Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-12-23 / 102. szám
IV, évfolyam. 1877 , 102, szám . B,-Csaba, deczcmbpr 23-án, BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmu lap. » í 1 XIe^jelo niU^ lioteiilvéxit ltétszer : vasárnap és osíltörtöls.Ön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt félévre á frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-bivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 2& kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 5 kros postautalványny al. Vidéki hány; a budapesti népo;yölésről. = Föltétlenül barátai vagyunk az akarat szabad nyilvánulásának, a véleményszabadságnak, s ez okból természetesen semmi kifogásunk nem lehet a Budapesten f. hó 16-án megtartott törökbarát népgyűlés ellen. Nem lehet ez ellen senkinek kifogása, annál kevésbé, mert csakugyan megindul minden igazságos ember szive, ha e hős népet és oroszlánbátorságu vezéreit, jogos ügyük daczára elvérzeni látja. De ha a népgyűlés véleményének nyilvánulását mindenektölött tiszteljük is, ha abban soha a népet háborgatni és korlátoltatni nem is kivánjuk, főkép midőn a vélemény az alkotmány keretén és rendjén belül történik : magát a véleményt, a határozatokat érdemileg nem oszthatjuk. Nem oszthatjuk, mert ha a nép szive szerint cselekszik is, az allamíérfinak, ki hivatva van a nép békéjét és csendes fejlődését szokszor elámított akarata ellen is megvédeni, ész szerint kell cselekedenie; ha tehát a nép százszor is azt kiabálja, hogy „fegyverre," segítsük a törököt : az államférfinak nem szabad a nép tüzesvérii kedve ós akarata szerint cselekedni, ha magának a népnek java nem kivánja. Az államférfi, ki ismeri az „ágyudörgést," a harcznak ezernyi elő- és utóbajait, körülbelül a családapa szerepét kell hogy játsza, ki pajkos, csintalan és vakmerőségig bátor gyermekeit visszatartja a veszélytől, melybe rohanni öntudatlanul készülnek. Nern oszthatjuk a népgyűlés határozatait, mert tagadjuk, hogy Törökország veszélyeztetése által, a mi államunk, Osztrákmagyarország veszélyeztetve volna. Ha mi magyarok osztrák testvéreinkkel együtt járunk, nem képzelhetjük azon esetet, hogy az orosz czár bennünket megtámadni merészelne, eltekintve attól, hogy azt a többi, -európai hatalmak abszolúte nem nézhetnék közömbösen ; de ha merészelné is, akkor igen is talpon fog találni, s hisszük, (hogy medvetalpait nem viendi sértetlenül, hideg, fagyos országába vissza. Nem oszthatjuk a népgyűlés határozatait, mert ha szivünk összeszorul is bánatában azok látásán, mik Törökországban történnek : nekünk a saját hazánkban lakó testvéreinkkel való egyetértés, békés együttlét, drágább, mint azon gondolat, hogy egy rokonszenvező, de országunk határain kívül lakó népen emberbaráti szeretetből saját vérünkkel segítsünk. Előttünk becsesebb dolog, hogy román és szerb testvéreinkkel, saját országunk lakóival el nem kerülhető controverziáb-i ne jöjjünk, mely aitkor állana be, ha a magyar állam a török mellett a mostani háborúban tényleg fegyvert fogna, mert akKor a románok és szerbeknek, mint a magyar állam polgárainak, vagy a török ellen harczot viselő testvereik, fajrokonaik ellen karddal fel kellene lépni, vagy a kardot ellenünk fordítva fellázadni ellenünk; ily alternatívának pedig saját hazánk polgárait, polgárságunkat kitenni nem akarjuk. Kényszerítse valaki a magyart, hogy magyar ellen harczoljon! A mit pedig nem akarunk magunknak, ne kivánjuk arra mást kényszeríteni. Polgárháborúra pedig nincs szükségünk. Nem félünk, ós saját érdekünkből, a magyar állameszme megvédéséért, síkra szállni készek vagyunk mindenki ellen, ki azt megtámadni merné, de mi nem akarunk reá szükségtelenül okot szolgáltatni, mert az annyit tenne, mint saját házunkat tűzbe borítani, hogy a másét oltsuk, mit isten és ember előtt senki sem kívánhat. Nem oszthatjuk a népgyűlés határozatait, mert nekünk a békére, melyben jelenleg élünk és melyet senki megháborítani nem mer, ha csak magunk nem tesszük, ha csak magunk nem férünk többé bőrünkben — szükségünk van. Szüksége van arra államháztartásunknak, mely háború esetén kétszeres adósságba merülne, melyből pedig kimászni kellene; szüksége van arra kezdetleges fejlődésben levő kereskedelmünk, iparunk és gazdászatunknak, szép emelkedésnek indult tudományos intézeteink és irodalmunknak ; szüksége van arra a haza minden egyes polgárának, hogy a háború ezerszeresen fokozott költségei által,- az eddigi úgyis sokak által elviselhetlen 1 <ek mondott adóknál még százszorta súlyosabb r lók ne nyomják roskadozó vállát! Szükségük