Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-11-11 / 90. szám

„BÉRÉSMEG-VEI KÖZLÖNY" 1877. QO. SZÁM. ség által képviseltette magát; és pedig a város részéről tek. Hati Károly főjegyző, a kaszinó részéről pedig tek. Bonyliai Benjámin urak elnöklete nlatt. — A gyűlés váz­latát röviden következőkben adjak. Dr. Kovács István me­gyei főorvos s egyleti elnök, megszokott ékesszólásával, alak és lényeg tekintetében egyaránt korrekt megnyitó beszédében főkép azon eszméket fejtegette, melyek álta­lában a társulási élet, különösen e megyei orvos-gyógy­szerész-egylet inditói, fejlesztői s fentartói gyanánt tekin­tendők : kilenez év óta áll fenn az egylet s ez idő alatt, bár az utóbbi időben működésében némi bágyadtság mu­tatkozott is, több oly pontot képes felmutatni beléletéből, melyek neki a létei jogosultságát nem csak megadják, hanem létezését erkölcsileg is követelik. A szaktudomány ápolása kitűzött czéljának, a közegészségügy fejlesztése ós ápolásának egyaránt megfelelt az egylet az által, hogy kebelében több izben tartott, a gyakorlatból merített je­les értekezleteket s üdvös tanácsával járult a közegész­ségügyi törvény alkotásához. És hogy nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is üdvös működésű az egylet: bi­zonyítja azon diszes könyvtár és műszer-gyűjtemény, mely az orvos-gyógyszerészi szakirodalom terén már is több jeles és értékes, az egyesek által csak nagy költség­gel megszerezhető művek ;t és górcsövet tartalmaz. Az elnöki üdvözlet után dr. Hajnal István emelke­dett hangon olvasta fel dr. Lux Jakab feletti emlékbeszé­dét. Csak az őszinte ügytársi és baráti kegyelet adhatta a felolvasó ur kezébe azon ecsetet, melylyel oly igazán, oly élethűen, oly melegen, cly elismerőleg rajzolta a ko­rán elhunyt, egyaránt szeretett és fájlalt, kedvelt orvosát e megyének. A nagyszerű bánatos temetés ünnepélyes gyászpompájának felmutatása után, elvezetett bennünket a gyermek bölcsőjéhez, s felmutatta Lux egész életpályá­ját sirjáig. Láttuk a zsenge ifjút, ki lelkesedve haladt kitűzött czélja után; a szorgalmas tanulót ki tanulva és tanítva másokat, előszeretettel a természettudományok iránt, kiválólag az orvostan gyakorlati terén ifjan aratja tanárai s tanulótársai előtt babérait ; az ihlett hazafi lelkesedést, mely együtt küzdött a nemzet legjobbjaival a szabadságharcz dicsőséges és küzdelemteljes napjaiban ; a nagy reményű fiatal gyakorló orvost, bizalom es elis­meréstől környezve; a lelkiismeretes betegvizsgálót; a jeles kórismerőt, az észszerű gyógyítót, a folytonosan ha­ladó, fejlődő, korának tudományos irányával lépést tartó tudóst, mint aknázza ki a tudomány vívmányait szenvedő betegei javára; a férfikor delén, muukás tevékenységben működő, fáradalmat nem ismerő, e vidéknek már nagyra becsült és tisztelt orvosát, ki mint a betegek ezreinek nemtője, folytonosan enyhíti a nyomort, Ínséget, fájdal­makat. De látjuk a hazai tudományosság, s közelebb az óriási szaktudomány buzgó művelőjét is, ki széles gya­korlatának gazdag kincseit, mindenha sietett a tudomány oltárán felmutatni; látjuk az emberszerető embert, a sze­gények barátját, a közügyek hű bajnokát, az őszinte ügy­társat és hű barátot egyaránt. És kit ennyi alakban lát­tunk, láthatjuk e ezt vájjon mint családfőt, családja kö­rében ? Igen is látjuk ! De csak mint fáradt munkást, ki a család enyhébe csak pihenni, felüdülni s uj erőt nyerni tér. Kinek élete az emberiségé vala, s ki dus élte kin­cseit a szenvedők közt osztogatta szét, ritkán volt oly boldog, hogy rövid időre fáradalmait pihentesse, s küz­delmei rövid nyugalmát élvezhesse családja körében. — S vájjon e ragyogó képnek nincsen-e