Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-13 / 73. szám

„BÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I&N. 73. sz. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Felhívás I A békésmeyyei gazd. egylet a már közhírré tett ter­vezetek szerini f. évi okt. 7—8-ikán Gyulán egy kerti termény- és méhészeti kiállítást tart, mely alkalommal hasznosaknak bizonyult gazd. gépek is szándékoltatnak a közönségnek bemutattatni; továbbá ugyanazon hó 13-14­ikén Sarvason állat- ós terménykiá'llitást rendez. Eddigi ilynemű kiállításaink sikerének ki nem elé­gítő voltánál fogva nem felesleges dolog gazdaközönsé­günknek elmélkedését arra irányozni, mily lendítő ténye­zői a gazdálkodás okszerű haladásának a kiállítások álta­lában. A sok újnak ós eddiginél jobbnak látása egy­részt beismerésére vezet annak, mennyire hiányosan gaz­gálkodtunk eddig, és elhatározást szül a jobbnak meg­szerzésére és alkalmazására; másrészről a nemes verseny­ben a legjobbnak kiállítója az anyagi jutalmon kivül a legszebb dijjal, a közelismeróssel lesz okszerű fáradozá­sáért megjutalmazva. Állítsunk ki tehát minél többen, mjnél többet és seregeljünk a kiállítás megszemlélésére. Ünnepe legyeu ez a gazdának, melyet legbensőbb ro­konszenvével és áldozatkész közreműködésével kulti­váljon ! E kiállítások egyik ágára azonban különösen fel­hívjuk a gazdaközönség figyelmét és ez a hasznosoknak bizonyult gépeknek bemutatása Gyulán. Gépkiállítást tartott egyletünk és más egylet ed lig is, és gyárosaink szép számmal buzgólkodtak különféle gépeiknek bemutatásában. Kétségtelenül hasznos dolog is volt közönségünkre nézve, sok uj, eddig nem látott gé­pet szemlélni s az üdvös következés a gépek ismeretének terjedésében ós sok uj gépnek beszerzésében nyilatkozott Azonban ezen gépkiállítások nem tudtak azon hátrány­tól szabadulni, hogy a szemlélő gazda a sok uj, hason nemű gép közül nem tudta fölösmerni a legjobbat, a mely t. i. tartósságához és jó munkájához képest, aránylag legolcsóbb, és ez okon vagy épen nem mert vételbe vágni, vagy megesett, hogy a sok közül a ro>zat vette mpg a használat folytán beállt kiábrándulás őt is, szomszéd­jait is a gépek iránt általán bizalmatlanná tette. Még ha a gépek ilyenkor a helyszínén, ki is próbáltatnak és ver­senyeznek, sem képes a közönség, sőt a leggondosabb biráló bizottság sem, a legjobb, legczélszerüb'b gépeit hasonnemüi között csalhatlanul kiválasztani. Erre egye­dül a hosszas gyakorlat vezet. Ezért Gyulán, a fenérintett napoi&ou a gépei kiál­lításának egy egészen uj módja lesz megkísértve. Nem gyárosot fogják azokat kiállítani, hanem a tulaj Ionos mezőgazda; nem ujakat, hanem olyanokat, melyek nála régóta használatban v.innak és czélszerüeknek bizonyul­tak. A ki rosz gépet vett, otthon hagyja, nehogy máso­kat is hínárba vigyen; de a kinek sikerült oly gazd; gépre tenni szert, mely feladának jól megfelel, hozza ej a kiállításra, és legyen szives azt vagy személyesen, vagy megbízottja által megmutatni és elényeit az érdeklődő közönségnek megmagyarázni. Mennyire czélszerü és biztos módja ez a jó gépek terjedésének, első tekintetre világos. A közönség meglátja azt, a