Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-09-13 / 73. szám
IV. évfolyam. 1877. 73. szám. B.-Csaba, szeptember 13-án. Politikai, társadalmi, kőzgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és ostitörtokön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. | 1 •,••.: •:• • • t -t 1. \ l l t Szerkesztőség és klado-hlvatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. ,t . p i. • ^..u. . < i ' ' 1 Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csab&n Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. i Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken miridea postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. •... >»_u !M j. „ t. I J Békésmegye enuncziicziója a török-orosz klboru ügyében, = Békésmegye néhány nagyobb városa, mint Csaba, Gyula, Szarvas, nem tartott népgyűlést a török-orosz háború ügyében. Nem tartott, nem mivel tán e megyében e tekintetben hazánkmás városaival ellenkező vélemény uralkodnék, hanem ennek nálunk egészen véletlen okai vannak, például az, hogy nagyrészt földműves megye lévén, a munka idején a nép legnagyobb része nincs a városokban, hmem a tanyákon, vagy az, hogy a kellő vezérlet, a kezdeményezés hiányzott, sat. Tehát szándékos mulasztásról, vagy ellenkező érzelmekről szó sem lehet. Tény azonban, hogy a leguagyobb és legtekintélyesebb város ikban a törökök iránti rokonszenvünket tömegesen ki nem fejeztük. Ezen mulasztást, akármely okból származott is, helyrehozta Békésmegye közönsége a folyj hó 10-én kezdetét vett törvényhatósági rendes közgyűlésen. A gyűlés kezdetén ugyanis, mielőtt a tárgyeoíHMMUbai* ériMett egyes ügyek tárgyaifisára áttért volna a megye közönsége: Kemény Mihály Csaba város érdemes országgyűlési képviselője és megyebizottsági tag ur felállott és a keleten dühöngő háborúra nézve egy határozati javaslatot terjesztett be, mely a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. A határozati javaslat, visszamenve a háború indokaira, azokat teljesen alaptalannak, a háborút álürüggyel megkezdettnek nyilvánítja ; tagadja, hogy a kereszténység emberbaráti elveinek csak árnyékával is menteni lehet. Tiltakozik a kereszténység, de az állami rend nevében is az oro szok fellépte ellen, és általános helyeslés között kiemeli, hógy kritikai szempontból tekintve az oroszok fellépését, ez nem más mint f o r r a d a1 o m s z i t á s, mert Oroszország nem tett sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a török birodalom lakóinak egy részét, a törökországi keresztényeket, különösen a bolgárokat, törvé nyes fejedelme elleni lázadásra szította, mi annál visszásabb jelenség, s mi az oroszoktól eredve, annál kevesebb bizalmat kell hogy keltsen, mivel Oroszország Európa le^abszólutisztikusabb állama, hol az egyéni, pölgári szabadságot csak hirből ismerik, és hol az ilyen me rényletet, ha az ő országuk kebelében fordulna elő, Szibéria rettenetes ólombányáival, tehát a halálnál szigorúbban büntetnék. Tiltakozik a határozati javaslat a védtelen török lakosság, a nők, gyermekek legyilkolása ellen, mely a humanitás nevében és álczája alatt a népjog letiprásával űzetik az oroszok által és azon óhaját fejezi ki, hogy kormányunk kellő időben „ha a szükség kivánja, fegyverrel is" hatalmas szavával e gazdálkodásnak útját fogja állani. A határozati javaslat utolsó passzusát több megyebizottsági tag feleslegesnek találta, mert az magától értetik, hogy a kormány, ha kell fegyverrel is közbe fog lépni (hisz a „szép szó" ugy se használna), azonban a javaslat a maga eredeti fogalmazása szerint fogadtatott el. Ezen határozati javaslattal, melynek tartalmát egyszeri hallomás után, nem szószerinti szövege, hanem csak gondolatmenete szerint közölük, lerótta Békésmegye is az ország közvéleménye iránti tartozó kötelességét és tán ép oly nyomatékosan, mintha ágyes városok tették volna, mert a megye összeségétek törvényes képviseete nyilatkozott. Béke'smegye uj szervezeti szabályzatának tervezete. (Folytatás.) 4 C) ponthoz. A tisztikar, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszáma és fizetési illetményei. Alkalmazási minőség ^ett pet ^ Központi tisztviselők. M- fr t- fr t . . . 2400 — 200 természetbeni Alispán Főjegyző . . Aljegyző . Tiszti ügyész ÍYtpénztárnok Ál pénztárnok Főorvos . lakás. . 1500 200 — . 1000 150 — . 1500 200 — . 150Ö 200 — . 900 150 — 1000 200 200 Alorvos , egyszersmind kórházi orvos Ö00 150 — Levéltárnok . . . 800 150 — Főszámvevő . . . 1500 20Ö 2 alszmv. egyenkint 900 150 — Állatorvos ... 600 150 30Ö Segéd-személyzet. Iktató, egyszersmind allevéltárnok . . 700 100 Kiadó 700 100 — 4 irnok, egyenkint. 500 — — Kőnyomdász. . . 500 — — Házfelügyelő . . 400 — — természetheni . Árvaszék. .. .... lakás. Elnök 1600 300 100 3 ülnök, egyenkint . 1200 200 — Jegyző , . ^ . 1000 150 — Árvasz. segédszemélyzet. u , n Iktató . . . . . 700 100 — Kiadó, egyszersmind irattárnok . . . 700 100 — 3 irnok, egyenkint. 500 — — KUltisztviseló'k. 6 főszlgb. egyenkint 1500 — 200 természetbeni 6 alszlgb. egyenkint 10,QQ 150 — lakás, 6 csendbiztos . . 800 — —egyenkint300 Kültiszt. segédszemélyzet. . ,, frt lótartás. 6 irnok, egyenkint. 400 — — Szolgasz. tiszti hajdúk. Főispáni tiszti hajdú 160 — — Alispáni hájdu . . 160 — —a hajdúk ruha6 főszolgabírói hajdú 160 — —dijtis kapnak. Hivatal - szolgák. Alispán rendelkezé- A hivatalszolsére 2, egyenkint. 200 — — gák, kapuőrök Levéltár, iroda, pénz- ruhadijt kap tár,számvevőségreszére 2, egyenkint 200 — — 2 kapuőr, egyenkint 200 — — A megyeiépületeknél alkalmaz, fűtőnek . 120 — — Csendlegénység. alovascsend24 gyalog csendle- legények 100 gény, egyenkint .. 300 — —- ft lótartást is 24 lovas csendle- kádnak, gény, egyenkint . 300 — — nak. D) A tisztviselők hatásköre, a munka felosztás napdijak fokozata és fuvardíj. 1. §. Az alispán hatásköre és teendői a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi ^2. t. cz. 50. §-ában, és az azóta hozott törvényekben határozottan körülirattak. Mint a megye első tisztviselője a közigazgatási kormányzatot a törvényhatóság nevében vezeti s minden ügyben inézkedik, mely az idézett törvény által a közgyijés illetve a közigazgatási bizottság hatásköréhez utasítva nincs. A törvény világos rendelkezése kizár ugyau minden kétséget az alispán hatásköre és teendői iránt; mindazáltal a törvény idézett 58. §-ának 1) pontjában foglalt azon rendelkezés, miszerint az alispán a katona-elszállásolási ügyekben intézkedik, oly értelmezés kívántatik tulajdoníttatni, hogy a mennyiben a fennálló törvények ós törvényes gyakorlat szerint a katonaságnak a törvényhatóság területén időként eszközlendő állandó elhelyezése feletti határozás, kizárólag a megye közönségét illeti, az emiitett szakasz kérdéses' pontja, a törvényhatóság területén időnként átvonnló katonaságnak az átvonulás időtartamára való elszállásolására, illetőleg az ez iránti intézkedések megtételére vonatkozik. Illetve az alispánnak az idézett §. a) pontjában foglalt azon kötelességét, miszerint a közgyűlésnek tüzetes jelentést tesz ugy intézkedéseiről, mint a törvényhatóság állapotáról: ezen minden tekintetben részletesen és kimentőleg szerkesztett jelentés mindazon rendes közgyűlésekre beterjesztendő, melyek az idézett t.. cz. 42. §-a értelmében ősszel és tavasszal mulhatlanul megtartandók, és a melyek ugyanezen szakaszhoz képest a törvényhatóság által megtartandóknak kimondatnak. i. A megyei pénztárból kikölcsönzött tőkék után já?ó kamatoknak rendetlen fizetői, ugy a kellő biztosítékot nem nyújtó kötelezvények a pénztárnok által bejelentetvén, szükség esetén az ilyetén veszélyeztetett tőkéknek biztosítása, esetleg' felmondása s átalában az e tekintetekbe szükségeseknek látszó törvényes lépések megtétele, az alispán teendőihez tartozik. • ^ 2. Eltekintve a törvény ama intézkedésétől, melyszerint ha az alispán beteg, ha távol van, vagy az alispáni szék üres, az alisipáiu teendőket a főjegyző teljesiti: a főjegyző hatásköre a jegyzői tisztség,,többi tagjai, a levéltárnok, segédlevéltárnok, iktató, kiadó s az Írnokok feletti, közvetlen felügyeletre terjed ki. —; Ugy a főjegyző, mint az aljegyző jogait és kötelességeit a törvény szabályózván s a jegyzői teendők általában a fő- és aljegyző? illetőleg a jegyzői tisztség által lévén teljesitendők : ezen jogok és teendők részletes felsorolása mellőztetik. (Folyt. köv.). . - • ... MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 3-; i f tartott gyűlésén. (Vége.) IV. Védtöltések. mn-.-.n A Fekete-Körös balparti töltés vonalán a munka folyamatban van. A többi társulatok részéről a mult hóban a védgátak erősitese körül tétetett-e valami, tudomásom nincs. Hogy a védtöltések tüzetes megszemlélj iránt nyert megbízatásomban biztosan és sikeresen eljárhassak, egyelőre a szükséges adatok megsz^rzésjé^l goa r doskodtam, melyek beérkeztével megbízatásomban eljárni kötelességemuek ismerendem.
