Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-04 / 18. szám

.BÉKÉSMEGYEI*"KÖZLÖNY" 1877. 18.~SZ. torokkal rendeltette magához és kényszeríteni akarta, hogy az ő szép szeme kedvéért újra nyomassák ki tövestűl-gyökerestűl. Most meg köztiszteletben álló Baros Károly bánfalvi lelkész úrral van baja, ki ő szolgabiróságának az orosházi lapban szemére bátorkodott vetni, hogy a községi ügyeket nem valami szorgalmasan mozdítja elő. Ezen ujság-közlemény miatt Eördögh ur Baros urat a képviselőtestület előtt kérdőre vonta és mindenfélékkel fenyegette, mely tapintatlanságát már egyszer Nagy Zsigmond lelkész ur ellenében is gyakorolta, miért akkorában már gyöngéden az ujjára koppintottak. De ugy látszik, ilyen szelid korholás nem használ, mert ime, ismét érzékenyen merte sérteni a sajtószabadságot, a véleménynek sajtó utjáni szabad nyilvánítását. Erélyesen tiltakoznunk kell a szolgabíró ur ezen hívatlan és jogtalan eljárása ellen é,s biztosithatjuk őt, hogy éretlen basáskodása nem fogja elnémíthatni az ellene nyilvánuló vélemény sajtó utjáni kifejezését, a mint nem némíthatja el hatalmasabb ember sem mint ő — sőt ellenkezőleg, az ő jogtalan akcziója, reakcziót szül és még inkább fognák fejére ráolvasni. Ily eljárásra hivatala nem jogosítja, hanem ha azt véli, hogy Baross ur sajtóközleménye sértette: „torolja" meg „öt" törvényes uton, habár akkor a megye közigazgatási bizottságát is törvény utján kellene megtámadnia a szolgabíró urnák, mivel megkorholni bátorkodott öt azért, hogy az adókivetési beterjesztendő kimutatásokat egyáltalán be nem terjeszté. * Mint halljuk. Csabának nemsokára ismét szerencséje lesz Naschér Ede urat epy felolvasásra igénytelen falai közt üdvözölhetni. E nagyszerű eseményt szükségesnek láttuk előre jelezni, hogy senki el ne inulaszsza a nem mindennapi „mulatságot/ Nem mulaszthatjuk el egyúttal abbeli hálánkat kifejezni a t. ur iránt, hogy sarkadi Tuskulanumából néha-néha Csabára is szíveskedik gondolni. * A múltkor Csabán feltalált csontvázzal összefüggő bűntett elkövetésének gyanújával egy békési gazda van terhelve, kinek elfogatása iránt a csabai jbiróság már intézkedett, mert a váz az ö tanyája közelében volt elásva, a kinek szolgálatában 1867-ben egy szolgafiu eltűnt és azóta meg nem került. (?) B.-Gyulán nagyban folyik a rendezés a nőegylet által tervezett „közvacsora" körül, az egylet gyakran gyűlésezik, s óriási hirdetményekkel tudatja ennek leendő születését. Az egész kormányzattal különben Kiss Irén ő nagysága van felruházva, ki ügyessége, finom tapintatossága által — előre tudjuk mi kívánni valót sem hagy maga után. (?) Gyulán a reform, norma-oskolákban mult hó vége felé volt meg a félévi vizsga; a kis tanítványok elég okosan s helyesen feleltek, különösen a IV-ik osztály jól bírja az anyanyelvet, történelmet. Az ott jelenlevő szülők mindnyájan megelégedetten távozhattak el, s látni lehetett, hogy a szülők nem csak gyermekeikre, de a tanítókra is hála pillantásokat vetnek nemes fáradozásukért; a buzdításban, s lelkesitésben azonban a derék papnak tiszt. Papp Mihály urnák is nem kevés része van. * Múltkor emiitettük, hogy Gelléri Mór ur Csabán időzése alkalmával egy vászongyár felállításának eszméjét pendité meg. Ha ezen