mely hosszas gyakorlat folytán hasonnemü gépek közt a legjobbnak bizonyult; gazdatársának tapasztalása és magyarázata bizalmat ébreszt benne a gép iránt és hajlamot hasonlónak vásárlására. Gyorsabban fognak a jó gépek terjedni, mig azok az eddigi tétova és bizony­talanság miatt csak elvétve kerültek a sok rosz között közönségünk kezeibe és a gazdaközönség sok oly roszi gépnek vételétől lesz megkímélve, melyek tömérdek pón-i zóbe kerülvén, csakhamar, mint a bosszúságnak örökös forrásai^ a lomtárba a rozsdának áldozatául vettettek. Hogy azonban a gépkiállításnak ezen uj módja si­kerüljön, szükséges, hogy azon gazdák, kik a gyakorla utján jóknak bizonyult gépeknek birtokában vannak azokat valósággal bemutathassák. Sürgetöleg fölkérjük ezért ily gazdatársainkat, hogy a közjó érdekében fárad­ságot és áldozatot nem sajnálva, ily gépeiket a gyulaii kiállításra szállítani és magyarázó egyénnel ellátni szí­veskedjenek. Gyárosainkat üzleti szempont serkenti gépeik kiállí­tására. Ezen indok guzdatársainknál elesik, de működjék helyette a czélnak értelmes belátása és a közjó iránti buzgalom, minek hogy minél nagyobb sikere legyen,: buzgóan óhajtjuk. Kelt B.-Osabán, szept. 2. 1877. A békósm. gazd egylet igazgatósága. larancsot kapták, hogy azonnal nyomuljanak Szerbiába, ha ez részt vesz a háborúban. * Zimnicza, szept. 10. Plevnánál a tüzérségi harcz ma az egész vonalon újból megnyilt. A griviczai török sánczok tetemesen megrongáltattak tegnapelőtt, de a tö­rökök kijavították éjjel. Az ellentállás bámulatra ragadja támadókat. A bekerítő műveletek, úgyszólván, semmit nem haladtak előre; egy Grivicza felett uralkodó domb elfoglalása az eddig elért legnagyobb siker. Altalános kezd lenni a meggyőződés, hogy tüzérségi harczczal nem sokra lehet menni Plevna ellen, ámbár az oroszok 400 ágyút, közt 22 nagy kaliberű ostromágyút működtetnek. De a törököknél az ágyuk számát azok kitűnősége pótolja. Nem tüzelnek hevesen; de lövéseik biztosak. Olykor 10 perczig sem viszonozzák a tüzet némely ponton, s azt lehetne hinni, hogy ütegeik le vannak szerelve, midőn egyszerre újra megdördülnek ágyúik. Borzasztó szuronyharczot le­het várni. * Belgrád, szept. 11. A megkötött orosz-szerb con­ventio Szerbiára nézve előnyös. Szerbia havonkint 4 mil­lió frankot kap, Oroszország a békekötéskor gondoskodni fog arról, hogy Szerbia terület nagyobbitást nyerjen. ­Oroszország biztosította neki Ó-Szerbia nagyobb részét a Pristinán tul, valam'nt a nisi kerületet Szófiáig. De Bosz­niának legcsekélyebb részére sem számithat Szerbia. Az actio e hó 20-kán kezdődik. Milán 18-kán utazik Alexi­náczba, kíséretében lesz a czár szárnysegéde. * Kassa, szept. 11. Az udvari ebéden részt vet­tek : Leopold herczeg, János és Albrecht főherczeg;k és valamennyi idegen tiszt is. Feldmann ezredes a király jobbja felől ült. A király a következő felköszöntést mondta : Sándor, Oroszország császárjának, drága barátom és szö­vetséges társamnak, kinek ma névnapját ünnepeljük, egész­ségére ürítem poharamat. * Bécs, szept. 11. A „Pol. Cor."