Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-06 / 45. szám

» BÉKÉSMEGYEI KÖ ZLÖNY" 1878. 5I . SZÁ M. erről „Vigil" ur feleletében maga szolgáltatta ki részemre a megkívántató bizonyítványt azon ki­fejezésével, „ hogy a jelent, bár nem minden tekin­tetben kielégítő'a helyzet, nem vetném koczkdra egy bizonytalan s csak is Ígéretben fényes jövőért." Ezen igen jó bizonyityányórt megradom az alkalmat vissza nyújtani „Vigil" urnák a nekem nyújtott „honoráriumot," hogy áldozatkészsége mielébb kárpótolva legyen. Nem kérdeztem és nem is kérdezem „Vigil" úrtól: ki vagy mi ő, azt sem kérdezem, mire különben szükség nincs, egyedül vagy többek nevében tartja szükségesnek- a „bar nem minden tekintetben kielégítő helyzet' mellett „a jelent" fen­tartani, mert hát „Vigil" ur többes számban be­szélvén nem áll s nem állhat egyedül, sőt felteszem buzgóságáról, hogy őrködésének kedvező ered menye felett annál bizonyosabban örvendezhessék, kipróbált valóságos népboldogító kortesei is le­hetnek. Avagy kérdem, vájjon kipróbált korteseK­nek tekintendők azok, kik a fuzio előtt különböző módon saját fagalmaik szerint az eszközökben nem válogatva — igyekeztek meghódítani a vá­lasztókat; avagy azon kortesnek tele torokkal — persze „igen józan haza/iu 1' ésszel uton útfélen hir­detett tana, „hogy oly kormányt, mely ,vignetek­kel' — értsd osztrák nemzeti bankjegyeivel — látja el az állam polgárait, tele torokkal szidja nem-e szolgáltat szép bizonyítékot a használt eszközök minőségéről? Most pedig re bene gesta a „jelent" szeretnék fentartani. Nem kérdezem tehát „Vigil" urat, ki és mi ő, mert volt alkalmam őt ösmerni czikkeiből: ennek folytán „Vigil" ur is „nagyon tudhatnámságát' türtőztesse s ne kívánja tudni, ki vagyok, merre járok, mi vidékről tévedtem" stb. hanem elégedjék meg őszinte nézetemet feltüntető czikkeimmel, ezekből átláthatja, hogy hozzá hasonló halandó lény vagyok. Mind e mellett azonban, ha meg nem sér­teném „Vigil" urnák némi önhittséggel telt személyét, még is annyiban be kell mutatnom, hogy én nem tartozom a „közjogi" ellenzékhez, sem pedig a szélső jobbhoz, mely mint párt mái­nem létezik, hanem tartozom azon : „ Deákpárthoz illplöicu ——• • - j- - - "•Jrího ~ —a 1 1 n l.V part Bekésmegyében in illo tempore a „még is igen józan hazafiak" nagy többsége által „hazaáru­lónak" dekrekáltatott szeretett magyar hazánk boldogságára, dicsőségére. „Vigil" ur azon kijelentésére, hogy „önök azt sem tudják, hogy tulaj donkép mit is akarnak" annak kijelentése mellett, hogy se társaim se kor­teseim nem lévén, kénytelen vagyok egyedül saját magam akaratját éppen ugy ezúttal is nyilvá­nosságra hozni, mint a miként előző czikkein­ben tettem. E szerint ,,hogy tulajdonkép mit is akarok" sorrendbe szedve következőkben adom elő és pe­dig mindenekelőtt: 1. Hogy választó polgártársaim — vissza emlékezvén a közel mult időre — alanti állításom nélkül is meggyőződjenek a felől, hogy a bekö­vetkezet fúzióval nem az ,,államháztartásunk ön­erőnkből való rendezése" volt a főczél hanem az, hogy az adó folytonos emelésének kikerülése végett az örökös tartományokkal való közgaz­dasági kiegyezés uj egyesség kötése mellett az állam közjövedelmének emelésével a deflczitnec elhárítása czáljáöói előnyösen módositatnék, es hogy az osztrák nemzeti bankkal, privilégiumá­nak meghüsszaöitása alkalmából nagyobb öotá­czio és más előnyök szerzése végett szintén egyezség jöjjön létre. Ha meggyőződnek állitásom igaz voltáról, ez esetben mindannyian bátran el­mondhatják, hisz ha a közgazdasági kiegyezés létrejöttétől nem kölcsön vett pénzen, hanem önerőnkből az adónak időnkénti emelésével tarta­tott volna fen államháztartásunk, deflezitünk nem lett volna. 2. Hogy a kiegyezési nehézségeknek utólagos felismerése után általában az egész ország, kü­lönösen pedig Békésmegyének összes választó polgárai meggyőződjenek, hogy államháztartásunk egyedül önerőnkhői rendezhető és a mérleg egyen­lege egyensúlyba csak is önerőnkből hozható. 3. Miszerint mindenki átlássa, hogy elvégre ideje volna már hiányos törvényeinket jobb tör­vényekkel felcserélni, a hiányos törvények helyett pedig ujakat alkotni, mert mindaddig mig jó törvényeink nem lesznek és a míg azok tisztelet­ben tartatni nem fognak, hitelre, olcsó pénzre és vagyonosodásra nem számolhatunk. 