van f-rra hazánk anyjáinak, családunknak, hogy a csatamezőkön a mostani háboruviselési mód folytán ezrivel haszontalanul hullható gyermekeik vére, gyászba ne borítsa az országot és boszut ne kiáltson azokra, kik egy szép eszméért elfelejtették a rettentő, szomorú következményeket. Szóval nem oszthatjuk a népgyűlés határozatait, mert nekünk béke, béke és harmadszor is hosszú, tartós béke kell, épen azért, hogy ha tán a saját bőrünkre alkudoznak, hogy bennünket ne találjanak egy külháboru által megfogyva, de erősen, érintetlenül. Mi, itt e vidéken, nem akarunk háborút sem a törökök mellett, sem az oroszok ellen, azért, hogv ha bár ki, ellenünk akarna ilyent, készen találjon bennünket ! Statiszkusaink azt állítják, hogy nem vagyunk sokan magyarok, hogy nem szaporodunk, sőt úgyis napról-napra fogyunk. Önmagunk iránti legszentebb kötelességünk tehát, hogy addig mig bennünket nem támad senki, mi ne keressük szántszándókkal az alkalmat egy külföldi háborúban erőinket elpocsékolni, hogy akkorára, ha netalán valaki ellenünkben keresné, mi a hányan vagyunk, együtt lehessünk és küzdhessünk saját hazánk és alkotmányunkért. Ezeket szem előtt tartva, megfoghatlan előttünk, hogy épen a szélsőbal, az ellenzék akarja háborúba kergetni a népet; a szélsőbal, mely az adók elviselhetlensé.géről, a magyar vér kíméléséről beszél, mely majdnem egyedül magának vindikálja azt, hogy a szabadság, testvériség és egyenlőség zászlaját követi. Hisz ha igaz, hogy e hazában a testvériség kapcsával kivánja összefűzni a különféle nemzetiségeket (és nemcsak egyik magyart a másikkal), ha igaz, hogy azt kivánja, hogy e haza minden polgárának egyenlő joga legyen: akkor az ellenzéknek jelenleg az esetben is ellenezni kellene a háborút, ha a kormány volna az, ki a népet bele akarná vinni, mert ha Á „Békésmegyei Köslőny" tárcsája. A guillotine. Miféle csudabogár ez ? kiálthatsz fel méltán jámbor olvasóm, ez idegen hangzású név hallatára; azonban, bogy soká ne kelljen várnod, azonnal megmondom — ha ugyan még nem tudnád — hogy az nem egyéb, mint magyarul „nyaktiló," vagyis olyan eszköz, melylyel emberek kivégzése alkalmával a bűnös nyakát metszik át egy pillanat alatt. Fentebbi s általunk is czimü! használt nevét Dr. Guillotine híres franczia orvos és országgyűlési képviselőtől nyerte, ki azt a franc/.ia rémuralom idejében, mint a hóhérpallos egy tökéletesebb alakját ajánlotta az akkori törvényhozásnak. A magyar országgyűlés a napokban végezvén be az uj büntetőtörvény tárgyalását, miután abban a halálbüntetésnek továbbra is fentartását határozta el, egyszersmind elfogadta annak ama czikkét is, mely jövőre a ki végeztetésekre nézve e szavakban intézkedik: a halálbüntetés zárt helyen nyaktilóval hajtatik végre. Ezekután tehát azt hisszük mindenkinek van fogalma arról, mi az úgynevezett „nyaktiló" vagyis „fejező gép," mely tulajdonképen nem is egészen franczia, hanem régebbi, vagyis perzsa eredetű eszköz. A tudomány fűrkészései után kiderült, hogy az ezen halálnem által kimultaknál az eddigi tapasztalat szerint legrövidebb idő alatt s minden esetben, egész bizonyossággal beköszönt a halál, a mellett a kivégzéshez nem szükségeltetik bizonyos személyzet, mert azt a gép egy zsinór érintésére, maga végzi el. A kormány készíttetett is már egy példányt a javított szerkezetű „nyaktiló'-ból, mely — mint szemtanúk állítják — igen egyszerű gépezetből all. Azok kedvéért-, kik talán kíváncsiak reá, leírjuk itt szerkezetét. Széles alapzaton két, mintegy 8 méter magas vörösre mázolt gerenda áll, egymástól 5—6 decziméter távolságra. Egymással homlok egyenest lévő oldalaiban vassínek vannak, s ezekközt jár föl s alá egy vékony pengéjű háromszögletű kés, mely fölül mázsányi sulyokkal aggatható be. Ele harántosan áll, zuhan és vág. Az oszlopok közt a talajon fekszik a nyakszorító, melynek kettős felső deszkája közt épen lesuhanhat a bárd. A csapódeszka sarokra jár s az elitéltet állva szijjazzák rá 5 aztán lehajtják, nyaka ekkor épen a szorítóba jut. A nehéz kést csigákon húzzák fel, az oszlopok felső keresztfáig, mely egy drót, vagy zsinór érintésére azonnal lecsap egész súlyával a szorító deszka közé. A csapódeszkával szemben a gép másik oldalán egy fürészporral telt vörös kosár van s ebbe gördül a levágott fó. Az egész műtét 7—8 szempillantás alatt hajtható végre. Nálunk a guillotine jövőben eredeti rémes alakjában fog szerepelni s az eddigi kötél általi kivégzés helyett a büntető igazságszolgáltatás parancsszavára készen állani. Óhajtjuk, hogy minél ritkábban legyen rfá szükség !
