Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-06-06 / 45. szám
V. évfolyam. 1878, 45. süm. P».-Csaba, junius 6-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és lciad.6-lxiva.tal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeü postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. A munkakiállitás érdekében. (Kérelem B.-üsaba t. közönségéhez.) Szeged, 1878. junius 4-én. Békés-Osaba, e józan törekvéseiről előnyösen ismert és utóbbi időben mind kiválóbb helyet foglaló város egy-két nap múlva házigazda lesz, még pedig — előre meg vagyunk róla győződve — szeretetreméltó, vendégszerető házigazda. Egyszerű bár, de nagy horderejű s következményeiben rendkívül figyelemre méltó ünnepet fognak ülni benne az ország minden részéből összesereglő munkások, kik az iparügyek iránti nemes buzgalmukon kívül kezük munkáját mutatják be itt, mint csalhatatlan jelét gyakorlati haladásuknak, a sikeresnek Ígérkező munkakiállitás meg fogja győzni mindazokat, kik az igazságot pártatlanul mérik, hogy Magyarország ifjú iparos nemzedéke képes is, kész is fényes jövőt teremteni a hazai iparnak. Persze élesen meg kell különböztetni ezt a kiállítást a nemzetközi és országos kiállításoktól. Ez utóbbiak a nagy világ és illetve egy ország iparának állapotát hivatvák föltüntetni és ehez képest nagyobb czélokra törekszenek. Arra, hogy egyes czikkeknek a világpiaczon való bemutatás által terjedt kelendőség biztosittassék, és arra, hogy a tanulásra és tanításra tág tér nyújtatván, egyes iparágak itt, mások amott a tett tapasztalások nyomán tökéletesittessenek. Ezek és más, gyakran sok haszonnal járó czélok vezérlik az iparosokat száz, sőt nem ritkán ezer meg ezer forintnyi költségekkel a mind sűrűbben ismétlődő világtárlatokra. Egészen más viszonyok forognak fönn az iparos segédek munkakiállitásánál, minő nálunk éppen készülőben van. Itt csak a tanulás és a biráltatás tapasztalatai képezik a magát súlyos anyagi áldozatokra szánt kiállító munkás végczélját. Közvetlen haszonról, helyesebben nyereségről itt szó sem lehet. Nem egy munkás talán egy hosszú éven át türt nélkülözések árán takarította meg a készítményéhez szükségelt anyagra megkivánftttó összeget, hogy azután üdülésre és szórakozásra engedett idejében, vagy éppen alvástól megvont orákban^llithasson elő valamit, megmutatandó: ime, ez önerőm és szorgalmam fáradságos gyümölcse. S ezt különösen akarjuk hangsúlyozni azért, mert nem szeretnők, ha derék munkás ifjaink nagy költséggel, fáradsággal előállított és ideszállitott készítményeiket ismét hazaszállítani volnának kénytelenek. Ismételjük, nem nyereségre számított elárusifásról van szó. De nagyon óhajtandó, hogy a kiállító iparos-ifjak munkájukért, a biráló-bizottság által nekik nyújtandó elismerésen tul, legalább csekély mértékben anyagilag is kárpótoltassanak. Ily kárpótlásért fordulunk Csaba város lelkes közönségéhez. Számos hasznavehető, jutányos czikk lesz a munkakiállitásban, melyekre előlegesen is fölhívjuk polgártársainak, főkép pedig azok vagyonosabb részének szíves figyelmét. Telzintcólz rtiOg illírrel IODIjCÍT aa irjli iparon dék készítményeit és vásárolják meg azokat, melyeknek hasznát vehetik. A fogyasztó-közönség támogatása egyként jutalmaz erkölcsileg és anyagilag. Az anyagban van a próza, a prózában az igazság. S igy nagyobb hordereje van a vásárlói? különben áldozattal sem járó pártfogásának, mint első pillanatra látszanék. A munkás ember abban leli legnagyobb örömét, ha munkájának ő maga és mások egyaránt hasznát látják. E további kitartásra és lankadatlan buzgalomra lelkesítő örömöt ne vonjuk meg a csabai kiállítóktól ! Szerezzen kiki emléket a jövő napok Csabán lefolyó mozgalmairól. Becses emlék lesz az idővel. Majd évtizedek multán, mikor drága hazánk földjén egy nálunk boldogabb nemzedék durkál a kifejlett ipar kincseiben, gyermekeink vagy unokáink szent ereklyeként fogják mutogatni a most vett iparczikket. mint egyik maradványát a mai mozgalmaknak, melyek egy jobb kor csiráját rejti* magukban. Hiszen: „Még jönni fog, mert jönni kell Egy jobb kor, mely után, Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán." Kulinyi Zsigmond. — A kongressusnak már kétségtelenül bizonyos összehivatkozására vonatkozó jelentések — ide értve Andrássy gróf közlését is — annyiban szenvednek változást a mai hirek által, hogy egy berlini távirat szerint junius 13-ika s nem 11-ke van kitűzve a kongressus összeülésének napjául. — A román haderőnek az erdélyi határok mentében való összpontosításáról szóló hirek alaptalanok. Válasz „Vigil" ur feleletére. Azt hittem, hogy „Vigil" ur „az országgyűlési képviselők választásához" czim alatt nyilvánosságra hozott czikkemre már nem fog felelni. Csalódtam, mert ime a „Békésmeevei Közlöny" 13 Jll O0.