Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-23 / 102. szám

„BÉKÉSME&YEI KÖZLÖNY" ÍQII. 102, SZÁM. a magyarnak joga van kivánni, hogy magyar vére ellen ne vezessék háborúba, akkor román és szerb testvéreinknek is egyenlő jogot kell engedni, hogy ne vezetessenek román és szerb ellen, midőn nem a közös haza szent földje tá­madtatik meg! No de nem kárhoztatjuk a szélsőbaloldalt, hogy alapelveivel ily homlokegyenest ellentétben álló tettekre ragadtatja magát és akarja a népet magával ragadni, mert ez önfentartási ösztön; ott hol egy politikai pártnak oly kevés követői vannak, mint hazánkban a szélsőbalnak : ott habár észszerű okoskodás mellett a tény, a han­goztatott elvvel összeütközésbe jön is, minden alkalmat fel kell használni a propagandára, hisz a nagy tömeg, a nép nem gondolkozik, nem következtet, csak érez és — éljenez ! Sőt inkább kárhoztatjuk külügyérünket, Andrássy urat. Természetesen nem azért, mert háborút nem rögtönöz ós a népet az ágyuk elé nem kergeti szükségtelenül, melyet mi nem aka­runk, de azért mert őszintén, férfiasan ki nem mondja, hogy nem fog háborút viselni, mert nem gondoskodik arról, hogy nyilt, érthető okok­kal, vezérlő indokainak kiderítésével felvilágoz­tassék a nép, a demagogok és népkegyhajhászok üres frazisai ellenében 1 * * * A népgyűlést követett undorító dolgokra kevés szavunk van. Ezredévek történetéből me­ríthető tanúság, hogy az utcza népe — nem a polgárság, kinek veszteni valója is van — fel­emeli azokat, kik szája ize szerint beszélnek, habár beszédjük megfontolás mellett tulajdonképen a nép legsajátabb érdeke ellen szól és kővel do­bálja azokat, kik nem kiabálnak vele, de érette dolgoznak. A vallási fanatizmus által felkorbá­csolt szenvedélyek okozták, hogy a zsidó nép a nazarethi istenembert, ki az emberbaráti szeretet és türelmesség tanát hirdeté, keresztre feszité ; a nép politikai fanatizmusa okozá, hogy Hellasz és Roma legjobb férfiait száműzetésbe küldé. Nálunk az ily utóbbi fanatizmus eredménye lett, hogy hazánk egyik legkitűnőbb fiának ablakait dobál­ták bs kövei, csak azon különbséggel, hogy előbbenieket a nép követte el, utóbbit a nép söpredéke, miért ennek legkisebb, suly sem tulaj­donitható, mert azt hogy egy pár utczagyerek, vagy utczaember „nemes" hajlamát követve, ily alkalommal a nálánál hatalmasabb ellen zsebében öklét ne mutassa és legalább egy pár kövei vagy rnacskanyávogással a maga módja szerint ne érveljen, megakadályozni nem lehet. Szerintünk tehát ebből a jelentéktelen dolog­ból nem kellett oly nagy „izét" csinálni. Az a pár susztergyerek, ki ezt tehette, még büszke talál lenni magára, hogy az országházba vitték az ő gamincselekedetöket, a helyett, hogy fent ignorálták volna és minden országos felszó lamlás nélkül, csak a városi rendőrséget hagyták volna működni, s mint „Bubenschtreichot" meg­büntetetni. vixsgálóbiróság elé idéztetett és onnét el nem boesájtatott. Fogva tartatik. Erővel inartyrt akarnak belőle csinálni ! — Az osztrák nemzeti bank igazgatósága — mint a „B. C."-nek Bécsből távirják — elhatározta, hogy deczember 29-re a közgyűlést egybehívja. Elfogadja a privilégium három havi meghosszabitását, a 80 millió frt adósság iránt, fontartva a jogállapotot. A reichsrath albi zottságában ma fölmerültek hangok, hogy a 80 millió adósságot valahogyan kiegyenlíteni kellene ós ezt tán a regnikoláris bizottsághoz lehetne utasítani. — Bécs, decz. 20. A bécsi bankbizottság albizott­sága megállapodott mai ülésében, hogy a 80 milliós adós­ságra vonatkozólag mindenesetre törekedni kell az egyez ségre Magyarországgal. Különféle nézeteket említettek fel, legvalószínűbb annak a jazaslatnak elfogadása, hogy az Osztrák és magyar parliament külön deputácziókat küld­jenek ki az egyezkedés megkisértésére. Verhovay Gyula decz. 20-án este hót órakor a Népszerű egészségtan. I. Alkotó és tápláló anyagok. Hogy azon anyagokat, melyek testünket al­kotják, megismerhessük, az emberi testet ép ugy mint a táplálékul szolgáló anyagokat vegyészileg kell megvizsgálni; innen tudjuk, hogy az emberi test legnagyobbrészt vízből áll, a kisebb részt il­letőleg pedig fehérnye, zsir, só, mész és vasból van össze ikotva. Tudjuk továbbá, hogy mely tápszerekben vannak ezen anyagok kisebb-na­gyobb mennyiségben jelen. Minél több ily anya­got tartalmaz valamely tápszer, annál táplálóbb az. Csupán a tej bir mindazon anyagok kellő mennyiségével, melylyel a vér, s azért egy ma­gában is elegendő a testet életben tartatni. Ke­vésbbé, de még mindég igen tápláló a tojás, hus, gabnaliszt, hüvelyes mag. Még kevésbbé tápláló anyagul szolgál a burgonya, zöldség és a gyü­mölcs. 