különösen az utóbbi időkben, a megyei közönség hírlapot olvasó részének elismerését és pártolását voltunk szerencsések megnyerni. Be kezdi látni a megyei közönség, hogy minden oldalról független sajtóközegre szüksége van egy oly megyének, mely mindenben a haladás zászláját tűzte ki, oly sajtóközegre, mely a teljes függetlenség megóvásán kivül, a mennyire a vidéki viszonyok engedik, korszerű, a napi kérdésekkel foglalkozó eredeti olvasmánynyal iparkodik irodalmi színvonalra emelkedni. De épen azért mert lapunk béltartalmának emelésére nagy áldozatokat kell hoznunk: tömegesebb, általánosabb felkarolásra van szükségünk, melyre ezennel megyénk t közönségét azon megjegyzéssel vagyunk bátrak felhívni, hogy mi mindent, mit a lap anyagilag hoz, béltartalmának emelésére fordítunk s igy a közönség, ha lapunkat támogatja, közvetve megyénk egy szellemi tényezőjének emeléséhez járul, mely már eddig is, szerény hatáskörében, képes volt a fővárosi sajtó figyelmét magára vonni és elismerését kivívni. Végül mert zsákban macskát árulni nem szoktunk, kinyilvánítjuk, hogy habár tulnyomólag társadalmi lap akarunk lenni ezentúl is és megyénk beléletével, társadalmi, tudományos, egyleti, kereskedelmi és gazdászati mozgalmaival foglalkozni mindenekelőtt: a mennyiben mégis politikával foglalkozunk, — minek most a követvalasztások küszöbén, vidéki lapnál is speczialis értelme és jelentősége van — határozottan szabadelvű pártiak vagyunk lelkünk legméljebb meggyőződéséből, illetve a megmásithatlan kénszerhelyzetnek engedve, jobbnak tartjuk ez időszerint a testvérországgal való egyesség elfogadását, mint az örökös viszálkodást ós hazánk iparának ós kereskedelmének emelését egyelőre nem annyira az önálló bank és vámterület, mint egyes kereskedőink, iparosaink intelligencziájának gyarapításában, ernyedetlen szorgalom és takarékosságra való buzdításában, jó iskolák felállításában véljük feltalálni, mert az önálló bank és vámterület olyan mint a töltött puska, mely nem gyermekjátéknak való, és fejletlen ipar és kereskedelem mellett többet árthat mint használhat. Ezt politikai tekintetben szükségesnek tartottuk elmondani, mert habár minél nagyobb olvasókört szeretnénk lapunk részére hódítani: a világért sem akarjuk, hogy csak egy ember is legyen, ki azon hiszemben fizet elő, hogy mi a követválasztások alkalmával nem a szabadelvű párt jelöltjeit fogjuk támogatni. Ezek elmondása után ajánljuk lapunkat a megyei közönség szives figyelmébe! (?) És ugy lön. Egy kevésbé életre való újdondásznak — mondjá egy barátunk — még a sorok közt is kell olvasni tudnia; Kell. hogy semmi hírből oly hírt teremtsen, miszerint tőle az olvasó közönség rémületbe jöjjön, (na ezt praktizálják is;) igy tehát az újdondász, ha a sorok közt olvas, hogy ne olvasná el magát a sort! A mi újdondászunk is olvasva kiböngészte a száz éves naptárból, hogy e hó 15-én éji 1 órakor nagy esőnek keJI lenni égi háborúval „vegyest,- s nramfia „richtig" ugy lőn, csakhogy nem 1 órakor, hanem már este 6 órakor esett, na de a kalendárium, ha egy pár órát hazudik, mi az, midőn gyakran egy egész évet hazudik el, (mint a mi újdondászunk most, de azért mi nem haragszunk s még kevésbbé gazdáink, kik megfizethetlennek tartják ezt az esőt. A vihar sem tett valami jelentékeny kárt, a villám pedig csak ijesztgetett, ugyan is Gyula felől kétszer csapott le, de kárt nem okozott.) (?) A Gyulára jönni szándékozó színtársulat., mely tudvalevőleg az aradi szinügy-gyámolitó-egylet védnöksége alatt áll — jövő hó elseje körül — mint biztos kutforrásból értesült levelezőnk irja — mindenesetre megkezdendi előadásait. * Iskolai értesítés. A b.-gyulai polg. fitanoda ez évi zárvizsgálatait a polg. iskola helyiségében f. hó 25., 26. és 27-ik napjain tartja meg a következő sorrendben: 25-én d. e. 8 -12 óráig az I-ső osztály; d. u. 3—6-ig a Il-ik osztály ; 26-án d. e. 8 12-ig a Ill-ik, d. u. 3—6-ig a IV-ik osztály; 27-ón d. e. 8—11-ig ének és testgyakorlat. Az ismétlő iskolák zárvizsgálata ugyancsak a polg. iskola helyiségében f. hó 30-án, azaz vasárnap d. u. 3—6-ig fog megtartatni. Tisztelettel felkérjük a nevelésügy iránt érdeklődő közönséget, hogy nevezett vizsgálatokon minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. B.