árnyéka ? De igen ! Ott a kép végén látunk bevégzetlen munkaként, egy ketté tört oszlopot. Ki ezrek számára rendelkezett gyógyszerrel, annak számára nem talált a tudomány gyógyitó orvos­szert I Ki százszor látta megjelenni a halált gyorsan, vá­ratlanul, annak heteken keresztül lassú hervadás volt élete, s tudatával szomorú jövőjének, keserű méregként cseppek alakjaban ürítette a végenyészet poharát! De e küzdelemben is volt valami magasztos, lélekemelő I A nemes nyugalom! ki az élet minden perczeiben oly nyu­godt, oly egyforma volt, nehéz küzdelmei közepett is teljes nyugalommal tűrte elkerülhetlen sorsát! Ezek vol­tak a főbb vonások, melyekből Lux szellemi képét, hiva­tott kéz, gondos munka és tanulmány után, az emlékbe­széd keretében előttünk felmutatta. — Méltó volt a kö­szönet, melylyel ugy az egylet elnöke, mint a m.-berónyi kaszinó küldöttségének vezére tek. Bonyhai Bénjamin ur a felolvasó urnák elismerő nyilatkozatukat kifejezték. De még méltóbb a közgyűlés azon végzése, mely szerint a felolvasott kitűnő emlékbeszédet szélesebb körben is ter­jeszteni óhajtván, saját költségén 500 példányban kinyo­matni, szétosztani határozta. — Felemlítem itt, hogy Lux irodalmi munkásságának felsorolasa, alkalmat nyújtott az egyletnek egy a ,,gyermekek ápolásról az elválasztás ide­jéig" czimü müvét, fiz enyészettől megmenteni, s szintesa­ját költségén kinyomatni. Dr. Hajiul Albert. (Vége köv.) MEG YEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottsági ülése. B.-üyulán, 1877. noveuib. 6-án. (Folytatás és végo.j A védtültések vizsgálatáról tett alispáni jelentés folytán előterjesztett alispáni határozati javaslat egész ter­jedelmében egyhangúlag elfogadtatván, a szabályozási társulatok a gátrendőrségi törvény értelmében részint be­fejezetlen gátrendszereik tökéletes karba hozatalára, ré­szint a hullámterekben találtató mindennemű akadékok, u. m. vehettyék, tönkök, élőfák, gyümölcsösök, épületek, sőt egy helyen, a gy.-vári híd mellett, létező temetőkert eltávolítására, nemkülönben olyan helyeken, hol a gátak montében az ármentett oldalon a szabad járáskelés biz­tosítva nincs, a törvényrendelte két ölnyi tér kisajátítására, végre töltéseiknek a dudvától és szerbtövistől való meg­tisztittatására alispánilag felhívatni rendeltettek. Az iván­fenéki ármentesitő társulat törvényszerint szervezve nem lóvén: az 1871. évi XXXIX. t. cz. értelmében szervez­kedésére, alapszabályainak kidolgozására s árterületének fejlesztésére felszólittatni határoztatott. A Békéstől Gyoináig elnyúló községi, u. n. „gaz­dátlan" töltések jelen minőségűkben teljes biztosítékot nem nyújtván, minthogy a br. Weinckheitn László kor­mánybiztos ur által ezen töltések birtokosainak társulattá alakítása iránti nemes törekvése eredményre nem veze­tett, ezen ügynek az illető községek érdekében való to­vábbi előmozdításával az alispán bízatott meg. Egyébiránt az alispánnak a védtöltések szemléjéről szerkesztett jelentése 500 példányban kinyomatni s a m. bizottsági tagok közt tudomás végett szétosztatni el­rendeltetett. A m. kir. csongrád-békési 8-dik honvéd zászlóaj parancsnokának átirata, melyben az alispáni hivatalt a honvédségi nyilvántartásba áthelyezett hadkötelesek fel­mentési czirneinek gyorsabb megvizsgálására utasíttatni szorgalmazza, szőnyegre kerülvén, ámbár a főjegyző, ki ezen czimek vizsgálatával és előadásával foglalkozik, a honvédség parancsnokának átiratát a napi-rendről leterel­tetni indítványozta, s ez okból a;; alispáni határozati ja­vaslatot, mely szerint e czimek vizsgálatára záros határ­idő tűzetni inditványoztatott, el nem fogadia : a határo­zati javaslat mindazonáltal, különösen főispán