4. Hogy a békésrnegyei választó közönség előtt elvégre feltűnjék, miszerint békésrnegyei bir­tokos minisztereink közzül egyik sem képviseli az oi'szággülósen választó kerületeinek valamelyikét és a közügyektől még mindig távol tartják ma­gokat többi nagybirtokosaink egyedül azért, mert oly programmal, ígérettel nem léptek fel, mely a választó közönség nagyobb többségének tetszését megnyerte volna és mert be nem váltható ígé­rettel fellépni nem akartak. Sorakozzunk tehát az országgyűlési képviselők választása alkalmával — miután a be nem váltható ígéretek korszaka el­múlt — oly ós más egyes szaktudományokban jól kiképzett férfiak körül teljes bizalommal, hogy a szükséges töi vények meghozásához megkiván­tató, és a mi fő, hogy szeretett magyar hazánk államiságának biztosítására kellő garantiák nyújtó, szellemdus, tekint élyes befolyással biró és egyes oxmtkmálí toair J-tírI— KTKepZeiT; kipiUUclIl llcl^ctllctk <U, államférfiakat választhassunk meg országgyűlési képviselőkül, habár a jelöltek valamelyike az egye­sült ellenzék pártjához is tartoznék. Végre 5. Miután „Vigil" urnák jogszerű kívánsága miszerint „progra mm beszédét az illetőnek nem csak hallani, de látni is kívánja, hogy igy a „szó­noki varázs hatalma alól menekülve, csendes szo­bájában is megérthesse szavait és ígéreteit" szük­séges, hogy programmbeszédjét a jelölt min­denesetre ne csak mondja, hanem kinyomtatva előzőleg szét is ossza, mert bizony — miről t. valasztó 1 polgártársaimnak van tudomása — so­kan programmjok szerint tett Ígéreteiket be nem váltották. Mindezekből meggyőződhetnek t. választó polgártársaim, hogy „Vigil" urnák kívánságára határozott akaratomat őszintén és nyíltan meg­mondottam, érthetően megírtam, hogy „tulajdon­kép mit is akarok" ós hogy ,.posihvummal, nem légbe hangzó paszta szavakkal léptem elő" lévén ezeil el­járásnál egyedüli érdekem eiőször az, hogy sze­retett magyar hazánk államiságának biztosítása körül — a Keleti háború bonyodalmaival szemben tekintélyes befolyással biró, minden körben éré­ivel fellépni, rendelkezni tudó államférfiak működ­hessenek közre; másodszor pedig az, hogy tör­vényhozásra képesített jeles szakférfiak választá­sával járulhassunk a szükséges törvények meg­alkotásához. Ezekután őszinte véleményemet azzal fejezem be, hogy a rám nem illő, „Vigil" ur állítása szerint meleget okozható szűrre nincs szükségem, mert köztudomásu dolog, hogy az éleiben szerep­lők személyes kérdéseknél, adott alkalommal ellenszenvből, máskor meg ösmeretlen okból, állí­tólag közjó érdekében, az ellenvéleményüek irá­nyában egy általjában nem kedélyesek, követke­zésképpen „Vigil" ur szereplő társaival megpró­bálhatja merészségemért gúnya kínálása nélkül is élvezettel szólani az előidézni kívánt meleget isten és szeretett hazánk dicsőségére. Továbbra is maradván : sincerus.*) MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának 1878. junius 3-án és i-én tartott ülése. Az alispáni jelentés folytán, melyet laponk egész terjedelmében közlend, a', alispán a vésztő-dobozi ut meg­vizsgálásával bízatott meg, a börtönvizsgáló bizottság Orosz János k. főmérnök, Bánhegyi István k. tanfel­ügyelő, Ladics György és Farkas Béla biz. tagokból inegalakittatott. egyebekben a jelentés tudomásul vétetett. Csaba városára nézve a felállítandó polgári iskolára ho zott előbbi határozat fenntartatott. A k. főmérnök jelentése folytán a hid-pallók a híd­dal biró községek bíráinak felelősségére bízattak. A gyula-péli útvonal folytatására beadott uj terv elvetésével a régi terv szerinti eljárás lett elrendelve. Csaba városának a községen keresztül vonuló kőut javítására a közmunkaváltsági pénzalapból 600 frt utal­ványoztatott. Békés város kérelme, a közmunka-alapból birt 2000 frt kölcsön elengedése iránt, tekintettel arra, hogy a vá­ros különösdti a nagy tüz folytán sok teherrel küzd, a szeptemberi közgyűlés elé elfogadásra ajánltatik. A körös-tarcshi körgátakra 368 frt utalványoztatok s a 43. sz. Körös átmetszés kiásatása elhatároztatott, erre