Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-04-21 / 32. szám

V. évfolyam, 1878, 32. szám. f?.-€sai)a, április 21-én. ÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik Jtietenl^ént k-étszer : vasárnap < ís osütör*tökon. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám líra 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken miudeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Iskolai dolgok. [Vége.] A zsidó iskolák gyökeres magyarságáról s egyébkénti jelességéről is bárkinek ineg lehetett győződnie, a ki a f. hó 7. 8. és 9-ik napjain lefolyt félévi vizsgálatokon jelen volt. Azon egy­ház, melynek tagjaira némely vidékeken a ger­manizálás bélyegét sütik, Csabán oly elemi isko­lákat tart fenn, melyeknek tannyelve tisztán ma­gyar, s melyeknek tanterme teljesen egyezik az állami iskolák tantermével. Ami pedig az előme­netelt illeti, arra nézve véleményünk szerint ez iskola bármely iskolával vetekedhetik. Nincs terünk hozzá, hogy részletezzük a vizsgálatot, de annyit mégis ki kell emelnünk, hogy különö­sen a magyar nyelvben kitűnő eredményt mutat­tak a növendékek. Kiejtésök oly tiszta, oly ma­gyaros, hogy a Sárrétnek se engednek e tekintetben. A számtan is kitűnően ment minden osztályban. Az V. és Vl-ik osztály, melynek Braun Jónás igazgató a vezetője, különösen a magyar történelemben tüntette ki magát a többi tárgyak mellett. Ugy látszik, hogy Braun urnák magának is a történelem kiváló tanulmánya, a mennyiben az iskolai jeles tankönyv is az ő müve. A III. és IV-ik osztály a legifjabb tanitó, az idén választott csabai születésü Fein Jónás vezetésére volt bizva, a ki oly fesztelenül és otthonosan viselte magát ez első nyilvános fel­léptével, mintha már legalább 10 esztendeje került volna ki a tanitó-képző-intézetből. Különös figyelmet és kitüntetést érdemel a földrajzban mutatott sikere. Ebben egészen a min. tanterv­hez és a paedagogia józan elveihez tartotta magát a tanításban. Az iskolából, annak fekvé­séből indult ki. Részletesen tanította városunkat s annak környékét, ugy a megyét és a többi megyéket is. Ez annál nehezebb volt, mert köz­tudomás szerint erre semmi tankönyv nincs. Lerner Jakab, kire az I. és II. osztály tanításá­val a legnagyobb teher nehezedett, különösen a magyar olvasásban, a fejbeli számolásban, és az értelem-gyakorlatokban mutatta be ügyesen nö­vendékei képzettségét. Az Írásban és rajzban igen szép haladást bizonyítottak a gyermekek, a leányok pedig a kézi munkában is. Ily tanitó­karral, s melynek minden tagja állami tanító­képző intézetben szerezte diplomáját, s melynek minden tagja kitűnő szorgalommal igyekszik a hitközség bizalmát kiérdemelni, rövid időn jeles gereratiót fog magának teremteni az izr. hitköz­ség, mihez a legőszintébb szerencse-kivánatunkat csatoljuk. Ki kell itt emelnünk dr. Kohn Ignácz orvos urnák mint iskolaszéki elnöknek buzgalmát is, a ki folytonos feszült figyelemmel hallgatta végig a három napig tartó vizsgálatokat. Meg­említjük, hogy más felekezeti tanítók, továbbá mélt. Beliczey István főispán ur, Félix Ákos köz­jegyző és iskolalátogató ur s másoü is jelen vol­tak a vizsgálatokon. Helyszűke miatt csak igen röviden emlitem meg, hogy csütörtökön f. hó 11-ikén a megyei tanító-egyesület csabai fiókja havi rendes gyűlést tartott, melyről a szokott felolvasások a közbe­jött elnök-választás miatt elmaradtak, csupán a természettudományi szakosztály elnöke Lippert Já­nos tanár ur olvasta jelentését a tankönyvek meg­birálásáról. A volt elnöknek Zsilinszky Endrének lemondása, illetőleg külföldre távozása folytán, Simkó István választatott elnöknek. Csabai. *) Itt emiitjük meg, hogy a múltkori tanügyi levélben em­iitett tanitó-egyl-ti jeles előadást nem Brann, de Fein Jónás ur tartotta. Szerk. — Az angol-torök szövetség mibenléte meglehetősen bizonytalan. A Dardanellák ós üallipoli angol parancs­noksás; alá helyezése semmi esetre nem nyilt tény, a porta csak egy titkos rendelettel intézkedett e tekintet­ben, ha ugyan ez is igaz. Tény azonban, hogy a török kabinetben végbement megszilárdulási processus az angol szövetségnek kedvező. — Az oláh kormány csakugyan el van határozva hadseregét hozzánk szállásolni át, ha az oroszok le akar­nák azt fegyverezni. A külügyminiszter határozottan ki­jelentette ezt az oláh alsóház legutóbbi ülésén; mondván, hogy az oroszokkal össze nem tűzhetnek, s az összetűzés elől a „Kárpátokba" vagyis Erdélybe húzódnak vüsza. •— A regnicolaris deputácziók tárgyalásainak ered­ménytelenségét a két kormánynak egyike sem tekinti elegendő oknak arra, hogy megszűnjenek a kiegyezés létrehozásában fáradozni. 