Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-11-11 / 90. szám

IV. évfolyam. 1877. 90. szám. B.-Csa!)a, november 11-én. ÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Mejyelenik lietenkéut kófs/or : vasárnap és osíitöi*töU.öri. Eliillzctési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 Irt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener 11. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Xyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken iniude.i postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Fási „bolondgombák" a bankügyi vita alkalmiból*) Öcsöd, nov. 8-án. II. —II. Azt voltunk bátrak állítani — bátorság kell hozzá, mert az igaz meggyőződést vagy gorombaságnak vagy bolond-ágnak tartják — hogy oly „nemzeti" bank, milyen az angol, vagy osztrák „privilegiált" nemzeti bank, nem kellene nekünk. Nem Kell azért, mert a nép, a nemzet, a hitelt szükséglő közönséges polgár — s ez képezi a nemzet nagy többségét - az ilyen angol vagy osztrák módra privilegiált banknak legkevesebb hasznát veszi. Az ilyen igen helytelenül „nemzeti" banknak nevezett privilegiált intézmény, kell a kormánynak, hasznot hajtó a csekélyszámu részvényeseknek, kik nagy dividendát kapnak, hitelét élvezi egy pár nagyon gazdag főúr vagy bankár, de nem a nép, a nemzet többsége. Nem kell továbbá azért az ilyen privilegiált bank, mert nem jelentkezik mint az általános, országos kereskedelem és közgazdászat támogatója, közvetítő eszköze, hanem a kormánynak pénzkölcsönző intézete. Azért ad neki privilégiumot a kormány, hogy mindenekelőtt ennek szolgáljon, s bizonyos körülmények között azután odajuthat a papírpénzével a hová Laiv John az ő első franczia nemzeti bankjával; ily körülmények beállta pedig a mi deficzites korszakunkban nem fűtőzik a lehetetlenségek közé. Nem kell az ilyen nemzeti bank, mert mi a bankszabadságnak és nem monopolizált, privilegizált bankoknak vagyunk barátjai. Itt is a kon kurrenczia a legjótékonyabb hatású s ott hol a nagyobb szabású bankoknál ez létezik, a hol a kellő biztosíték, törvényes garanczia és felelőség alapján keletkező mindegyik banknak van joga papírpénzt kibocsátani, mint Svajczban és Skót*) Ezen czikkeket eredetiségük miatt közöljük s azért mert sokszor a gyermek és az „okos bolond" igazat is mond, a nélkül azonban, hogy mindenben osztanék az itt kifejtett nézeteket. Szerk. országban, nem találkozunk a piivilegialt „nemzeti" bankoknál napirendén levő fogyatkozásokkal, a presszióval, melyet a pénzpiaezra gyakorol, a jogtalan politikai befolyással melyet usurpál, mert a kormány nem nélkülözheti ! Nem lehet az ilyen igénytelen falusi elmélkedés feladata szakszerűen kimutatni, mennyire nem kívánja, nem helyesli a közgazdászat a privilegiált „nemzeti" bankokát, sőt mennyire ártalmas a nemzetgazdá^zatra itt is mint mindenhol a privilégium : csak azon a praxisból meríthető tényt akartuk regisztrálni,

? hogy egy ilyen „nemzeti" bank, nem a nemzeti kereskedelem és közgazdászat emelkedésének előmozdító segédeszköze, hanem a nemzet zömével szemközt csekélyszámunak mondható pénzemberek segédforrása, melylyel, sokszor érdemetlenül s épen a nemzet kereskedelmi és közgazdászati érdekei ártalmára, ellenállhatlan befolyást gyakorolnak a közügyekre! — A bankügyi általános vita befejeztetett. A névszerinti szavizás a követ ke ző eredményű volt : 445 igazolt képviselő közül igen-nel szavazott 210, nem-mel szavazott 109, távol volt 125, elnök nem szavazott. E szerint a törvényjavaslat 101 szótöbbséggel elfogadtatott. — A földmivelés- ip ir- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium vezetésével megbízott a vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter az 1878. évi párisi közkiállitás alkalmából szervezett és Párisban szókelő kiállítás bizottság tagjaivá a magyar országos központi bizottság javaslatai a : Falk Zsigmond kereskedelmi tanácsost és a pesti könyvnyomda-rész vény társulat igazgatóját, Lechner Lajos mérnököt és a magyar mérnök- és épitész-egylet igazgalóválasztmányi tagját, és Németh Imre miniszteri osz tálytanácsost nevezte ki. — A jövő évi njonczállásra vonatkozólag a honvédelmi miniszter hoszszabb rendeletet bocsátott ki, mely a mellékletekkel együtt már a hivatalos lapban megje lent. Az előmunkálatok általában az eddig fenálloit sorozó járások szerint teljesitendök ; a borvát-szlavonországi alispánságokban ismét lényeges változások léptek életbe, de az ujabb sorozójárásokat és hadkiegészítési területeket nem lehetett megállapítani. Azon korosztályok, a melyek az 1878. évben a sorozásra fel fognak hivatni, az 1858. 