Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-12 / 64. szám

IV. évfolyam. 1877. 73. szám. B.-Csaba, szeptember 13-án. BÉKÉS YEI KOZLO Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalom lap. Megjelenik hetenk.ént kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 irt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra kiilön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesítöség ég kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Eyyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos árou vétetnek fel. „ííyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a uyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Felhívás a békésmegyei gazdasági és iparmúzeum ügyében. Megyénk gazdasági egyesülete, mely évek hosszú során át kifejtett közhasznú munkássága által a hazai közgazdászat fejlesztésének már is egyik leghatékonyabb tényezőjévé lett, nem rég egy nagy jelentőségű határozatot hozott; jelesül azt határozta, hogy egy gazdasági és ipar-muzeumot fog felállítani, és hogy ez minél elébb valósággá is legyen f. é. májushavi választmányi gyűlésén alólirottakból egy végrehajtó bizottságot alakított. Ugy hisszük, hogy ezen intézkedés nagy horderejét hosszasan fejtegetni szükségtelen, mert az önmagát igazolja. A ki látja a hazai mezőgazdaság és ipar siralmas hátramaradását, a ki ösmeri azt a benső összefügést, mely mezei gazdaságunk és iparunk között létezik, s meg van győződve arról, hogy hazánk biztos felvirágzása leginkább e két anyagi tényező okszerű fejlesztésétől függ : az bizonyára csak méltányolni fogja a gazdasági egyesület ezen öntudatos törekvését, melynél fogva egy ily muzeumban rejlő hatalmas eszközt is fel akar használni magasra tűzött czéljának valósítására. Ily muzeumok más előrehaladottabb országokban, Angliában, Német és Francziaországokban már régen léteznek és szembeszökő a hatás, melyet az ott kiállított tárgyak a szemlélő közönség ízléséi e és ítélő tehetségére, a technikai ügyesség fokozására ós általában a munkásság emelésére gyakorolnak. Merjük állítani, hogy ezek sokkal hasznosabbaknak bizonyultak be, mint az úgynevezett világkiállítások, melyeken a világ különböző részeiből összehordott, és csak rövid időre kiállított tárgyak, inkább külső fény mint belső érték, inkább technikai virtuozitás, mint czélszerüség, inkább drágaság, mint hasznosság által szoktak kitűnni. Egyáltalában nem lehet tagadni, hogy az ily nagyszerű kiállítások nincsenek keliö arányban a reájok fordított roppant költséggel. A. békésmegyei gazdasági egyesület egészen [reális iiányban kíván haladni, midőn az ipar és gazdászat, a tudomány és közélet követelményeit szem előtt tartva, nem csupán néhány napi pompás kiállításon, hanem egy állandó, folyton gyarapodó és tökéletesedő gyűjteményben kívánja felmutatni e vidék kiválóbb ipari ós gazdasági tárgyait oly czélból, hogy azokban a czélszerüség ós gyakorlatiasság szempontja legyen a mérvadó, de a mellett a szépség kellékei is érvényre emelkedjenek. Ekként a szemléló, ízlésének nemesítése mellett a folytonos összehasonlitgatás folytán ószreveendi a fokozatos fejlődóst, mi őt önálló gondolkodásra és öntudatos haladásra ösztönözi. A végrehajtó bizottság az ekként kitűzött czél valósítása szempontjából mindenek előtt meghatározni kívánta a gyűjtendő tárgyak körét; de a roppant mennyiségű tárgyakból csak bizonyos főbb csoportokat állított össze mind a mezőgazdaság, mind az ipar ménjén. A mezőgazdasági tárgyak csoportosításánál lement a növényi élet első feltételeihez, a talajokhoz és földnemekhez; figyelembe vette azt a nagy különbséget, mely csak megyénk területén pl. a sárréti kotu, és fekete televény, a vak szék és a termő homok,-föld között létezik, — és ezek Összeállítását igen érdekes tanulmányok alapjául kívánná fordíttatni, kutatni jelesül a chemiai alkatrészeket, a táperő. arányait és ehez képest a gyökérrendszer fejlődósének akadályait ós élőm >zditóit. A gyökér önkénytelenül a szárra, levélre