26-án a magyar miniszterek Bécsbe fognak menni, hogy tanácskozzanak a további intézkedésekről a differentiák kiegyenlítése czéljából. Az esküdtszéki inte'zme'nyró'l. (Vége.) Az esküdtszék tökéletes védelmet nyújt a birák részrehaj lósága ellen. Részben, mert egy tehetős néposztályt megvesztegetni igen bajos, de sőt lehetetlen, másrészről pedig ott van a vissza­vetési jog', s kiket elfogultnak vagy ellenének vél, eltávolíthatja anélkül, hogy ezen tettét ok­adatolni tartoznék. Az állandó biró — ' mint már fentebb is mondám — szabályokhoz van kötve, mig az esküdt az esetek különbségéhez képest mint eszes lény szabadon itél. S vigasztaló tudatul szolgál­hat az, hogy az esküdtszék ítélete folytán ártat­lannak vére még sohasem ontatott, kivéve talán a politikai hullámzások vérjeleneteinek ritka epo­cháiban. Azok ellenében pedig, kik ezért talán gyávasággal vádolnák, azt feleljük, inkább mene­küljön két bűnös, mint egy ártatlan méltatlanul szenvedjen. Különben, mint a statisztika mutatja, Párisban, hol 1801 — 1805-ig az esküdtek a vád­lottaknak 74" ed részét a speczialis biróság pedig '/j-ad részét oldotta fel. Emeli az esküdtszékek iránti bizalmat azon körülmény is, hogy az esküdtek mindig minden ügyben a felek jelenlétében esküdnek meg, hogy igazságosan fognak Ítélni. Továbbá ugy a szó­beliség meghonosítása, mint a jogérzet megszi­lárdítása szempontjából is nagy előnyei vannak ez institutiónak. Mert tisztelheti-e a nép a tör­vényt akkor, midőn mindennap azon szomorú tapasztalatra jut, hogy a mit az egyik biróság előnyére határozott, a másik hátrányára dönti el. Mi az esküdtszéknél nem fordulhat elő; mert itt felebbezésnek nincs helye. Némelyek ez intézmény behozatalát azért is ü Jksisgyeí Közlöny" tárcsája Mariska emle'ke. i. Leszögezék már a koporsót. Myrtus-virágokkal tele; Leszögezék már, annyi sok szép Tavasz reményét zárja le! Zendül felette gyászos ének, Halkan rebeg a pap imát: — Hová a jók mind visszatérnek, Elérte ő az üdv hónát. Halvány asszony, ősz hajzatával, Ott a kis koporsóra dül: — Ne hagyj el, édes magzatom, ne! Ne hagyj itt engem egyedül! S elfog a kin egyszerre, fájó Könytől borul el két szemem: — Az a virágos kis koporsó Egyetlen kincsem, mindenemi II. Van-e nyugalmas álmod, édes! Alszol-e nyugton, csöndesen? Ajkad, az egykor oly beszédes, Mért nem felel egy szóra sem? Megtörve és behunyva lágyan Szelíd, igézó kék szemed; Oh! szólj, sírodnak padmalában Van-e nyugalmas fekhelyed? Sir ősz anyád; hogy sir zokogva! Zokogása ugy fáj nekem; Zokogja egyre fuldokolva; Oh! hol vagy édes gyermekem! Mariskám! sirod hantja friss még, Friss még a kin a fájdalom: Ne bánd, ha könybe fúlva, ismét Sírodhoz száll el bus dalom! Aradi József.*) *) Mutatvány szerzőnek „Mariska emléke" ezimü költemény­füzéréből. Előfizethetni május 15-ig Tettey Nándor budapesti könyv­kereskedőnél. A mint a t. olvasó e mutatványból is látja, folyékony nyelv, helyes rimelés és nem egészen mindennapi gondolatmenet jellemzi a fiatal költőt. Szerk. Akik „elv"-bői nősülnek. — Csevegés. — Nogáll Jankától. rVége.] Egyszer megismerkedett egy elszegényedett grófné­val, kinek egy leánya volt. Clarisse birt mindazon drága tulajdonságokkal, me­lyeket csak unalomban töltött élet nyújthat. Albert tudta, hogy a mindinkább közeledő nyomor hajlandóvá teszi a comtesse-t a mesalliencera. Meg­kérte kezét. Igen természetes, hogy a nagyúri mama elájult e hallatlan tolakodás miatt, de midőn még a zsemlyesütő sem akart már hitelezni, beleegyezett a lealázásba, miután ősei arczképétől egyenkint bocsánatot kért. Clarisse Albert neje lett. Boldog ember! 0 az tehát, kinek „előkelő" neje van. Szegény boldogult czipéez! Jobb, hogy nyugszik már a csendes temetőben. Mily megalázás volna rá, de fiára is, ha valaki azt mondaná előkelő nejének : „Talán régebben ismeri férje atyját; ő varrta a mama czipőit." Igy csak pénze jutott azon szerencsés körülménybe, hogy előkelő nő miatt vesz bucsut a takarék-pénztártól,

Next

/
Thumbnails
Contents