Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-05-05 / 36. szám

V. évfolyam. 1878. 22. szám. B.-Csaba, márczius 5-én. BEKES YEI közlöny: Politikai, társadalmi, közgáz 1 ázati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszs c* : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és " , kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes sziiin ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Kyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur, vidéken minde-i i> postautalványnyal. nál és a nyomdában, vidéken iriiiide.i postahivatalnál 5 kros ' ' al. A jövő szolgabirái. A választások előestéjén, azt hiszszük, nem lesz fölösleges a megyéi viszonyokat egy kissé szellőztetni, hogy a jelöltek s versenyzők lehetőleg tájékozva legyenek a közönség várakozásáról s a reájuk várandó teendők sokoldalúságáról. A választási mozgalom egyáltalán nem ver oly magas hullámokat, hogy valami veszélyes ártól kellene tartanunk. A társadalmi élet békéje nincs koczkáztatva,' s ami legfőbb, a választási mozgalmakba alig fog vegyülni semmi, ami a kedélyeket elkeserítené, s élet-halál tusára hívná fel. A választások nyugodt lefolyását biztosítottnak látjuk, és semmi alapos okunk nincs arra, hogy annak megtörténte után a kedélyek elkeseredésétől tartsunk. Nyugodt a láthatár, s az itt-ott czikkázó villámok legfeljebb egy kis csendes esőt jelentenek, mely nem fog kártékonyán megyei életünkre visszahatni. Tagadhatatlanul ezért az érdem oroszlánrésze főispánunkat illeti, aki eszélylyel, erélylyej, jóindulattal, ritka készültséggel és őszinte jóakarattal vezeti megyénk ügyeit. Iíz érdektelen, minden páriszínezeten felülálló helyzete tette egyedül lehetségessé, hogy az őszinte bizalom utat tört magának a megye lakosai keblébe, s egész megnyugvással tekintenek a jövőbe, amennyiben meg vannak győződve, hogy a megye vezetése a legjobb kezekbe van letéve. Felülről biztosak vagyunk, hogy a jo egyetértést megzavaró aspiratdók nem fognak bátorításra találni. Hogy alulról se támadjanak: arról nekünk áll kötelességünkben gondoskodni. A munkaszeretet, képesség, szakértelem, becsületesség keressen és találjon támogatást; mert ma már a hivatal nem „siuo cura," hanem kötelességgel, munkával járó kenyérkereset. Mindenki számot vessen önmagával, hogy képes-e azt a nagy munkakört betölteni, mely a feladatának becsülettel megfelelni akaró hivatalnokra vár. Elnézésre senki ne számítson, mert ma már a hivatalos teendők napról-napra el nem halaszthatók. Minden napnak meg van a maga munkája, mely feldolgozásra vár s halasztást nem tűr. Különösen áll ez a szolgabirákra nézve, a kiknek annyi a teendőjük, annyi a gazdájok, hogy csak ójet nappá téve lesznek képesek sokoldalú munkáikat elvégezni, s nagyszámú parancsoló gazdáik megelégedését kiérdemelni. Valóban alig tudjuk a kellő sorrendet megtartani. A főispán, a megyei közgyűlés, a közigazgatási bizottság, az alispán a megyei ügyek különbféle nemeire parancsololag, ellenőrzőleg rendelkeznek; különbféle statisztikai kimutatások szerkesztése, havi jelentések előterjesztése, határozatok végrehajtása, községi rendezési, közrendészeti, közbiztonsági ügyek, italmérósi jog, útlevelek kiadása, mint közigazgatási teendők, a szolgabírói pontos hivatafőskodás egyik kritériuma. Azután következik az adófelügyelő, kivel már komolyan számolni kell, mert hivatalos kötelességénél fogva őt nem érdekli semmi egyéb, mint a behajtott adó ós illetékek beszedésórőli kedvező kimutatás. Betegség s másnemű elfoglaltatás a mulasztást nem igazolja; rosz termés, szegénység, nyomor, inség a leütő villámot nem hárítja el a szolgabíró fejéről, mihelyt nincs meg a kellő megfelelő eredmény. Az adófelügyelő is t. i. hasonló helyzetben van; tőle sem fogaduak el mentséget. Az államnak, hogy fizetési kötelességének eleget tegyen, s az állami gépezet rendes menete fenn ne akadjon, pénz kell; ezt pedig másutt nem veheti, mint az adózóktól. Ezektől tehát hajtani kell azoknak, kik állásuknál fogva erre vannak hivatva és kötelezve. Az adófel ügy előséggel egyenlő sorban áll a közös és honvéd katonai parancsnokság. Étinek katona katona kell, s a katonai teendők körüli eljárásnál hasonló pontosságot kíván. Az ujonczozási összeírás, a felszólamlások rendszeres fölszerelése, az előállítás, a berendelések a szabadságosok világlatban tartása, felülvizsgálatokra s pótvizsgálatokra előállítás, a kiszabott pénzbüntetések behajtása, stb. ebben a rovatban állanak. Az állami főmérnökség már szelídebb. Ez csak a közmunka-váltság behajtását vagy ledolgoztatását követeli. A tanfelügyelő első sorban statisztikai kimutatásokat vár a tanköteles gyermekekről, az iskolába jcírók számáról, az iskolai épületekről ós az iskolai vagyon kezeléséről. Ezenfelül kívánja a tanítók fizetésének behajtását, az