Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-13 / 73. szám

„BÉKÉSM EGYEI KÖZLÖNY" íAV?. 6», SZÁM. bizonyosnak vehető, hogy Görög- és Oroszország között, a görög kormánynak megállapított igényei alapján, meg­egyezés jött létre. A görög kormánynak átnyújtott britt jegyzékre Trikupisz jegyzékkel fog válaszolni, melyben Görögország politikáját fogja kifejteni. * Bécs, szept. 10. A „Politische Correspondenz"-nek jelentik Bukarestből szept. 10-ről: Tegnapelőtt az egész vonalon megkezdették a tüzelést Plevna ellen; tizenkét román üteg vett részt a harczban. Alexander Angelescu brigádája elkeseredett harcz után elfoglalta az egyik tö­rök sáncíot. A román csapatok, különösen a tüzérség és a 13. dorobanczezred kitüntették magukat, régi katonák hidegvérüségét mutatták, több halottjuli és 30. sebesült­jük volt. Az orosz czár 40 György-keresztet küldött a kitűnt román tisztek ós katonák részére. Következő na­pon a czár toasztot mondott a román hadseregre, di­csérve annak vitézségét. Károly fejedelem a „Román csillag" keresztjót ajándékozá a 13. dorobanczezred zászlójának. * Konstantinápoly, szept. 10. Bulgáriából jelentik : Az oroszok három napig tartó komoly küzdelem után visszavonultak a fekete Lomon; kiürítették Popkiöjt, és Bjela irányában húzódtak vissza. Muktár pasa jelenti, hogy ütközete vala a kisziltepei magaslatokon, a küzde­lem a Satuil fia vezérelte török lovasság, és az oroszok részéről több dragonyos ezred, két gyalogzászlóalj ós egy ágyuüteg között folyt. Az oroszok többszörös előrenyo­mulás és visszaszorítás után megverettek, és 6) ember­nyi veszteséggel visszavonulásra kényszerittettek ; a törö­kök vesztesége jelentéktelen. Az oroszok Alexaudropolból naponként kapnak tüzérségi segítséget Kurukdarába. Reusz berezeg német nagykövet és ennek neje tegnap megláto­gatta a szultánt. * Konstantinápoly, szept. 10. délelőtt. Komoly bár nem hivatalos forrásból származó jelentések szerint Plevna körül a harcz egyre folyik s Ozmán pasa, a tö­rök fölénye folytán daczára az orosz erő túlnyomó vol­tának, tartja magát. * Sumla, szept. 10. A „N. fr. Pr."-nek jelentik : Mehemed Ali tegnap Kacselyevóból a sz trnaszufifári po­zicziókba ment Eszki-Dsu mától nyugatnak. Tegnap Ka­cselyevó mellett teljes csönd uralkodott, csak az előőrsi csapatok mozogtak a Lom partján. MEGYEI HÍREK. — Szőlő-tolvaj. Szarvason f. hó 8-án esti 9 óra­kor belopódzik három tolvaj Nt. S. F. lelkész ur kert­jébe s ugyancsak kezdi dézsmálni a lúgos termését, a mint lesbelyéböl előugrik a ház mindenese s a jó mada­rak közül egyet nyakon csip. A másik kettő elillant; ez is szabadulni akart, lármázott, harapott, rugdalódzott s midőn a lármára a hazbeliek közül segitség érkezett, látva, hogy itt szép szerivel meg nem szabadul, cselhez folyamodott. Egyszerre végig terül a földön s elájul (!) a konyhába czipelik, ott sem akar macához térni. Ekkor küldenek az éji őrért, a mint ezt a jó madár hallja, egy­szerre felugrik s éktelen lármát csap, azt gondolva, hogy megunják a lármát s kilökik az utczára, hanem bizony csalódott, mert az éji őr csakhamar bejött s rögtön el­hallgattatta őt s midőn az tarsait is kivallá, szépen a kóterbe kísérte. Midőn a városházára ekkóp kisértetett, társai közül egy a sötétből valamelyik ház szöglete mel­lől rákiált: édes volt-e a szőlő ? — A pálinka áldozatává lett f. hó 9-kéu Szai­vason egy kis gyermek. Otthon bölcsőben hagyta az anya, s rácsukta az ajtói, a piaezra kóborolni ment. A gyermek a mint fölébred, leszállt valahogy a bölcsőről, meglátja a pálinkás „bugykos"-t, s miután különben is rá volt már szoktatva a pálinkára és valószínűleg ismerte is már a korsót, hozzá vánszorog s egész tartalmát (mint­egy jó meszelyt) kiürité. A szegény gyermek még azon éjjel iszonyú kinok között meghalt. Az oly