857. és 1856-dik években született hadkötélesek foglalák magukban. A védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott körrendeletekbeiv^íjsoroit szabályok ezen előmunkálatok fogauntbavéteiénól továbbra is zsinórmértékül szolgálnak. Az 1858-dik évi születésű s a felhivandó első korosztályba tartozó had kötelességre vonatkozó anyakönyvi kivonatok, az illető lelkészektől ós anyakönyv-vezetőktől, a szabályszerűleg kitűzött időpontig, vagyis f. hó 3l-éig beveeudők. A sorozó bizottságok utazási és működési tervezeteinek fölterjesztésére és a felhívott korosztályokba tartozó hadkötelesek számát és a teljesen ismeretlenek összegeit korosztályonként tartalmazó kimutatások felterjesztésére folyó évi deczember 20-át; a távollevők kipuhatolására és a teljesen ismeretlenek iránti vizgálatok teljesítéséi e hivató t községi bizottságok megalakulásától és múk'désök befejezéséről szóló jelentések !ö!'erjesztésére f. évi decz. 31 -ét tűzte ki a miniszter határidőül. — A konstantinápolyi összeesküvés legújabb hire általános figyelmet költött. Törökország ellenségei kapvakaptak rajta, s legott tele kiabálták a világot a török állam életképtelenségével, pedig ha csakugyan lehet szólni komolyabb jellegű összeesküvésről, epén a kormány gyors és erélyes föllépése a leghangosabb bizonyíték a mellett, hogy a kormány életrevaló. Egyébiránt kétségtelennek látszik, hogy az összeesküvés senki másnak, csak a titkos orosz cselszövénynek a müve. — A magyar képviselőház nov. 9-ikén alig bírt ülést tartani. A 8-diki buzgóságra nagyon megritkultak a sorok, s nem voltak határozatképes számmal csak 11 óra után, a mikor azonban a kőszéngöz terjedt el a házban, ugy hogy a tárgyalást lehetetlen volt folytatni. Féltizenketiőkor az elnök bezárta az ülést. A bankjavaslat részletes tárgyalásában a ház a 25-ik szakaszig mégis eljutott. A bekésmegyei orvos-gyógyszerész-egylet közgyűlése. A békésmegyei orvos-gyógyszerész-egylet f. évi nov. 5-én tartott közgyűlésén nem csak az egylet tagjai jelentek meg szép számmal, hanem a nagy közönség is ugy a vidék, mint B.-Csaba értelmisége részéről képviselve volt. S miután a közgyűlés egyik táryyát bold. dr. Lux Jakab felett tartott emlékbeszéd képezte, M.-Berény város közönsége, melynek körében a korán elhunyt jeles orvos működése lefolyt, kegyelete, kifejezése jeléül küldöttA „Békésmegyei Közlöny" tárnája, A gárda csillaga. — Elbeszélés. — Irta : Uj. Jancsovits Pál. (Folytatás.) Egy izben Simonék magokkal vittek Ételhez, s most már megismerkedhettem vele. Fenséges alak volt, szebb mint leánykorában lehetett. á hószínű, halavány arcz egy valódi tiszta görög szépség mintaképe; szöghajának aranyba játszó hullámai keresetlen egyszerűséggel omoltak hattyu-vállára, szemöldöke egy fekete szivárványpár ; — mandola-metszetü szemeiből a szivjóság és a bánat tündökölt; picziny, keskeny kezei olyanok voltak, mintha vér helyett tej folyt volna ereiben. Egy eszményi Madonnakép, minő még oltár felett nem pompázott soha. Bármint igyekezett jókedvűnek látszani, észrevettem, hogy a mosolyt nem a kedély, csak az illem csalta ajakára. A többiek, ugy hiszem, szintén ugy gondolkodtak, s nem nyújtották hosszura a látogatást. Elábrándoztam a szép asszony sorsán, — s méltánytalannak tartára, hogy egy ily nő, ki a boldogság ragyogó fénykörét érdemelné, — fekete gyászt., szenvedéseket kénytelen tűrni, s önkénytelenül eszembe jutott jó Petőfink egyik költeménye : „Szőke asszony, szőke asszony Fehér hattyú, fehér hattyú, Sorsod olyan fekete, Mint a holló — mint a holló !" III. Az ég sötét azúrján épen föltü.iik a Syriiu, — s szinváltozó ragyogását szelíden veri vissza a tenger nyugvó tüköré ; rejtélyes félhomály dereng a föld legszebb narancsligetén. Mint fáradt Titán, pihen a vizek óriása ; habjai csendes, egyhangú morajjal verdesik egy tömör kőépület talapját — mintha az alvó lélekzósét hallanók . . . Hallérzókünket távoli mandolin akkordjai, s érczes férfihang csengése lepik meg, még mindig közelebb egy könnyű vízi jármű karcsú lapátjai ütenyszerüleg csapkodják a kik hullámokat. Fenn fényben úszik a menybolt, alant sűrű homály köde borong A kikötő lámpái fényes sugarakat rajzolnak a hullámokon végig, a kőépület egyik ablakából kitörő világosság láthatóvá teszi a hajót s személyzetét. I)e hirtelen elsötétül, s a sötét árnyék fedezete alatt egy nyúlánk alak veti alá magát a habokba, s csak a mind szélesebbé táguló gyűrűk jelzik, hogy ott egy test merült alá. — Pablo ! ez az erszény a tied — szólt Littlecarth Eduárd lord egyik matrózíioz — ha kimented őt. A matróz az erszényre pillantott, melynek kék selyem fona'.ai közül az arany bűvös csillanása pislogott, s gyorsan levetve kabátját, — alámerült. Harmadszor bukott már alá, midőn megtalálta a keresettet. A gyakorlott matrózok nagynehezeu bírták életre hozni a kifogott ifjút. Pablo ruháit csavarta ki, s elégült mosollyal számlálva meg iranyait, midőn az ifjú maijához tért, s egy ugrással újra a hullámok közé veté magát. Pablo újra kifogta. (Folyt, köv.)