ur ö mlga nyomatékos megjegyzései folytán érvényre emeltetett. A közigazgatási bizottság felterjesztése nyomán a belügyminiszter ur értesité a bizottságot, miszerint nem forog fenn akadály az ellen, hogy az ülésekben megje­lenni akadályozott m. tiszti ügyészt a minden évre meg­választott helyettes — nem fegyelmi ügyekben is — he­lyeitesitse, azonban szavazati jog gyakorlása nélkül. A kir. adófelügyelő a tegnapi ülésben félbeszakadt előadmányait folytatván, azoknak hosszú sora előterjesz­tésével majdnem fél napot vett igénybe, melyek közül különös figyelmet érdemel a Csorvás községében köd­rozsda- és aszály által okozott kárfelvételek mellőzt»tése iránti indítvány, melyet a bizottság egyhangúlag elejtvén, ezen kárfelvételek alapján az adóelengedést hoz/,a javas­latba, mire a kir. adólelügyelő felebbezését jelentette be. A kir. tanfelügyelőre kerülvén a sor, két tárgyat terjesztett elő, melyek közül azon javaslata, hogy a B.­Csabán nyittatni szándékolt magánizraelita iskola felál­lítására az engedély azon okból tagadtassék meg, mert ezen iskola előzetes engedély nélkül tényleg megnyitta­tott, ellenzésre lalált ugyan, mindazonáltal más megbíz­ható kutforrásból nyert azon értesítés következtében, hogy az alkalmaztatni kívánt tanító a magyar nyelvet nem is bírja, s igy hivatásának megfelelni nem képes, a város­ban létező izr. rendes iskola pedig aként van szervezve, hogy minden igényeknek teljesen megtelel, a javaslat elfogadtatott. Ezen ügygyei kapcsolatosan főispán ur mltga a községi iskolák látogatása alkalmával gyűjtött tapasztalatai nyomán a kir. tanfelügyelőnek figyelmébe ajánlotta, mi­szerint minden befolyását érvényesítse arra, hogy a nem­zeti nyelv az elemi iskolákban nagyobb mérvben tanit­tassék ós terjesztessék s ez okból oly akadályok, minők T.-Komlóson fordultak elő, hol az iskolákban magyar ol­vasókönyvek hiányzanak, elhárittassanak. Hódy Lajos államépitészeti mérnök javaslata alap­ján a Simay-csatorna torkolatainak eltöltése rendeltetett el. Csaba város kérelme, miszerint a békés-dobozi és remetei utakra kireudett napszámok 50 krral megváltat­hassanak, miután ezen ár a folyó munkabérnek meg nem felel, teljesíthetőnek nem találtatott. Mint emlitésreméltó határozat, megjegyzendő az, miszerint egy munkásnak panasza folytán az 1876. XIII. t. cz. értelmében hozott másodfokú határozat megváltoz­tatásával, a szolgabíró által hozott azon határozat, mely­ben hatósági ós ügyvédi munka-dijak megállapittattak, helybenhagyatott, a másodfokú hatóság a cseléd- ós mun­kások ügyeiben tett hatósági eljárást díjtalannak, s az ügyvédi munkadijakat mellőzendőnek találván, különösen azon okból, mert az ily csekély ügyek a felek közvetlen meghallgatása által sokkal olcsóbban, gyorsabban és czól­szerabben intézhetők el. (Erre a határozatra visszatérünk. Szer k.) Végre a főorvos előterjesztésére elhatároztatott, hogy az egészségre ártalmas tápszerek és italok vizsgálatával járó költségek oly esetekben, midőn azok viselésében mint vétkes senki el nem marasztalható, a községi pénz­tárak által, hova mindennemű bírságok befolytak, fe­deztessenek. J—l. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigaz. bizottságának nov. 5-én tartott rendes gyűlésén. (Folytatás.) IV. Védtöltések. A megyei összes védtöltéseket az illető járási tiszt­viselők, községi elöljárók ós társulati mérnökök társaságá­ban megszemlélvén és megvizsgálván, a társulatoktól nyert adatok és a gátrendőrségi törvény utmutatásai megfigye­lésével megejtett ezen szemle eredményét, valamint a közben tett sürgős intézkedéseimet a következőkben tün­tetem elő. Jelentésemet azon időszaki rendben megtenni óhajt­ván, melyet eljárásomban követtem, mindenekelőtt a hosszufoki szab. társulat gátrendszeréről fogok megemlé­kezni, melyet f. évi okt. első hetében szemléltem meg. Az 1851-dik évben megalakult ezen társulat elnöke mél. br. Wenckheim László, alelnöke tek. Farkas Béla, mér­nöke t. Szentmihályi Lajos urak. — Ezen társulat alap­szabályai és szerződése Bókésmegye hatósága utján 1852­dik évi auguszt. 