anyát, ki gyermekét pálinkára szoktatja s igy gyermekének kettős gyilkosává lesz, miután nemcsak testét, de lelkét is öli lassanként, s a ki ily gondatlanul elhagyja gyermekét, mások elrettentő példájául, példásan kellene megbűn­hődni. — A szarvasi r. kath. plébános és esperes főtisz­telendő Lonovics Ferenez ur f. hó 18-án ünnepié espe­reskedésének 25 éves jubileumát. A jó Isten sokáig él­tesse még a derék főtiszt, esp. urat ! — A várva várt vendég megjött már Szarvasra. F. hó 10-én egész nap és egész éjjel folytonosan szakadt az esö. Bizony ideje is volt már. Itt a szántás is nem sokára. A bátrabbak még repezót is vethetnek. (?) A komor őszies idő ugy látszik, hamar bekö­szöntött, alig volt vége a kanikulának, immár a szelesebb, vizenyős idők állanak be; maholnap az embernek a kan­dalló mellé kell húzódnia, s azon gondolkodni: vájjon hány muszka esett el e napon ? (?) B.-ftyulán Aradi Gerő színtársulata e hó ]6-án tartja utolsó előadását, s azután okt. 1-én Szegeden kez­dendi meg téli évadját. Adja az ég, hogy Szeged „job­ban superáljon" neki mint Gyula, bár itt nem lehet va­lami nagy oka a panaszra. A többit majd ki faragja az idő. (?) A lapolvasásról. Soha sem olvastak talán annyian politikai lapokat, mint mostanában (de azért nem fizetnek elő), aki pedig nem tud olvasni, az felol­vastat magán ik. Az igaz, nálunk roppant érdekeltség uralg az orosz-török háború iránt; a mult porosz-fran­czia háború csak bliktri volt ehhez képest. — Gyulán a „Magyar Hirlap" 50 példányban kél el egy könyv­kereskedésben, s ez egy fél óra alatt vevőre talál. Az ára 4 kr. De most azt kérdjük, ha a „Magyar hirlap" megvehető 4 krért, nemde inkább czólszerübb lenne, üa a „Hon", „Pesti Napló" vagy „Közvélemény" czi­mü lapok közül hozatna az illető könyvkereskedő s ezt adná 5 krjávál, mit az illető szerkesztők — ha nem is nyervágyból — de minden esetre teljesíttetnének. Sok ­kai több haszon lenne igy szellemileg. * A békési és szarvasi lapok vasarnapi számá­ban az újdonságok rovata közt megjelent azon közlemény, melyben az állíttatik, hogy ifj. Fábry K. „nem kért tó­lünk bocsánatot", szó nélkül nem hagyhatjuk. Szó sze­rint véve a dolgot, a nyilatkozó t. tanú uraknak teljesen igazuk van, mert azon szavakat, hogy bocsánatot kór tő­lünk, csakugyan szó szerint ne.n mondotta, de áll az, ós isten és ember előtt állítjuk, hogy nevezett ur a la­punk szerkesztője ellen másfólévvel ezelőtt a b.-csabai kaszinó közgyűlésén kiejtett sértő szavakat visszavonta s igy üabár szóról szóra nem is mondá azt „bocsánatot kérek", ez mégis csa* egyértelmű a bocsánatkéréssel, an­nál is inkább, mivel előbb ő vonta vissza sértő kifejezé­seit s csak azután jelentette ki lapunk szerkesztője is, hogy akkor ő is ugy kívánja tekintetni a sértésre tett birlapi reflexiót, mintha meg nem jelent volna. — Tel jesen osztjuk a t. tanú urak azon kifejezett nézetét, hogy ily ügyről, ha egyszer lovagias uton be van fejezve, több é ez életben soha szólui sem kellene, s ha ennek mégis ellenkezője törtónt, annak nem mi vagyuns okai, mert másfélévé annak, hogy az illető dolog végbement, de ré­szünkről soha senki arról semmit nem hallott, addig mig ifj. Fábry Károlynak ujabb sértései, nyilatkozatai arra inoraliter e tekintetbeni ejhywyilatkozatra nem kényszeri­tettek. Mindazonáltal mi az illető ellenfelink nevét sem emiitettük soha, annál kevósbbé szóltunk „párbajról", sem segédekről s ha a nagy közönség mégis tudja, hogy miről van tulajdonképen s/.ó, azt az illető ellenfél csak önmagának s a „Szarvasi Ujság"-ban közzétett sorainak köszönheti. Az illető tanú uraknak, kiknek neve általunk szinte meg nem volt emlitye, ez ügyben tehát semmi restelni valójuk nincsen s nem fojthatjuk el azon meg­jegyzésünket,hogy meglátszik miszerint nyilatkozatukat ellen­felünk egyoldalú informacziójának benyomása alatt tették. (?) Hymen. Krcsmárik János városi jegyző ur szép és kedves-modorú leányát, Krcsmárik Etel kisasszonyt a na­pokban jegyezte el dr. Kuttiy Elek ur kovácsházi körorvos. — Beküldetett. A in.