1. A viz (könenyből és élenyből összetéve) nemcsak az emberi, hanem az állati és növényi testeknek is legfőbb alkotó részét teszi; minden­ben van viz a földön, a mi csak él, viz nélkül nincs élet a természetben. Földünknek épen ugy mint testünknek majdnem három negyedét a viz képezi és nemcsak a folyékony, de a legkemé­nyebb testrészecskékben is feltalálható; az életre egészen nélkülözhetlen, s az egészség csak ugy állhat fenn, ha testünkbe és ezen keresztül ele­gendő mennyiségű vizet juttatunk, melyet egyéb­iránt nemcsak mint vizet, de mint vizes folyadé­kot is (sör, bor) fel lehet venni a testbe. A viz túlságos használata nem ajánlandó. Ivóvízül legajánlatosb a forrás és kútvíz, A jó iható egészséges víznél következők kívántatnak meg : tökéletes tiszta színtelen, jégátlátszó legyen, még akkor is, ha a levegőn huzamosabb ideig állana ; gyöngyözzék, tehát levegőt és szénsavat (széneny és élenyből öszetéve) tartalmazzon ; tel­jesen szagtalan és üditő izü legyen, minden mel­lékes iz nélkül. Az igen hideg viz, főleg a gyen­ge gyomorra nézve, ártalmas. A vizes italok közt a könnyű, jól kiforrott sör legajánlhatóbb ; a tej legtáplálóbb ital. 2. A fehérnyek, melyek az emberi testben folyékony és szilárd alakban találtatnak, vala­mennyi szövetek főalkatrészét képezik. Fehérnye tartalmú tápszerek mind az állat miud a növény­országban találtatnak ; az állati tápszer azonban sokkal dúsabb fehérnyetestekben mint a növényi, tehát táplálóbb is. A fehérnyék az életre nézve nélkülözh^tle­nek és semmi más anyagok által nem pótolha­tók, de egyik fehérnye-féle a másikat helyettesit­heti, ugy, hogy a testre nézve mindegy, akár ál­lati, akár növényi legyen a fehérnye tartalmú tápszer. 3. A zsirok igen nagy mennyiségben talál­tatnak az emberi testben, és igen különböző for­mákban. Zsir nélkül a test fenn nem állhat. Ez szolgál még a testi melegség kifejlesztésére is. A felhasznált zsíranyagok lassankint szénsavvá és vízzé változnak át, s főleg a lélegzés által tá­volittatnak el a testből. A zsírokban gazdagabb tápszerek főleg az állatvilágból kerülnek, pl. a vaj, a tojásszéke, a kövér hus és sejtszövet, nem különben a halzsir. A növényország is szolgáltat kövér olajokat, melyek folyékony alakban gyü­mölcsmagvakból ós gyümölcsökből sajtoltatnak. Szilárd vajnemű olajak a pálmaolaj ós kakao-vaj, Azonban az emberi test is képes a zsírokhoz ha­sonló módon összetett anyagokból zsirt képezni. Azon anyagokat, melyek az emberi testben zsirrá képződnek, leginkább a növényország szolgáltatja, milyenek a keményítő (burgonyában, gabnasze­mekben, hüvelyes gyümölcsökben) és a czukor. Állati zsirképzők: a tejczukor, tejsav, mész és viasz. 4. A sók, főleg a konyha és mészsók tes­tünk alkotására szintén oly nélkülözhetlenek mint a viz, a fehérnyék és a zsirok. A konyhasó sósforrásokból, kősóból és ten­geri vizből nyeretik, s a növényi tápszerekben sokkal csekélyebb mennyiségben találtatik, mint az állataikban; az előbbenieket azért is kell job ban megsózni ez utóbbiaknál. 5. Vas, kén ós villany az emberi testre nézve nagy fontosságú és majdnem nélkülözhetetlen Ezekből elegendő mennyiséget vesz fel a test fő­leg az állati tápszerekből, s ezért egy magában használni egyiket sem kell. A növényi tápszerek közül a gabnaszemek és hüvelyes gyümölcsök még legtöbb ily anyagot tartalmaznak. II. Élelmi szerek. Azon szerekhez, melyeket a test az élet fen­tartására nélkülözhetlenűl megkíván, nem csupán a tápszerek tartoznak, hanem a levegő, melegség, világosság, sőt a villanyoság is. A. Tápszerek azon állati és növényi anya­gok, melyek az előbb említett alkotó és tápláló anyagokat kellő vegyítésben tartalmazzák. Minél gazdagabb valamely tápszer ezekben, annál táp­lálóbb az; a tej és tojás azért legtáplálóbb mi­vel azon tápanyagokat mind tartalmazza Csak­nem minden tápszert — mielőtt a testet táplálná — fel kell dolgozni tápnyává ; minél könnyebben halad e feldolgozás, melyet emésztésnek hívnak, valamely tápszerre nézve annál emészthetőbb az Főzés, sütés által sok tápszert emészthetőbbé te­hetni. Mintnogy a tápszerek — a tej és tojás ki­vételével — nem minden tápanyagot és elegendő mennyiségben tartalmaznak, szükséges többeket és pedig az állati anyagokat növényeikkel (mint­hogy az előbbiek kevés zsiros és zsirnemü, az utóbbiak tfevés fehérnye-tartalmu tápanyagokkal birnak) mesterségesen vegyíteni össze. A jó iz emelésére és az emésztés előmozdítására az éte­lekhez fűszert, főleg honyhasót tesznek. A táp­anyagok élvezetére az éhség késztet bennünket, mely a gyomornait néha a bélnek rágó-nyomó érzetében áll, melyet ugy látszik az emésztő szer­vezet üressége idéz elő. A szomjúságot, mely szá­razság és égetés érzete a torokban, az egész test­ben létező vízhiány okozza, főleg a torok kiszá­radása által. A tápanyag mennyiségét, melyet a test meg­kíván, eltekintve a test nagyságától és súlyától, általában a szervezet kisebb vagy nagyobb fel­használása határozza meg, mi mindig a munka következménye. Nagyobb testi s lelki erőltetésnél több táplálékra van szüksége a testnek, mint nyu­godt állapotban, valamint ha a test növésben vagy valamely betegségböli üdülésben van. A tápláló és könnyen emészthető ételekből szintén kisebb adagok szükségeltetnek, mint a kevésbbé tápláló és sok emészthetlen anyaggal vegyitett tápszereKből. Egy felnőtt embernek naponta min­tegy két, egész három fontnyi tápanyagra van szüksége, és pedig 1 font húsra, 1 —2 font nö­vényi eledelre. A mi a napontai étkezés számát illeti, 3-szori étkezés legjobban megfelel a czél­nak, tekintettel lévén mindenesetre az időközökre, hogy se gyorsan egymásután ne következzenek azok, se nagyon távol ne essenek egymástól. LEVELEZÉS. Nagyvárad, decz. 21. Tek. szerkesztő ur! 1 Nagyvárad a nagyobb és élénkebb vidéki városok sorába tartozik s daczára ennek, a társadalmi élet egy­hangú folyását csak nagy ritkán zavarja meg egy-egy fel­jegyzésre méltó mozzanat, S mi ennek az oka ? Talán egészen elfásult keblünk és a szép s jó iránt már nem bírunk-e érzékkel ? Vagy talán figyelmünk a társadalmi életet mellőzve a vérrel táplálkozó s, szentügyért küxdő(?) czár istenségére van irányozva. Oh nem ! Társadalmi életünk egyhangúságá­nak oka : a világot intéző pénz csekély voltában keresendő. Ez az ok, ez a főrugó ! Ügy az első életszükségletek be­szerzésének nehéz volta, valamint a túlfokozott igények és a mások szemében gazdagoknak látszani vágyó mánia már-már annyira megingatták egyesek vagyonát, hogy a szomorú katasztrófa bekövetkezése feletti aggodalom, nem igen ösztönzi az illetőket szórakozásra 1 De kinek is volna kedve mulatni, mikor egy pl. a jogászbálbani megj<denhetés a nők részéről ugy. hogy az igényeknek megfelelhessenek : a szegény családfőnek any­nyiba kerül, miből rendes körülmények között családját legalább két hónapig eltarthatta volna. De hiába! a brüsieli csipkékkel díszített Eíeonó­rácska ízléses ruhája és a többi aprólékos költségek a sorsa felett már-már kétségbe esett s az árral úszni kény­szerült apa tárczáját — ha nein akar családi boldogságot szerezni s neje s leánya szemében kegyetlennek látszani — e kiadás nagyon is meglapítja. Szomorú, de igaz J Ily körülmények között aztán lehet-e csodálni, ha a kránzchenekben a négyest incredibíle auditu ! 10 -12 pár tánczolja s az általunk már annyira megszokott beretvált arczu művészek és kac* t művésznők is jelenlétükkel tün­dökölnek. A pénz szukvoltának illusztrálására frappans piélda a most lefolyt országos vásár, mily rendkívüli szomorú ké­pet nyújtott a szemlélőnek. A kereset a kínálattal sehogy sem volt arányban. A messziről ide törődött s jő remény

Next

/
Thumbnails
Contents