eszme testté válnék, mi nemcsak lehető, de igen kivihető: akkor Csaba országos nevezetességre tenne szert, mert Magyarországon tudtunkkal egyetlenegy vászongyár sincs. * Apró kirek. A gyulai kaszinó konyhájában kéménytűz támadt pénteken, — a nagy szél alkalmával — mely már a stukaturát kezdte marni, de Ferenczy Alajos csakhamar elfojtotta. — A gyulai lapkonzorcziuin „szétment"; a gyulai lap Dobay J.inos ur kiadásában fog megjelenni. A mai szám már ott nyomatik. — Illetékes helyről veszszük a hirt, hogy az aradmegyei felső Fehér-Körös-társulat partmunkáit felső rendeletre sem teljesítvén, Marsovszki közi. min. tanácsos személyében kormánybiztos küldetett ki, hogy az elhanyagolt munkát a társulat rovására haladék nélkül foganatosíttassa. (?) Gyulán a hordárokra ugyancsak rájár a szekér rúdja, de nem azért, mintha sok „hordozni" valójuk volna, mert ezt jobban szeretnék, hanem azért, hogy a „fél trupp" be van fogva; majdnem mindegyiknek átkozott enyves keze van, s e mellett még ügyetlenek, s csakhamar hurokra kerülnek. Más városban megbízhatóbb egyének a hordárok, sajátságos, hogj épen Gyula tesz kivételt. Hiában gondolják többen — itt ilyen a rendszer. — Eljegyzés. Meinárcz Lajos gyomai postamester, eljegyezte Januschkoveez Erzsébet kisasszonyt B.-Gyuláról. — Kivonat B.-Csaba városa hirdetési könyvéből. Szabadkézből eladók, ház eladás ok Vidovenecz Jánosé 910. sz. a. Gálik Jánosé 1759. sz. a. Tuska Jánosé 2283 sz. a. Bérbe kiadandó Szász Pál egy hold földje felső tehénjárásban, lakik 1212 sz. a. Bjelik János háza 916. sz. a. Békésmegyei gazdasági kertben lehet jó fajtájú oltványokat venni jutányos áron. Dinye és zöldségre való föld kapható. Suhajda Jánosnál a nagyrétben lakik 203. sz. a. Özv. Fejér Imréné asszonynál a uagyrétben Stark-féle tanya mellett, venni szándékozók jelentkezhetnek Dubraacsik György kádárnál. Kesjár A. György városi esküdtnél kapható jó vetni való árpa illő áron. — Hibaigazítás. Lapunk mult számában a második oldal 6-dik kikezdésében több szó kimaradt, minélfogva az egész tételt újra idézzük; ugyanis: „Egyoldalú gazdálkodásunk természetes következménye az, hogy mig nyáron nincs elég munkás, addig az év többi szakában nincs a munkásnak foglalkozása, s igy a munkában rejlő érték, a munkatőke elenyészik." Törvéayk.ezési teroia, * Jegyzéke a b.-gyulai kir. «. f. tszéknél 187/. márezius 7. s következő napjain előadandó bünügyeknek. Előadó: Márki, márcz. 5. 5175 76. Hegedűt Imre hamis eskü. 547676. Vrbovszki György talált idegen vagyon jogtalan visszatartása. 548976. (iyepas György és társ. verekedés. 5483 76. Ek-kes János és társai súlyos testi sértés, márcz. 6. 548tí"7Ö. Högye Jánoi és társ. súlyos testi séités548U'70. Hoffmanu Mihály birói zártörés által elkövetett sikkasztás. 5491 76. Ifj. Kesjár Mátyás szülőbántalmazás. 549276. Ifj. Kulesár Mihály és társ. szülőbántalmazás és testi biztonság elleni kihágás. Márcz. 7. 550576. Szabi Istvánná és társa csalás. 550676. Sipfer Sámuelné tolvajlás. 5622 76. Mizó János természet elleni fajtalanság. 5623 76 • Oláh Lajos és három társa salyos teiti sértés. 5639-76' Kulcsár Lajos ujonczállitás elöli szökés. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Javaslat a nemes fúz-művelésnek és kosárfonásnak Békésmegyében leendő életbeléptetésére vonatkozólag. (Folytatás.) Áttérve feladatomnak második ágára, t. i. a kosár-fonásnak megyénkben leendő meghonosítására, van szerencsém erre nézve megjegyezni: Il-szor. Részemről semmit sem tartok fontosabbnak és időszerűbbnek annál, minthogy népünk, melyre kivált most öt év óta oly sanyarú évek nehezednek, a szántás-vetésen, közelebbről pedig a búzatermelésen kivül, egyéb hasznot hozó foglalkozásra is betanitassék, melylyel most és jövőben magát a nyomor ellen védeni képes legyen. Köznépünknek téli rövid napjai s hosszú estéi csaknem tétlenül s haszon nélkül tűnnek tova. A nő télen fonással és vászonszövéssel foglalkozik, de a férfi, ha jószága nincs, némi faricskáláson kívül alig foglalkozik valami egyébbel, — hever többnyire, a nyár fáradalmait piheni ki ilyenkor. Pedig mennyire ráférne a heverőre, hogy magának s családjának télen is kereshetne valamit. Azt nem mondhatni, hogy népünkben ne legyen meg az akarat s vágyódás munka és kereset után, hanem az alkalom ezen munkára csupán földmivelési egyoldalú élet-foglalkozásunk mellett oly aranyban csökkenik, milyen arányban az időjárás s elemi csapások megtagadják a gazdától fáradsága jutalmát, az évi termést. Az tehát itt a feladat, kifogni a mostoha időjárás szeszélyein. Kitalálni oly kereset-forrásokat, melyeket az idő csapásai oly nagy mérvben nem sújthatnak. Ezen eszme fel van ébresztve. Korunk mozgalomnak indult ezen eszme felett, azon jelszót Írván zászlajára: — ipar. Meghajlom a budapesti központi háziipar-egylet munkássága előtt, mely feladatául tűzte ki, háziíp irt teremteni, szerte a hazában. Elérkezettnek találom az időt, melyben a békésmegyei gazdasági egyletnek is hangot kell adnia arról, hogy ő is megértette ezen nagy jelentőségű mozgalmat. Életrevaló s hasznot biztosító foglalkozások között fontos helyet foglal el a kosárfonás mestersége. Ezen mesterség igen alkalmas arra, hogy általános háziiparrá fejlődhessék, mint ahogy azzá Német s Franeziaországokban kifejlődött, hol ezen házi-ipar milliókat hoz be a köznépnek. A kosárfonás szoros összefügésben van a nemes fűz-müveléssel, minthogy a fűz-terménynek értékesítője a kosárfonás. E kettő közül egyik a másiknak kiegószitője, ki az egyiket pái tolja, az benrejtve a másiknak is barátjául szegődik. Békésmegyében a kosárfonás iparának meghonosítása nézetem szerint, nem ütköznék legyőzhetlen nehézségekbe, minthogy öntudatlanul, elvetve itt-ott, ezen ipar ősi időtől fogva csakugyan ólt, s mai nap is él, vagy jobban mondva tengődik, leginkább a Körös mentében, hol annak anyaga, a fűz-vessző megterem. Látni lehet gyéren Gyula, Csaba, Békés, Szegbnlom, Szarvas stb. piaczain, az eladásra szánt kosárfonási czikkeket szerény menynyiségben. Hogy a kosárfonás mestersége megyénkben életet nyerjen, hogy az hova-tovább nagyobb foglalkozásokat téve állandósittassék, hogy virágozhassák s a nép házi-iparává válhassék, ahhoz nézetem szerint két dolog szükséges: először szükséges, hogy a nép valaki által, ezen kosárfonás, egjébkint igen könnyen fellogható mesterségében alaposan betanittassék. Másodszor szükséges, hogy gondoskodva legyen arról, miszerint a nép által eladásra szánt kosárfonási czikuekoek piacza, biztos