-nek a következőket jelentik Bukarestből ma reggelről: Azon hirek közöl, me­lyek Plevnának az oroszok általi bevételére vonatkoznak, ez óráig egy sincs megerősitvo. — Szlobozia és Ruscsuk közt heves ágyúzás folyik s ebben egy török monitor is részt vesz, mely Gyurgyevó előtt foglalt állást, ezt 1 és fél órán át lődözte s igen sok kárt tett benne. Csaba —Arad—Temesvár. Csabáról indul 6.3 reggel, 2.25 d. u. Aradra érk. 3.4.35 d. u. 6.4 reg. Ara iról indul 42 d. U. 6.23 reg. Tennsvária érk. 7.1 este, 8.19 reggel. indul 8. 40 este Legújabb posta. * Konstantinápoly, szept. 10. Nikszics szomba­ton capitulált. — A határnál levő török csapatok azon Vasúti menetrend. Nagyvárad—Eszék. Nagyváradról indulás 5.5 d. u. 9.11 d. e. Szalontáról indul 6.34 este, 11.17 d. e. Sarkadról indul 7.13 este, 12.7 d. e. Gyuláról indul 7.47 este, 1.8 d. u. Csabára érk. 1.40 16. este é. u. 2.45 reg. Orosházára indul 9.22 este 3.39 reg. H.-M.-Vásárhely 11.9 éjjel 6.32 d. u. Szabadkáról indul 4.33 reg. Gombos-Bogojevára érk. 8.3 reg. 8.49 indul este, 9.1b éjjel, 10 este. Eszékre érk. 10.23 d. e. 11.20 éjjel. Eszék -Szeged—Nagyvárad. Eszékről indul 5 d. u. 3 reg. Szegedre érk. 12.13 éjjel, 12.5 d. u. indul 2.30 8.45 délelőtt. H.-M.-Vásárhelyre érk. 3.32 éjjel, 10.23 d. e. Orosháza 4.36 reg. 12.4 dél. Csabára érk. 5.45 reg. 1.31 d. u. Ezenkívül Vásárhelyről Szegedre minden szerdán éá szombaton indul reggeli 4.30 s Szegedről ugyan azon napon vissza 4.30. Csaba -Szeged—Szabadka—Eszék. Csabáról indul 8.40 este, 2.45 d. u. H.-M'.-Vásárhelyről indul 11.9 éjjel, 6.32 d. 11. minden szerdán és szombaton 4.30 reg. Ssegedre érk. 12.3 éjjel, 7.35 este, minden szerdán é. 1 szombaton 5.34 reg. Szegedről indul 2.43 éjjel, 2.5 d. u. Szabadkáról indul 4.33 reg. 4.30 d. u. Zomborból indul 6.59 reg. 7.29 este. Eszékre érk. 10.23 d. e. 11.20 éjjel. Eszék—Szabadka —Szeged—Csaba Eszékről indul 5. — d. u. és — reg. 3. Zomborból indul 2.41 este, 7.19 reg. Szabadkáról indul 10.48 este, 10.22 reg. Szegedre érk. 12.13 éjjel. 12.5 délben. Szegedről indul 2.30 éjjel, 8.45 reggel, és minden szer­dán és szombaton 4.3Ó d. u. H.-M.-Vásárhelyről indul 3.32 reggel, 10.23 délután Csabára érkezik 5.45 reg. 1.34 délben. Felelős szerkesztő: Dr. BATTASZEKI LAJOS. Hirdetések. —mmmmm mmmmm Ma UJ! készi ésl-he* K erti lecHken«l<t k, ngír­vaj;y eső alakban legi atryobb távolságra lövellik a vizűt, min­den edényben alkalmazható, 10.80, 14, 17—24 frtig. "•^agylnlt-gfépek ut&siáfiil: Önműködő Meidingerfélék 3— 24adagnak 9, 12, 14-18 ftig; for­gatásra 9.50, 14 5(1,16 ftig. jBSodrony ételborilók tálak­éra 40, 50, 6ti, 7", 80, 9 kr cz kki k házi rjjij pli-Il,- Int iivoif : Iv poharak 45, 65 kr., 1 frt, pa ac..k irt * .4", ttveetanyér 1.40, 1.80, talacska 1.4 ', 1.8", gyertyatartó tálczácska 40 kr., szoptató­iiveg 50 kr , gyermekptliar 45 kr. nvix-kéHxülékek ezen egészséges, üditő ^ ital köi.njfi, olcsó, folyton fris minőségben önmaga : •/, " 1 1'/, !»/, 2 8 litern ek G.Ktri áruk: m 7 8 9 iu 12 14 DESl Legjobb szóda és borkő 3% font frt 3. l^itgtiHzhiizó, n inden dugót Léxyfogö üvegboritók 30 - 60 kr. fáradság nélkül kihúz palacz- ~ * ' kokból, fit 1, 1.90, 2.1:i. Comfort Bzesz-kttvégép, tiien­két perez alatt a legjobb kárét főzi, 1—10 csészének frt 5 60, 6.80, 7 50, 8.40, 9.50, 10 50, 11.80. A ngol disznóbőr nyergek 15 -25 frtig. kantár 3.65, 3.50, ket­tőskantar 4.80—10, kengyelstijjak 3.50, 3. 