-berényi egészségügyi bi­zottság figyelmébé ajánljuk, a pálinka-főzés után az ut­czára kiereszteni szokott mosléknak más helyre leendő le­vezetéséről intézkedni, továbbá a reformalt fiiskola udva­rán fészkelő büz megszüntetése, és végre a fóutezán ela­dásra hizlalni szokott 40—50 db sertés hizlalásnak — más városok példájára — a városbóli eltávolítása iránti intézkedést. * A f. hó 10-én és következő napjain tartott ren­des megyei közgyűlésről részletes referádát lapunk jövő száma hoz, most csak azt emiitjük meg, hogy egy nj szolgabírói járás, a gyomainak felállítása fogadtatott el, mely Gyoma, Endrőd és a hozzá tartozó pusztákból fog állani. Uj-Kigyós a csabai járásnál marad. Mindkét já­rásnál egy alszoigabirói és egy irnok alkalmazása hatá­roztatott el. * A megyei régész- és miivelödéstórténelmi egylet szept. 10-én délután Gyulán tartott közgyűlésé­nek érdekesebb részleteit lapunknak szinte következő szá­ma hozza. Most csak azt emiitjük, hogy a régi tisztikar, kivéve Party urat, ki halmozott tnendői miatt lemondott, megmaradt. Party ur helyett egyleti pénztárnoknak Kö­rözs Gyula ur választatott meg, Elek Lajos ur eltávoz­ván, másodtitkárrá Márki Lajos ur, muzeumi segédörré Asbóth L. ügyvéd, elhunyt Reök István helyett választ­mányi tagnak Bánhegyi István tanfelügyelő urak válasz­tattak meg. * Gyulán a megyei közgyűlés első napján Aradi színtársulata a „Toloncz"-ot adta. Ördög Sárát Hetényiné­Komáromy Mariska asszony, Kontrát Hetényi ur szemé­lyesiték. A kettő szerepének teljesen megfelelt, különö­sen Hetényi asszony azon jelenetben, melyben Liszkában leányát felismeri, valósággal remekelt, de a többi szerep­lők túloztak, különösen Mrvcsák lehetőleg rosz volt ugy maszkirozásra, mint játékra nézve. * Csabán ma lesz Tóth Jenő, jelenleg Csóka Sándor színtársulatánál vendégszereplő színművésznek bu­csu-előadása s jutalomjátéka. Előadásra kerül „A hires operista" 3 felvonásban. A jutalmazandó néhány löllépte által eléggé bebizonyította, hogy a magyar színművészet terén méltó helyet tölt be, s igy reméljük, hogy közön­ségünk nem vonandja meg tőle pártfogását, melyet a hi­vatott tehetségek iránt mindenkor bő mértékben szokott tanusitni. * Csóka Sándor jelenleg b.-csabai színigazgató jövő szombaton veszi jutalomjátókát „Utazás a föld körül 80 nap alatt" czimü látványos darabbal. Tekintve azt, bogy az igazgató lelkiismeretes buzgalma számos ólvdús estét szerzett közönségünknek : hiszszük, hogy ez viszont abbeli törekvését az igazgatóuak, melyet ugy szigorú be­csületessége, valamint a színművészet körüli elismert ér­demei által tanúsított, tömeges pártolás által jutalma­zandja. — Legújabban két örömhír érkezett hozzánk; az egyik az, hogy Szarvas városának azon szerződése, me­lyet a tiszavidéki vasut-társaság igazgatóságával, a m.­tur-szarvasi vasútépítés tárgyában kötött, a megye által tegnap helybenhagyatott; a másik pedig az, hogy az endrődi gyógyszertár kérdése is eldöntetett oly formán, amint azt a közjó érdekében magunk is óhajtottuk, t. i. hogy ne fiók, hanem önálló legyen. Reméljük, hogy mind a két ügy szerencsés végmegoldást fog nyerni a minisztériumnál is, mert mind a ke.tö olyan, a mely megyénk községeinek haladását jelzi. — Hymen. Biener Bernát b.-csabai kereskedő ur leányát, Biener Hermin kisasszonyt, folyó hó 9-én je­gyezte el magának Lászky Jakab budapesti nagyke­reskedő ur. Irodalom és művészet. * Szluészet B.-Csabáu Vasárnap szept. 