-Gyula 1878. jun. 19-én. Az igazgatóság. * Az orosházi egyesült ipartársuíat f. ó. jun. hó 23-án (ma) az „Alföld" szálloda helyiségeiben tanonczinunkakiállitással egybekötött jótékonyczélu tánczvigalmat rendez. Belóptidij személyenként 60 kr., családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönet tel fogadtatuak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tiszta jövedelem fele a társulat könyvtára javára, másik fele az iparos tanonezok oktatására fordittatik. (?) A gyulai (uri) körben választmányi ülés határozata folytán csakugyan jogérvényre emelkedett az, hogy minden hóten egyszer (szombaton) tartassék társas estély, m<dy természetesen tánczczal lesz egybekötve; ezért pedig a gyulai hölgyek aligha fognak haragudni. Társas élet tekintetében Gyula ezzel is egy lépéssel haladt előre. (?) Értekezlet. Gyulán a mostani idényre jönni szándékozó színtársulat érdekében egy szinügyi bizottság van alakulóban, mely bizottság — ha a társulat kellő erejéről tudomást szerez — annak existencziáját akarja biztosítani. E tárgyban e hó 20-án az első értekezlet meg is tartatott, de mivel kevesen vettek részt, e gyűlés elhalasztatott e hó 29-ére, bár az ügy érdemére nézve most is hozatott egy pár fontosabb határozat: nevezetesen „bérlök" illetve „bérletszerzők" küldettek ki, hetenkinti hány előadás megtartása, továbbá e bérletösszegnek meghatározására. Tehát ha a társulat jó lesz, ugy a szinügyi bizottság is jó lesz. (?) Uyulán az urnapi körmenet a legnagyobb pompával kisérve ment végbe. Kinikolt egy sor honvédség, itt volt az eleki fuvó-zenekar, mely ugyancsak kitett magáért. Este hat órakor a „Korona" vendéglőben szólott e zene roppant közönség jelenlétében. Gyulán az ur napja valóban uras nap volt. — Szinészet Csabán. Kiecsányí Ignáez színtársulata, mely két óv előtt működött nálunk: néhány hétre gekre; addig gr. Károlyinak éppen nem kisebb büszkesége soha sem ment azon fokig, hol a néptömeg kegyének megvetése kezdődik. O ügyesen tudta egyesíteni szigorúságát jószívűséggel, büszkeségét nyájassággal, előkelőségét leereszkedéssel. Mikor a nemzetőrség szervezését Pest városában megkezdték gr. Károlyi György a nemzetőrök sorába lépett, mint közember; de csakhamar századossá majd őrnagygyá választották. Mint testvérbátyja István, ő is egy ezredet állított ki a maga költségén, ós az uj honvédeket pesti palotájának tágas udvarán gyakoroltatta. Vezénylő szó, dob és trombita hang viszhangzott a magas falak között, s az ifjúság szive erősebben dobogott annak tudatában, hogy a nemzet virága, a főnemesség vele éiez ós gondolkodik. Annál nagyobb lett a bánat a izent ügy bukása után. Mikor Wíndischgrátz bevonult a fővárosba, a ha. zafiak menekültek előle. Károlyi, bár sejtette, hogy a „rebellisekkel" való tartása miatt kérdőre fog vonatni, bízva az igazság hatalmában, családjával együtt Pesten maradt. 1849 juniusában Fejórmegyébe csurgósi jószágára vonult. Augustus hóban azzal lepetett meg, hogy egy szép reggelen rendőrbiztos jelent meg nála, aki őt fogollyá tette, s aug. 11-ón Pestre kísérte. Az ujépületi katonai laktanyára hurczolták, hol néhány napig a börtönőr szobájában, utóbb azonban az éjszaki pavillon második emeletén tartatott elzárva. A vizsgálatból nem bírtak vagy nem akartak ellene felségsértési bünt kovácsolni; tehát .szept. 16-án azon meghagyás mellett bocsátották szabadon, hogy a csurgói jószágon tartózkodjék, mig ügye véglegesen eldűl. Három hónap múlva a hadi törvényszék 250,000 frtnyi pénzbirságban marasztalta el. Minek mondanám a részleteket? Hiszen mindenik egy-egy szomorú emléknek felelevenítését képezi. Nem régen emlegették fel a lapok gr. Károlyinak magatartását a véres emlékű Haynau osztrák tábornokkal szemben, a ki a gróf palotába szálásoltatta magát, s midőn először találkozott vele, kezet akart neki nyújtani. De a gróf visszavonta Kezét s hidegen mondá: „Ne várjanak az urak tőlem többet, mint amennyire kényszeríthetnek. Szállást adok, kezet nem." Tudni való ugyanis, hogy riaynau Pestre jővén a gróf palotájába szállásolta magát, s midőn onnét távozott, azt a goromba tréfát engedte meg magának, hogy megkérdezte a grófot mennyivel tartozik a szállásért? „Excellentiád fogja maga legjobban tudni, mondá Károlyi. Én az Újépületben egy szobának egy havi használatáért 250,000 Irtot fizettem." Az ötvenes években többnyire Pesten tartózkodott, s az országszerte üldözött szerencsétlen bujdosóknak s más szenvedőknek bátor és kifogyhatatlan kőkezüségü pártfogója volt. Az ö főúri termei a magyar szellem menedék helyei valának. Onnan indult ki sok oly hazafias terv, mely később fontos intézeteknek adott tartós életet. Ott tervezték a magyar földhitel intézetet, mely ma már mint a mezőgazdaság egyik főtényezője, virágzó állapotban díszlik; ö maga 50 ezer forinttal járult alapításához. Ott kezdte meg a gyűjtést a nemzeti szinház alapjának javára, 20 ezer forinttal adván példát barátainak, kik rövid idő alatt 320 ezerre szaporították ez öszeget, daczára annak, hogy a bécsi kormány mindent elkövetett a magyar nemzeti szinház megbuktatására. De Károlyi nem csüggedett; ki mondotta a lelkesítő szót, hogy a magyar drámai művészet templomának ledőlnie nem szabad. És midőn az önkényes kormány ráparancsolt, hogy az összegyütött pénzeket az illetőknek adja vissza, az alapítók — egynek kivételével — az ö emberségére bízták pénzöket, s megmentették a veszélyeztetett intézetet. Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv.)