0, hevederek 3.20, ».60, lótakarók (izzasztók) 3—5, ken­gyelTasak 1.60, 3.50, lovagló-rudak 1.8(, 3.75, aablák 50 kr., 1.50, rhi­noceros lovagló-intézeti vesszők 60 kr.—3 frtig, finomak 1—7 frtig. szükségletre, személyes oltalom' • w I VI VI I betegápolásra. Köpenyek cuklyával. mindkét ** ^ WM.1.1MM. felükö.i hordhatók merték mán frt 7.50, 825, 9, 10.51. ÜHBÓ.övek 6-8 frt g. I,éir-|>ltrnAk frt 4.20—7.50-ig. Allövet-focNkeiulok 1.80-3.5'). S*ivnttyrts Mlövet-fees­kendök bádogszelenc/ében 3.50. rv!orni».esr.kÖE4>k : Má*zókö- . Amer. kés- és olló-élesitők, az flve­telek, hágcsók, trapézé:;, ka- get is mint gyémánt vágják 75 kr. rikás trape-ek. Dr. Schr eber- > t vc Rvrtj-fi karlkAk 60 kr féle teljes torna-késilet iskolá- ^zlvnrkn-gép. Elegendő ai al­val 14.50. Tornngolyök kilója 30 kr. kalmazott karikán egyszer jobb­JJ orng-hnlflMziit : Halhor 1—* — ' gok zsinórral 10 krtól 1.50-ig, bsliszóbotok 1, 3, 3-5 frtig. Flobert-puskAk czél- és madár­lövészethez 14, 18—37 frtig 100 golyós töltény 50 kr., serétes töl­tény frt 1.50. Kipróbált biztonsági revolve- • rek 6, 8—10 frtig, véséssel 8, 10—11 frtig. Patent zsebben hord­ható Iloxer-aczél frt 1. W^ ngrlizA bálink frt 2.25, Hg. mim <anctnm golyók 1 40— 4 frtig. Croquet-j.iték 10—12 kriy. , Színtelen hadi-ldvcsO nagy tá­volságra, 7 frt. Am< r. pRlacKk dii£TRS2olö-gép frt 1.60. és balfelé hnzni, 70 kr. SxoftA naarág-ciatok 30—80 krig. A eeordeon tremolo, nagj pom­pás harmonika trombita-disz­jzfl 7 frt Á rverési Tétel l Nagy valódi japán összerakható lejfyeaó fényezett részszel 35 kr. Iker-rnKnsJt ék üveg, porciel­lán stb számára, tíz- és vi«­mentes 50 kr. Önműködő amer. efférfoffA sok egér számára 85 kr. Kert-kivilágitási lampionok 15 krtól frt 1.30-ig. Legjobb idAmtitat6,csinos svei­ezi házacskák hévmérővel, férfi és nővel 2 frt. Levélbeli próba-megrendelésre ajánlj* BUDAPESTEN, Dorottya-utcza 2. s>zám. KERTÉSZ TÓDOR Férfiaknak. Mindenkinek elkerülhetleniil szükséges a saját minőségében egyedüli könyv: „Az önsegély," ez oktatást ád különféle viszonyokban, férfi és női be­tegségekben stb. ragályok elleni biztos óvszerrel. — 2 frt beküldése mellett kapható Dr. Ernst L.-nél Pesten, 2 sas-uteza 24. 50-12. (120.) Rudolf Htssi hivatala ezennel tisztelettel tudafja, miszerint Budapesten a fereneziek bazárban 11, w a, : fiókot nyitott, és hirdetési megbízásokat vala­mennyi bel- és külföldi hirlap számára a legolcsóbb árak mellett pontosan és szilárdan teljesítem. Legújabb hirlap lajstrom ingyen. (133) 2-2 B.-Osabán, 1877. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában. Árverési hirdetmény. A tótkomlósi közbirtokosság tulajdonához tartozó nagyvendéglő és két korcsma f. é. szept. hó 80 -án a községházánál tartandó nyilvános ár­verés utján 1878. év január l-jétől számítandó három évre haszonbérbe fog adatni. Az árverezési feltételek a jegyzői hivatalnál bármikor megtekinthetők. Kelt Tótkomlóson, 1877. szept 7. Osörföly L., Maohan P., jegyző. albiró. (134) 2-1

Next

/
Thumbnails
Contents