iskolába nem járó gyermekek szüleinek megbírságolását stb. A megyei árvaszók követeli a hagyatéki ügyek tárgyalását, vezetését, az árvák javainak összeírását, s az azok feletti felügyeletet. Hogy ez mily felelősséggel járó munta: annak igazolására iveket kellene írnunk; minthogy azonban e helyen nem czélunk az egves közigazgatási ágak fontossága felett elmélkedni: elegendőnek tartjuk csak megérinteni a teendők nagy számát ós jelentőségét, hogy minden egyeseknek alkalmat nyujtsunk magával számot vetni, s jövendő teendőivel tisztába jönni. Mindezekhez járulhat még idővel a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodás. A szolgabírói teendőknek dióhéjban előadására szorikozva, meggyőződésünk szerint nem vagyunk vádolhatók, mintha tulhalm >zottan színeztünk volna, sőt talán, épen megfordítva, nagyon is könnyedón érintettük az egyes szakmákat, kerülni akarván a megfélemlítést, a mi, talán némelyeknél, önmagokba szállva, könnyen megtörténhetnék. m. i W

1 gy? mhf társzája. Gyulai ievéi a szombati eseményekről. — April 27-iLén. — A szombatesti műkedvelő-el indás, s a nyomban utána kerekedett jókedvű tánczvigalom, emlékezetes éjjé varázsolták a vasárnap hajnalára világosodott szép éjszakát. Báli krónikásaink legavatottabbjai is alig emlékeznek hasonló jó szinti s jó izü vigalomra mint ez volt, ékesítve a művészet s az ifjú jó kedv nyiló virágaival, s a jótékonyság arany fonalával fűzve át; hisz ma a dal, zene, a belépti dijak, a vigalom, s a tánczos lovagok bókjai a „jótékonyság' czime alatt áradoztak egy szerencsétlen város javára, melynek felsegélésóre szerezte neküuk e kedves éjt egy bu„gó férfiú, s a műkedvelők nagy társasága. A megyeház nagy terme meglepő alakot öltött ez alkalommal. A helyiségek zsúfolásig voltak megtöltve a legválogatottabb közönséggel, úgyannyira, hogy a legutolsó zugot is elfoglalták az érdeklődők, a ki ped'g váratott magára, az már csak a karzatra juthatott föl. Ez érdeklődés nem volt alaptalan, s a kik messze föleiről keresték tel Gyulát: karpótlást lellek egy hasonlithatlan szép s élvezetceljes estélyben. Az emelvény, melyre a műkedvelők a közönség élénk ovátiói közt léptek föl, szőnyegekkel, dus virágoszlupokkal, kerti szobrokkal s szökőkúttal ügyes színpadi képet adott, a csillárok fénye pedig mindenuek ragyogó szint kölcsönzött. De a külsőségeket messze túlszárnyalták az estély aestetikai szépségei. Gyula város legszebb s legkedvesebb leányaiuak közreműködése, válogatott miisorozat, s kitűnő előadás képezé az estély szellemi értókét. Első fellépő Janó Dalma k. a. Lilolff Spinnlied-jét j itszotta. Ez egyike azon zenemüveknek, melynek helyes kiviteléhez, képzeit zeneérzók kell, ini fellépő úrhölgyben teljesen megvan. A jobb kéz monoton futamai halkkal, de páratlan tisztasággal kisérték a balkéz elragadó melódiaját. Majd rohamosabb rósz következik, melyben a játszó felfogását tüuttitüeti fel, aztán csöndesen megy át az első rész méla dallamába, melyet ismét a rokka pergőiét utánzó futamok kísérnek. A fellépő úrhölgyet virágesö fogadta a Spinnlied utolsó taktusánál, mi minden fellépő hölgy játékánál ismétlődött újra és újra ! Jancsovits Margit k. a. egy kedves menetű dalt énekelt Guiraud rPicolinó'-jából bájos csengő hangján, melynek a iiallgatóságia elandalító hatása volt. A kiséret megtelelt minden igénynek, mint azt az ügyes s képzett Rácz J. úrtól már megszoktuk. Harmadik pontja a müsorozatnak: Beethoven 16. quartette-je zongora, hegedű- viola és gordonkára Nogáll Janka k. a., dr. Stiaszny Miksa, Kindlovics János honvéd főhadnagy és Neudenbach urak által előadva, ií quartett a legszigorúbb ütenyzést, kitűnő játékot, a költő gondolatainak helyes felfogását, eszméinek találó kifejezésére iliő érzéket föltételez, melynek a fellépők minden tekintftben megteleltek. A zongora-részt Nogáll Janka k. a. játszotta szabatos és szép előadással, miről a hallgatóság perczekig tartó tapsai a megeredt virágeső adott elismerő kifejezést. Jancsovits Margit, Kovács Szidónia, Birsy Sarolta és Kovács Blanka k. a. Kontski Reveil du lion-ját egyöntetű jól megfigyelt előadásban mutatták be, a költészet s művészet varázsában fürdő közönségnek. Ezután Schubert általánosan ismert inübecsü darabját az ..Éji rémet" éneklé el Egressi Nagy László ur (Nagyváradról) gyönyörű tenor hangján, a változatok élénk kiemelésével. Utolsó pon'ja az előadásnak Erkel és Vieuxtemps ..Duo brillant -ja Gyula varos egyik legszebb leánya Nogáll Erzsike, k. a., s a jeles képzettségű Stiaszny Miksa ur föllépésével. Ezen mü egyike a lángszellemü szerzők azon alkotásainak, melyben a zongora és hegedű vetélkedve győzik le a zenemű nehézségeit. Kellemes méla magyar dailaiuai b lkunk mélyéig hatnak, majd a frisek gyújtó tüze ragad magával. A bájos kis művésznőt, ki az estén utolsó fellépő