16-án terjesztetvén fel a volt nagyváradi kerületi cs. kir. főparancsnoksághoz, 1853-dik évben a bécsi kereskedelmi minisztérium, később 1871-dik év­ben a magyar kormány által is helyben hagyattak. A társulat gátrendszerének hossza Békésmegyóben 102952 méter. Biharmegyében 326 ll méter, összesen 135563 méter, ártere 57979 hold. — Az 1871. XL. törvény 10, §-a által elrendelt gátvédelmi szabályzattal nem bir, munkálatait azonban a törvény értelmében készült sza­bályok szerint vezeti. Árvédelmi tartaléktőkéje 4000 frt, mely a megyei békési fiók-takarékpénztárban elhelyezve lévén, felhasználása esetében helyreállitíatik. — A társu­lati gátvonalon 9 gátői-lak van felépítve, 13 gátőrrel; a felügyeletre szükséges személyzetről, a fentartás és vé­delemre szükséges szerszámokról, anyagszerekről és viz­mérczékről gondoskodva van. A társulat védtöltései fele­részben a legmagasabb vizszin felett egy méterrel ma­gasabban kiépitvék, mely mult év végéig történt felépítés és fentartás 646,049 frtba került. A kettős Körösnél % rész, a sebes Körösnél 5/ 8 rész hiján a gátrendszer sza­bályszerűen elkészült; a hátravalevő tervszerinti munka befejezésére 83,000 frt kívántatik. Részletesebben szólva megjegyzem, hogy Povádtól a Bodzás-zugban történt gát­csuszás helyrehozatala, a hosszufoki zsilip keresztgátjá­nak feltöltése s a Büngösd alsó torkolati régi zsilip biz­tosítása végett czélzott eltöltés a társulati mérnök nyilat­kozata szerint még az idén bevégeztetik. Nem különben a sebes Körös torkolatától K.-Ladányig a gátak terv­szerint a legnagyobb vizszinnél egy méterrel magasabban még az idén kiépíttetnek. A k.-ladányi hidtól a szeg­halmi határig, az úgynevezett dondorogi érig a töltések 450 méter hiján kellő magasságban kiépitvék; a hiány pótlása folyamatban van. A szeghalmi hatáiban eső csa­lántövi holt sebes Körös medertöltés a vésztői határig ki van épitve; a vésztői Mágoron keresztül a lakosok föl­déig nyúló töltések egyrésze kész, más részén a munka folyamatban van. A mágori uradalmi földtől a községig terjedő s a lakosok földjét oltalmazó védtöltés kiépítetlen, melynek kiépítését a község vállalta el. — A Kis-Körös medergátjaí a vésztő okányi határ felső széléig három helyen, mintegy 100 méter hosszban még az idén fel­inagasittatnak ugyan, de a sebes Körös balparti töltései­nek folyamatban levő gyors kiigazítása folytán az idén kiépíttetni nem fognak. A határéri csatorna jobbparti töltései a Biba-ér, vagyis sz okányi határ felső részétől a hosszufoki csatorna alsó végéig az 54-iki legnagyobb viz felett egy méterrel szintén felépitvék, de jövőben még feljebb emeltetni szándékoltatnak, mely czélra 32 ezer frt elő is van irányozva. Tájékozásul megemlítem, hogy ezen csatorna, mely a Gyepessel a kárászmegyeri békési sarkon találkozik, ezzel együ tt, mely ismét a hosszufoki hasonló czélu csatornába szakad, a bel- és a sebes-körösi Árvize ív elleni védelmül szolgál. A hosszufoki csatorna alsó vé­gétől Sarkadig terjedő Gyepes az 54-ki árvíz felett csak egy méterrel kiépítve lévén, feljebb emeltetésére 34 ezer frt van megszavazva, mely munka azonban még folya­matba nem tétetett. — A Fekete-Körösnek a szalontai társulat vódtöltéseitől a Szanazug felső részéig terjedő jobb-

Next

/
Thumbnails
Contents