t virágra, magra, gyümölcsre vezet. Mindezeknek szakszerű összeállítása, tanulmányozása egy bámulatos uj világot tár fel, uj gondolkodásra és Új kísérletre vezeti az értelmes gazdát. A felállitatni szándékolt muzeuin mind ezek|iek gyűjtésére lenne hivatva, kiterjeszkedve természetesen a nyers természet mind a három országára, ásványokra, növényekre és állatokra. Mindenütt kitüntetendők a megyei tárgyak, szemben az ország más vidéki tárgyaival, melyek szintén nem lennének kizárandők. Ha az ipar terére lépünk, itt is hasonlóképpen a természet mind' a három országához tartozó tárgyakból és terményekből készített czíkkekre kellene kiterjeszkedni, kezdve az anyag és fserép, üveg és í//rz-tárgyakon, s folytatva a vízben és szárazon termő fákból, vesszőkből, szalmákból, kenderből és lenből, gyupjuból és bőrből, posztóból, selyemből és bársonyból stb. készített tárgyakon át egész a gépekig és műszerekig, mindenült a czélszerüséget és fokonkénti fejlődést tartva szem előtt. Természetes, hogy még itt részletes csoportosításra is tág tér nyílik ; és mi hisszük:, hogy megyénk értelmiségéből sokan fognak még találni olyat, a mi méltó helyet foglaland a békésmegyei gazdasági egyesület muzeumában. Kérjük is mindazokat, kik ez ügynek fontosságát fölismerik, hogy becses észrevételeiket a végrehajtó bizottsággal közleni szíveskedjenek. Tudomására hozzuk ezennel a megyei közönségnek azt is, hogy az alolirott végrehajtó bizottság már eddig is gondoskodott ideiglenes rauzeum-helyiségről, s a tárgyak átvételére t. Bartóky László és Wtlim János urakat kérte fel. De a midőn ezt tisztelettel jelentjük, ugyan akkor teljes bizodalommal fordulunk a megye minden rendű és rangú fiához és leányaihoz ezeknek a haladás eszméi iránt mindenkor tanúsított buzgóságához és áldozatkészségéhez. íme egy kínálkozó alkalom Békésmegye haladási zászlaját egy fokkal ismét magasabbra tűzhetni, és fennen lobogtatni azok előtt, kik termékeny eszmék iránti fogékonyságukat még el nem Vesztették. íme itt egy hatalmas közérdek, melynek előmozdításához pártkülönbség nélkül járulhat mindenki tehetsége szerint, azon boldogít^ A Jkmgyíí Közlöny" társzója. Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Chrls^tú Miklós. (Folytatás.) — Megölhettek! mondá elszánt hangon, tovább úgysem tprjed hatalmatok. Ez alkalommal egy második székre ültették. Testét és fejét szijjakkal ugy ni"gkötözék, hogy mozdulni se tudott. Aztán Tamás gyönyörű hajzatát egy ollóval levágta, társa pedig, miután egy csapot megfordított, a készülék működni kezdett. Kis idő múlva jéghideg csepp esett fejérp. Natália csodálkozva kérdé, hogy mit akarnak e nevetséges eljárással elérni ? Minden tiz másodperezben nagy csepp esett le. Minden aránylagos idő eltelte után azon hely, hová a cseppek estek, fájni, majd égni kezdett. A szerencsétlen nő szép arczát kimagyarázhatlan fájdalom torzitá el; kinja mindég nagyobb lett, ugy tetszék neki, mintha velejét fuláakokkal szúrták volna. Szemei szikráztak, füléből és szájából vér csepegett. Fájdalmában ez alkalommal kiáltá először : könyörüljetek! Az orvos győzelmes mosolylyal lépett hozzá. — Tehát színésznő? — Igen! — Turner Friderikának hijják ? — Igen! — Fog engedelmeskedni ? — Mindent! mindent! dadogá a szerencsétlen, csak könyörüljetek ! Az orvos egy intésére a viz megszűnt csepegni, s Natália ismét szobájába vitetett. — Légy okos, mondá Tamás, az éjjel följövök hozzád, reggel már jó ágyad és kosztod lesz. A szerencséken nő megértette mit akar. . . . Ellenállani egy Kínzónak, ki őt valóban őrültnek tartja, ki mindent elhitetthet az orvossal; e gondolat iszonynyal tölté el, elhatározá meghalni mielőtt az ápoló gyalázatos t;rvét kivihetné. Kétségbeesetten dőlt le ágyára, bal karján nyomást érzett. Széjjelkaparta a szalmát, s nagy örömére egy nagy vasszöget talált. Hevesen kapott a szög után, most már volt fegyvere, mivel vagy megmentheti magát, vagy ellenkező esetben saját keblét szúrhatja keresztül. Az éj beköszöntött. Szomorú félelemmel tartá jobbjában a szöget, istenhez segítségért imádkozva; de ugy látszók, hogy imája nem hallgattatott meg, mert éjféltájban léptek közeledtek czellájához. Egy pár mellékszobában zaj támadt. — Lázadás! lázadás! kiáltá egy szerencsétlen, ki ipagát királynak gondolá. — Még ma lefejeztetlek, vagy felakasztatlak! ma kaptam vissza hatalmamat. Tamás fel sem véve a zajt, Natália szobájába lépett. — Mos kedves! légy okos, s ne vonakodj, látod a liinczoktól megkíméltelek, légy háladatos ! Ügyetlenül tapogatózott Natália után, ki fölegyenesedve a szoba szegletébe vonult, egyszerű fegyverét szúrásra emelve. — Vissza! — Hm! most már késő vonakodni, s e szavakkal körül akará ölelni. Natália felé szúrt s arezon találá, mi mélyen fúródott be. (Folyt, köv.)