állami segély kéretvén ki. A csabai főtér kidomboritása a bemutatott terv sze­rint engedélyeztetett, erre 500 igás és 800 kézi napszám adatik, a netaláni többletet a váios tartozván viselni. Az ördögárki hid felépítése, ha a költségek V 3-ad részét a Berettyó-szab. társulat elvállalni hajlandó, elha­tároztatott. A békési tahidak kijavítására 3317 frt költséggel engedélyeztetett. A békési tüzkárosultak közmunka tartozása elenged­tetett s leíratni rendeltetett. A t. ügyész jelentése folytán a kisebb polgári peres ügyekben eljáró végrehajtók napi és fuvar-dijnira vonat­kozó szabályrendelet a belügyminiszter rendelete szerint módosíttatott. A főorvos jelentése tudomásul vétetett. *) Mint ígértük, ezen vitához annak indején mi is hozzá szólunk. Szerk. Andalusiai csevegések. Irta: Eokstein Ernő. Fordította: Aradi József. [Vége.] Boabdil Granada elvesztének eDoszában Páris sze­repót játszsza. A hanyatló izlamnak azonban Hektóra is volt. A vitéz Musa még 1491. deczember 25-én, közvet­lenül a kapitulatió aláírása előtt, győztesen harczolt egy spanyol lovasosztály ellen, s midőn Granada megadásá­nak hirót hallotta, a Xenil háborgó hullámaiba rohant, hogy tul ne élje honának szégyenét. Sajnos, Granada nem éppen szeretetreméltón ereszti el az idegent. Minduntalan azon tapasztalatot szerezzük magunknak, hogy Spanyolországban minden akármilyen szerény kirándulás fárasztó munka, mely sokban egy tá­bori élet fáradalmaihoz hasonlít, rfa most az olvasóval közlöm, mit vélek a Granadától való elválás alatt, fejét fogja rázni, s a dolgot rosz éleznek tartani; de én akár meg is esküszöm adataim valódiságára. Az egyetlen vo­natot, mely a granadai állomástól Lójáig tart, a naiv pályaigazgató éjjeli két órára tet'e át. Ez absurdum, égbekiáltó, de nem kevósbbó tény is. Aki Granadát el­akarja hagyni, éjjeli két órakor kell a coupéba szállnia," vagy egy piivát-kocsit bérelnie, oly modor, mely a spa­nyol országutak ismeretes rosszaságánál fogva nem vala­mi kecsegtető. De e főstupiditással nem elégszik meg a spanyol. Azon ártatlan lelkülettel is bír, hogy e rendőr­ellenes éji órával egy másik chicane-t is köt össze, melv reánk nézve lehetetlenné lesz ;, hogy legalább egy órai nyugalmunk legyen. Aki ugyanis Cordovára szóló jegyet akar valtani, annak a diligencziák hivatalába kell fárad­nia, mivel ez tartotta fenn magának a menet-jegyek jogát, noha a gy^rs kocsiban megteendő vonal csak egy hatoda az egész útnak. Tehát az emiitett diligencziahiva­tal elrendelte, hogy az utazó már kilencz órakor írassa be málháját s tíz órakor váltson jegyet, igy tehát a más körülmények között megmaradó időszünetet nyolez és egy óra között roszakaratulag szétforgácsolják. Eesumálom : hogy Granadát két órakor elhagyhassa, kénytelen az idegen már félkilenczkor útra kerekedni. A helyiségek, melyekben a váró-idő alatt tartózkodiií, szabályszerűig fűtetlenek s részben meg sincsenek óva az időj árás éktelenségeitől! Szomorú, hogy az utolsó ha­tás, melyet magunkkal viszünk az ódon királyi városból, annyira nem illik ama hangulatokhoz, melyeket a „szenl hegy" -en való tartózkodásunk alatt éltünk át. Ide tarto­zik az, bogy ragaszkodjunk minden erőnkkel amaz ólet­philosophia principiumaihoz, mely azt parancsolja nekünk, hogy soha so veszítsük el rebus in arduis egykedvüsé­günket. Aki általában bosszúságba akar ereszkedni, az jooban tenné, ha még Bayonnéban vagy Perpignanban visszafordulna. Csak az iskolázott vándor, aki megtanulta, hogy szükség esetében fekhely gyanánt egy kemény deszkával érje be, csak e szép mondás lelkesült híve: „Nélkülözd örömest, amivel nem bírsz." Csak a szerény lelkület fogja némileg otthonn érezni magát a pyrenaei félszigeten. Andalusia is, mely az ide­genről összehasonlító módon még a legjobban gondosko­dik, keserű momentumokban bővelkedik. Ha tehát fana­tikusa vagy a comfortnak, az accuratesse-nak, a biztos­ságnak, az égre, ne hagyd magad elragadtatni Granada szépségeinek bárnr.lyea égő leírásától is: maradj otthonn ós olvass el egy „andalusiai csevegés"-t, mely talán un­tatni fog, de mégis testileg ós lelkileg nem okoz ko­moly kárt!

Next

/
Thumbnails
Contents