9-én Tóth Jenó vendégfelléptével adatott : „P a r 1 a g i J a n e s í," eredeti népszín­mű. K régi de jó darab a budapesti népszínház látogatóinak egyik kedvenez darabja. A csabai közönsége tekiut»tben kivételt képez, mert a vasárnap daczára is az úgynevezett „nagy közönségnek" se hire, se hamva. A szereplők minden tekintetben eleget tettek föl­adatuknak, és az ügyes játék ugy a vendégszereplő, mint a társu­lat többi tagjai részéről, a néző-közönség figyelmét mind végig le­kötötte. — Kedden szept. 11-én szintén Tóth Jenő vendégfel­léptével „A lovoodi árva" adatott. Közönség kevés számmal és mindennek daczára oly kerekded, összevágó előadást láttunk a főbb szereplőktől, mintha százasok j italmazták volna fáradozásukat. Az est hősei kétségkívül Tőkés tí m i 1 i a (Ayre Jane) s Tót li Jenő (Rochester lordj és — T o 1 n a y Juliska (a kis 8 éves Adél). Még Farkas Lajosné (Reed asszony), a ki mint ujonan szerződött tag e darabban mutatá be magát először, említésre méltó. Játéka ugyan kissé vontatott és hanghordozasa nem bir elegendő kifejezéssel; de ezt inkább annak tulajdonítjuk, hogy még szokat­lan előtte az itteni szinpad és csak többszöri föllépés után fog majd hozzá alkalmazkodni, mert eltekintve fentebbi észrevételeinktől, a többire nézve kellő otthoniasságot tanusitott a szinpadon. (a.) Színészet Gyomán. Folyó hí 6-án, csütörtökön ada­tott, csekály közönség mellett, a „Szamártej" és „Kukliné praedi­kácziói." A főbb szerepek jó kezekben voltak letéve, az előadatban meg volt a kellő összhang, a publikum igen jól mulatott. Toln»y igazgató ur, az eddig előadott darabok után Ítélve, teljesen is mari a kis városi publikum igényeit, mert mi tagadás benue, biiony üres falaknak beszélhetnének nálunk a nemzeti nyelv apostolai, ha valami „dráma" féle darabbal állnának elő. Nálunk még ez idő szerint a népszínmű, vígjáték, és a bohózat tetszik leginkább. Miért ? Azért, mert nálunk tulnyomólag a köznép látogatja a szín­házat. Az intelligenczia nem igen megy színházba, tartva attól, hogy a szinészek „nem jól játszanak," pedig ha itt-ott mutatkoz­nak is hiányok, el lehat mondani, hogy a jelenleg itt tartózkodó társulat, sokkal jobban játszik, mint a hogy pártolják. — Szomba­ton folyó hó d-án adatott Tóth tíde „Toloncz" cziniú 100 aranyat nyert 3 felvonásos népszínműve. i£ népszínmű bár még újnak mondható de annyira ismeretes, hogy egészen szükségtelen itt jellemezni. Tolnay (Mravcsák vándorló) nemcsak ügyes „tolvaj," hanem még ügyesebb ámitó volt. Köuiivesné mint máskor, ugy most is kedven­cze volt a publikumnak. Kitűntek még Kopeczky és Pataky Irma. Kopeczky most jött e színtársulathoz; gratulálunk n«ki, máskor is láttuk már, és örömmel jelezhetjük, hogy azóta sokat haladt. Va­sárnap f. hó 9-ére a „Czigány" ismeretes népszínmű volt kitűzve előadás végett, mely azonban, közbejött akadályok miatt, illetőleg pedig azért, mert Zöldi újonnan szerződött tag, kellő időben nem érkezett meg. a „Czigány" (Kőmives) pedig „gyengélkedő" volt, nem adatott elő, hanem a helyett láttuk a „Szép molnárnét"-t és „Siketnek kell lenni" darabokat. A czímszerepet Zöldiné igen ügyesen adta. Ő Gyomán most lépett fel először, s ugy látszik, hogy a közönségnek kedvencze leend, különösen ha sebes beszé­dén uralmat fog gyakorolni. — Kopeczky (a szép molnárné öes­cse) igen jól mulattatta a közönséget. Látszik, hogy gyakorlott színész; soha sem jő zavarba. A vén siket szintén Kopeczky volt. A süketet igen hiveu adta vissza. Toluay pedig mint Kopeczky szolgája folytonosan jó hangulatban tartotta a közönséget, elannyira, hogy bár midőn kijelentetett, mikép a hirdetett „Czigány" elmarad, ekkor némi hangos indignácziót lehetett is hallani: mindennek daczára oly elégtétellel távozott a publikum, hogy észre lehetett venni, miszerint a „Czigány" elnapolása, senkinek sem adott okot a neheztelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents