Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-09-13 / 73. szám
„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" 1877. 73. sz. V. Vegyesek. 1. A cseléd és gazdák közti viszonyt szabályozó 1876. XIII. t. czikknek különöseu a szolgálati könyvekre vonatkozó rendelkezése a községi élőijárók által tökéletesen Végrehajtva nem lévén : a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét felhittam, miszerint a községi elöljárókat utasítsák, hogy a községben levő minden házi és mezei cselédeket kivétel nélkül összeírni; azt, vájjon minden cseléd cselédkönyvvel el van-e látva kinyomozni; s a mely cseléd bizonyos zár-határideig ily szolgálati könyvet nem vált, azt gazdájával együtt, megbiiságolni el ne mulasszák. 2. A t. közigazgatási bizottság f. évi aug. 6-án 1. sz. alatt kelt határozatához képest intézkedtem, miként arról, vájjon az izraelita hitközségek által az anyakönyvek helyesen és szabályszerűen vezettetnek-e, hiteles adatokat nyerjek, melyek alapján teendő eljáiásom eredményét annak idején bejelentendem. — Megemlítem továbbá miszerint megbízatásomhoz képest intézkedtem az iránt is, hogy a helypénz árjegyzékek a községek szélein létező vámházakon kifüggesztessenek, s a vásári czéduláton a beszedett pénzösszeg feljegyeztessék. 3. Az endrödi volt bíró ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat, annak közbejött hirtelen halála miatt be nem fejeztetvén, a járási szolgabíró által abba hagyatott. Egyéb befejezett ügy, melyről az 1876. V. t. cz. szerint jelentós lenne teendő, nem létezik. Folyamatban van fegyelmi vizsgálat a sámsoni és bánfalvai jegyzők ellen, — melyek befejezését annak idején bejelentenaem. — A szeghalmi járás szolgabirája elleni fegyelmi vizsgálat folytán a tiszti ügyész érdemleges indítványát beterjesztvén, erről a járási szolgabíró oly figyelmeztetéssel értesíttetett, hogy a vizsgálati iratokat megtekintenie, s az ügyészi indítványra nyilatkoznia, jogában áll. — Végtére 4. Tekintve, hogy a közigazgatási bizottság választott tagjainak tele az 1876. VI. t. cz. 4. §-a szerint minden óv végével kilép; tekintve, hogy a tek. megyei bizottság utolsó félévi rendes közgyűlését e folyó hó 10-ón s következő napjain tartandja; s tekintve, hogy a közigazgatási bizottsági 10 választott tag közül kisorsolandó 5 tag választása ezen közgyűlés tárgysorozatába fel is vétetett: tisztelettel van szerencsém a tek. bizottságot felkérni, hogy az idézett törvény rendelkezéséhez képest az e folyó óv végével kilépendő öt választott bizottsági tag kilépése felett sorshúzás utján határozni, s határozatát a tek. megyebizottságnak bejelenteni méltóztassék. Kelt Gyulán, szept. 2-án 1877. Jancsovies Pál 8. k., alispán. Békés város l7J4-től 1800-ig. Levéltári adatok nyomán, ismerteti Dr. Hajnal István. (Folytatás.) Városi elöljárókra vonatkozók. Békés városának volt 1714-től 1800-ig nyolczvannyolcz birája. Ezek közül többször megvalasztattak a következők : Gellén Mihály, Ábrahám György, Dobi János, Kürti Gergely, Németi György, Szűcs János, Lovas István, 2—2-szer, Kovács Mihály, Török Nagy Mihály, Kocsord Sámuel 3-szor, Seres Péter 4-szer, Kocsord János 5-ször, Győri Ferencz s ifjú Gyenge András 6-szor, Győri Gergely 7-szer, id. Kovács János 9-szer, id. Gyenge András 16-szor. Előbb a bíró-választás Szent-György napkor, 1731. fogva január 1-sején, 1782-től mindenszentekkor történt. — Csak egy pár van féléves biró, a többi egy évre választatott Békés város lakosainak közönséges megegyezéséből, vagy voks szerint. — A szolgabíró s uraddmi tisztartó kandidáltak a bíróságra 3 egyént s ezek közül választottak a város tagjai a városházánál. A város bevételeit és kiadásait is a bírák kezelték, csak néhány évről van feljegyezve, hogy két adószedő volt s szinte csak pár évben választatott a főbíró mellé második, vagy számadó biró. — 1790-től kezdve a biró számadó lőbirónak neveztetik. Az első biró Gellén Mihály még csak 133 forint félévi jövedelemről számolt 1714-ben, már 1716 ban 1312 frt 12 kr bevétele volt a városnak. Legtöbb bevétel volt 178% évbeu 26,164 frt 32 kr, - ebből adóba fizettetett 17,747 frt 49 kr. A város jövedelme különben 2 és 5 ezer forint között váltakozott. Többször volt a város azon kedvező helyzetben, hogy a bírói számadás jelentékeny készpénz-inaradványnyal záratott be ; igy például 1796-ban Mocsi Mibály bíróságában maradt 792 frt, 1764-ban Gyenge András bíróságában 6701 frt, 1764-ben Kocsord Sámuel bíróságában 6114 frt 20 dénár, 1770-ben Seres Péter bíróságában 6206 frt 26 kr, 179'/„-ben Török Nagy Mihály bíróságában 9702 frt 51 kr, és c ak kevésszer fordult elő, hogy a kiadás a bevételt felül multa volna, mint például 1791ben 11 fattal, 179 3/ 4-ben ifjú Ggyenge András bíróságában 204 frt 42 és % krral, mely után ez van irva : „minthogy a számadó biró nem érzi, hogy nekie a város valamiben adós maradt volna, ezen tulkiadást magának vissza fizettetni nem kívánja." Néhány esztendőben megtörtént, hogy a biró valamely összegről nem tudott számolni s több-kevesebb restaueziája maradt p. u. 1740-ben 85 pénz, 1728-ban 18 frt stb. ez azonban biró uram hűséges szolgálatáért, vagy mivel gondokkal teljes fáradsága vétetődött méltó respektusban „kondonáltatott" nekie. Több bíróról elismerő nyilatkozat van a számadási jegyzőkönyvben feljegyezve, igy p. u. 1765-ben az elöljárók és a város érdemesebb fórfiai — kik előtt szokott történni a bírói számadás, dicséretes számadását Gyenge András jó uroknak kívánták protokolláltatni. 1770-ben Seres Péter minden becsületet érdemlő bírónak említtetik, stb. csak az 1744-ki biró Németi Györgyről van feljegyezve, hogy inercziája vagy maga privatumának promocziója miatt nem aquirált a városnak többet 1819 magyar forintoknál, kiadásit pedig lett 3631 forint 56 dénár. Ezen biró neve után Szikszai ezt a megjegyzést teszi : lascivus et scandalosus. — Szikszai különben igen szigorúan ítéli meg a bírákat, például a 9 izben megválasztott biró idősb Kovács Jánosról ezt mondja : másként szép nevelésű és elméjű, de igen henye és sikereden biró volt; szinte erről mondja „in malo.positus, magnus phariseus et hypocrita" „a ki a Németi György által készíttetett téglákat profanus czélokra, mészárszók, kapitányház építésére fordította; az állásoknak hordott fákat hídnak és egyéb haszontalanságnak csináltatta." Tööb bíróra mondja Szikszay hogy „in malo positus," még az 1739-ki bírót Szalai Istvánt következőképpen dicséri meg : „pius justus, optimus inter omnes. Ez a Szalai István egyenes lelkiismeretű ember és biró volt. Ez kezdette a közönséges taxának a város jövedelméből való megadását, melyet a város jövedelméből egészen megadván, 1100 frt jövedelmet adott Successora kezéhez. Ennél soha Békésen jobb biró nem volt, és nem is A „Békésmegyei Közlöny" társzíja. Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. fordított*: Cbrlaztó Mlkló>. (Folytatás.) Nem szabadul ki körmeim közül, folytatá az olasz, e csalás sokba fog önnek kerülni, mert most vagyona felét követelem. Nevetnem kell, ha a hitvány 200,000 forintra gondolok, miből otthon csak mint nyárspolgár élhetnék. En nem megyek haza, ön mellett maradok, önnel utazok, s az ön pénzéből urasan élek. Jöjjön, temessük be a sirt, minek ugy is itt kell mandnia. Malepieri lehajlott, hogy az ásót felvegye. E pillanatban a gróf dühvel ugrott rá s torkon ragadta. Hiába igyekezett Malepieri kiszabadulni, lélekzete elállt s szemei elhomályosultak. E pillanatban zsebébe nyúlt s jobbjában egy tőr villogott, melynek hegye a következő pillanatban a gróf testébe fúródott. A megsebesített elereszti ellenfelét, torka hörgött s Tér ömlött szájából. Malepieri féltórdre ereszkedett, s felemelt karral várakozott az uj támadásra, mi csakhamar be is következett. Sesso még egyszer vetó magát az olaszra, de uj tőr-szurás találta, e pillanatban lövés hangzott, mi Malepieri agyát zuzá szét. á gróf ugyanis zsebéből egy pisztolyt vont elő, minek csövét ellenfele homlokának szegezve süté el. Két holttest gurult a gödörbe. A lövés Beppót a tett színhelyére csalá. Iszonyodva látá a két holttestet, kik még most is körülölelve tárták egymást. Visszafutott kocsijához s sebesen a városba hajtott. Másnap megjelent a törvényszék előtt s a látottakról jelentést tett. Egy órával később küldöttség jelent meg a gaztett színhelyén. VIII. Csak el innen! Tiz hosszú óv telt el azóta a szerencsétlen éj óta mikor Natbalia az őrültek házába vitetett. Tiz hosszú évig tébolydában lenni! Tiz hosszú évig őrültek között élni . . . lészen. Ennek bírósága alatt az egyházi szolgák megnyugodatnak és csendes lélekkel szolgáltának. — Nagy kárára esett ez városnak és ebben levő reformáta szentegyháznak, hogy ez a jó ember anno 1740. az úrban kimúlt." A biró mellett volt törvénybiró s 14 esküdt. Jegyző előbb egy, majd kettő, 1782. óta pedig 3 volt. Ezen 86 év alatt következő jegyzői voltak a városnak : Dobi János, Nádudvari Pál, Kállai Mihály, Kecskeméti János, Décsi András, Lipcsei Gergely, Kállai János, Lipcsei György, Almási Mihály, Birizdó János, Kállai Mihály, Konkoli Péter ós Nagy István, összesen 14-«n. A birói számadásokból megemlítem a következőket : 1723. október 29-én mikor a nemes vármegyének partikuláris gyűlése volt nálunk, vettem a konyhára borsót 12 dénár. 1724. A volt biró Kovács Mihály uram konvencziójába egy pár kordován csizmáért fizettem 2 forint 38 dénárt. Város szükségére hozattam nótárius urammal Debreczenből 2 darab szappant 5 frt 44 dénár, ugyanakkor 6 darab mézeskalácsot 54 dénár. Nótárius uramnak egy pár csizmát 2 frt 82 dénár. Orczy ur udvarlására menteknek, Mucsi Mihály, Szilágyi Márton ós nótárius uraméknak 14 dénár. A vicze ispán számára vettem 4 halat 69 dénár. — Mikor a nemes vármegye generális gyűlése volt Dúzs János házánál, akkori alkalmatosságra és a vicze ispán számára vettem a nótáriustól 2 iczcze vajat 38 dénár. A vicze ispán számára mézes bornak egy font mézet 21 dénár. (Folyt, köv.) TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, sept. 9. Ideérkezett magánhirek szerint Ozmán pasa plevnai hadállását 150,000 orosz ós 40,000 román ostromolja. A törökök már sok rohamot visszavertek. Szulejman pasa 40,000 emberrel útban van Plevna felé. — Montenegróból rosz hirek érkeztek, Niksics megadta magát. * Bjela, szept. 9. E hó 8-án sok küzdelem után a trónörökös serege kénytelen volt visszavonulni a Jantra partjára; mert Mehemed Ali serege erősebb volt mint gondolták, és egyes részeihez, irreguláris lovasság is ocat lakozott. A parapán-pirgoszi országút elveszett. Az oroszok a fekete Lom balpartján minden magaslatot elhagy tak. Az oroszok hadivonala Mecskán, Trszteniken, Besbunárkiöjön vonul keresztül Bjeláig és Karamszalig terjed, A törökök csatasora uralkodik a bjela-ruszcsuki vonalon Pirgoszig és Krasznán, Tomasznikon, Damogilán, Banics kán és Koprivcsán megy át; végső jobbszárnyuk Karancsa mellett érinti a Jantrát és a tirnova-bjela-szisztovai utat. * London, szept. 10. Szisztovából érkezett magán hirek szerint f. hó 9-én reggel minden oldalon támadás intéztetett Plevnára, mely egész nap tartott. — Este 6 óiakor Plevna az oroszok kezében volt(?) A törökök nagy rendetlenségben hátráltak (?) és jelentékeny veszteségeket szenvedtek. * Bécs, szept. 10. Athénből távirják a „Politische Gorrespondenz"-nek mai kelettel: A minisztertanács az utolsó napokban tanácskozott az orosz kabinet javaslata fölött, a közös intézkedéseket illetőleg a török uralom alatti keresztények sorsa biztosításának ügyében. Ma már Szép, fiatal volt, mily boldoggá tehetett volna egy férfit; de a sors másként akarta! Ertetlen szülei egy férfihoz kényszeritettók, ki őt soha sem érdemelte meg; ki nein tudta méltányolni a kincset, mit benne nyert. Türt, szenvedett, föllázadt keble azon gondolatra, hogy mindenről le kell mondania, mi az életet széppé teszi. Keble szerelemre gyuladt; ismerte a veszélyes utat, de küzdött ellene. Hanem isten hatalmasabb volt mint ő. Ezen pillanattól fogva elfeledte, hogy Sesso grófné. Egyszer ettől elragadott asszony volt, átadva magát a boldogságnak, mit ismerni csak most kezdett. E boldogságnak vége mily iszonyú volt, elbeszéltük. A férfi szerelmeért halállal lakolt; a kötelezettségéről elfeledkezett nő pedig az őrültek házába való vitetóssel büntettetett. Egészségesen őrültek között . . . Nem volt elég, hogy elvesztette a lérfit, kit szeretett, kit szerelmük reggelén ragadt el a halál — siratnia kellett a lánczok csörgése, és a szerencsétlen örültek dühös orditásai között. (Folyt, köv.)