eladási helye legyen. Itt önkénytelenül eszembe jut megyénknek 1820-tól egész ujabb időkig a selyem-termelésre vonatkozó ama törekvése, mely szerint ezen czél elérése tekintetéből életre-halálra az eperfák ültetését sürgette, a selyem gabók eladásának piaczát pedig elhanyagolván, a selyem-termelésből lett egy nagy semmi. A fentebbi két pont alatt felhozott eszmék tettleges kezdeményezője, nézetem szerint nem lehet senki más, mint a békésmegyei gazdasági egylet. Nem csak a mezőgazdaság, hanem a házi-ipar terén is övé az első szó; nála a tekintély s ama erkölcsi erő, melylyel sikerrel hatni képes egyleti területének határs-éléig, sőt azon túl is. 1-ször A kosárfonás betanítására nézve azon véleméuyben vagyok, hogyha egyszer lesz elegendő fűzfa-vesszőnk, akkor a fonás mesterségének betanulását népünk könnyű szerrel, mintegy maga magától elsajátítja. Mindamellett, ezen mesterségnek alapos és szabályszerű bemutatása szempontjából, szükségesnek találom, hogy a megyei gazdasági egylet egy megyei központi kosárfonási iskolát szervezzen, legalkalmasabban Csabán, hol egy kosárfonási tanito-mester, néhány évig működhetnék oly feladattal, hogy az egész megyére megkívántató számú kosárfonási tanonczokat kitanítsa. Ezen kitanult tanonczok elszéledvén majdan a megyében, magok is tanítókká válnak, s tovább a népet oktatják s bevezetik a kosárfonás mesterségébe. A főmester vándorló is lehet, s néhány havi tanítási idényre mehet a megye főbb községeibe a hova őt meghívják. Fizetését ezen főmesternek, a gazdasági egylet, községekkel egyetemben ki fogja módolni. Részemről ismerek s ajánlani merek egy kosárfonási mester-tanítót, ki a debreczeni földmives iskolának számára is tanított be tanonczokat: ez Henzel József, lakik Aradon, Hosszú utczi 41 -ik szám alatt. Egyébként az országban több helyütt immár megindult a kosárfonásnak tüzetes tanítása úgymint : a somorjai minta-fonó-intézetben, a debreczeni földmives iskolában, a hradeki „ „ az érdiószegi vinczellér képezdén, kolozs-monostori közép gazdasági intézetben. Mindezeknél kopogtatni lehetne kitanult ügyes fonás-tanitók iránt. Továbbá Bánátban a német községekben, számtalan az ügyes kosárfonó-mester. (Vége köv.) Legújabb posta. * Konstantinápoly, mart. 3. A „Havas" iroda jelenti : a montenegrói követek és a porta közti tárgyalás 3-án vette kezdetét. A parancs már kiadatott a szerb terület 12 nap alatti elhagyására. * Washington, mart. 2. (P. C.) A congressus két háza együttes ülés,ében Hajes 185 szavazattal megválasztatván, az Egyesült-Államok elnökének proklamáltatott. Szerkesztőségi posta. — Ch. II. urnák Nagyvárad. A beküldött beszélyrc vonatkozó feleletet a „Szépirodalmi Lapok" mai számának hírrovatában találja meg. — B. Jónás urnák helyben. A küldött tiszteletpéldány bizonyítja, hogy babár nem értünk rá külön levelet irni, az önnel való viszonyt továbbra is fenn kívánjuk tartani és alkalmas dolgoiatokat szívesen veszünk. — T. J. urnák K -on. Személyes politikát nem üzünk. Hogy levelét nem közöltük, ez azért történt, mert nem tudtuk kegyeletünkkel megegyeztetni, hogy ünnepelt költőt keverjünk az ügybe. Egyébiránt »z idézetet nem érthettük abba valószínűleg tollhiba csúszott be. Felelős szerkesztő: REÖK ISTVÁN.