*«*»ó»ljc»i» „JL—ninfifr noui otíüiw r\n Trn o r„ magára" hangzatos czim alatt megjelent a felelet. Sajnálom, hogy „Vigil" ur több napon keresztül gyengélkedett és hogy „valahányszor ő testi állapotjában fogyatkozást szenved" rendesen nagy kedvetlenség szokta meglepni. — Látszik a feleletből is, hogy „Vigil" ur csakugyan kedvetlen „valahányszor ő testi állapotjában fogyatkozást szenved," mert hát azon kívül más gyöngeségekben is szenved. Valóban sajnálkozni kell az ilyen bajok felett. Ezer szerencse a társadalomra és az államra, hogy az oly betegség nem ragadós. Jól megértettem „Vigil" ur „Koldusczikkek és népboldogitók" czimü czikkéből, hogy az, a „közjogi" ellenzék ellen intéztetett, de mert a fellépésnek csak is az egyetlen egy választó-kerület választóinak megtérítésére való irányulását indokoltnak nem találtam, a sorok között azt olvastam ki, hogy a czikk a mostani képviselők érdekében, e szerint az egyesült ellenzéki pártbeliek ellen is irányult. Hogy a sorok között helyesen olvastam, Hogy mik legyenek azon veszélyes ragályosságu eszmék, azt Békésvármegyében mindenki tudta, söt tudták azt is, hogy azoknak hatásától alig volt itt valaki teljesen ment. Gr. Károlyi György ama felsőbb rendeletek szerint mindig megjelent a megyei gyűléseken; de a helyett, hogy bármely irányban korteskedett volna, egyszerűen, de mindig komoly hangon, csak azon reményét fejezte ki, hogy a Kendek ilyen fontos kérdéseknél ugy fognak eljárni „mint szabadságszerető férfiakhoz, a múltra viszszatekintő, a jelent helyesen felfogó és a jövendőnek lehetőségeire számító haladás barátihoz illik." És ez többet használt, mint minden hatalmaskodás. Mert bár a lelkesedés lángja sokszor magasan föllobogott: a kellő mérséklet határán tul mégis soha nem csapott, ugy hogy rendetlenség vagy illetlen kihágás egyátalában nem történt. Mindamellett az erről szóló főispáni jelentésekben félreismerhetlen a kormányzói tapintat, éppen ugy, mint a hazafias gondolkodásmód. Érdekes lesz egy pár ily főispáni jelentést, mely a kormányhoz küldetett, bemutatnom, már csak azért is, mert azokról idáig a t. közönségnek alig lehetett tudomása. Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv ) i JkÉsigjsí Közlöny" tárczája. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1849. (Folytatás.) Mindennek daczára, midőn e tárgy a megyei gyűlés elé került, a többség nemcsak helyeselte az alispán eljárását, hanem feliratilag is óvást tett az ellen, hogy a magyaron kivül más nyelven nyomatott törvény példányai az országos pénztárból fedeztessenek, Károlyi nem volt jelen a gyűlésen; ós midőn e határozatról értesült, nyugodtan azt irta az alispánnak: „A határozatban nyilatkozó megyei többséget tisztelem itt is, mit alkotmányos tisztem szerint az elnöki székben is tettem volna, de nem oszthatom mégis a megyei Rendek aggodalmát; s inkább hajlok — megvallom — e részben azon megyék nézetéhez, kik az egykor nyilatkozott ama közóhajtásról, hogy a törvények azok előtt, kiket köteleznek, érthetőkké tétessenek, meg nem feledkezve, az intézményben nem törvény tilalmának rontását, hanem inkább az érintett közóhajtás egyszerű teljesítését találják." S amily őszinte jóakarattal és szelídséggel igyekezett azon, hogy a kormányzására bizott megyét a szükségtelen oppositiótól visszatartsa: éppen ugy kívánta másfelől azt is, hogy a kormány jó véleménye a megyei karok iránt fentartassék. Ezt bizonyítják az ő főispáni jelentései. Ugyanis tudjuk, hogy a kormány, különösen gr. Apponyi György kanezellársága idején, minden eszközt felhasznált arra, hogy az ellenzéki pártot az országgyűlésen és a megyékben megtörje. Ez utóbbi helyen kiválóan a főispánok által kívánt hatni; s minthogy például az 1844-iki országgyűlés eredménytelenségét különösen a megyékbe visszatért követek lázító szónoklatainak tulajdonította: azért Károlyi főispánt is oda utasította, miszerint a megyei gyűlésen személyesen megjelenvén, egész tekintélyével oda törekedjék, hogy a követi jelentésekben semmi lázítás ne foglaltassák, és hogy a követi jelentés meghallgatására összehívandó gyűlésről a nádornak kimerítő jelentést tegyen. — A követválasztások előtt is rendesen megkapta a parancsolatot, mely szerint ügyelnie kellett volna, hogy csak oly férfiak választassanak, kik mérsékelt szelleműek, s kik — Apponyi kanczellár rendelete szerint — az alkotmány szövedékeibe nem illeszthető, tisztán elméleti, vagy éppen ábrándos, csak meghasonlást és eredménytelen vitatkozást szülhető eszmék ragályától mente*.
