Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-12 / 64. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" íAV?. 6», SZÁM. tudattal, hogy azzal dicsósógot szerez nevének, és hasznot a jövendő nemzedéknek. Ne higyjen senki a veszélyes tannak, mely egyesek nehézségének palástolására azt hirdeti, hogy iparunk és közgazdászatunk külső rendszabályok által felvirágoztatható. Az áldott természet kimerithetlen gazdag bányát képez ; de az isteni bölcseség ugy rendelte, hogy csak fáradsággal és tanulással lehet hozzá jutni. E kincs előttünk van, ne sajnáljuk kutatásához a fáradságot. Nincs nemzet a világon, mely e nélkül lett volna nagygyá és boldoggá. A békésmegyei gazdasági és iparmuzeum ily tudatos gondolkodásra, kutatásra és eredményes munkásságra kivánja ébreszteni gazdáinkat és iparosainkat; kulcsot akar adni kezükbe, melylyel az életnemesitő foglalkozás mellett biztosan eljuthat az óhajtott jólét birtokába., módot kiván nyújtani azon meggyőződés megszerzésére, hogy az emberi kéz és ész a leghatalmasabb erő, ha önbizalom és kitartás mozgatja, hogy az ügyesség és versenyképesség nincs kötve korhoz és nemzetiséghez. Ezt a meggyőződést ájáuljuk a jelenben ós a jövőt biztositottuk magunknak. i.chim János, jegyző. Zsilinszky Mihály, elnök. Sztraka Ernő. Haan Lajos bizotts. tag. liartóky László. Bartóky István. Wilim János. — Konstantinápolyban élénkéit vitatják Abdul Kerím pasa föhadvezér haditörvényszék elé idézését. A szerdát- különben egészen nyugodt pőrének kimenetelét illetőleg, és csak azt sajnálja, hogy oly Libákat tulajdonítanak neki, melyeket nem követett, el. Védelme következőkben foglalható össze : Én n 'tu voltam gemraliszimus, inert első sorban Dohna-Bagdse paiancsaokolt, és a második sorban a szeraszkieratus. Igy történt, hogy egyszer, midőn csak néhány zászlóajjal rendelkeztem, megparancsolták a palotából, hogy az ellenségnek nagy haderejét támadjam meg; mig máskor, midőn jelentékeny erősítést kaptam, a szeraszkieratusból azt sriigönyözték, hogy ne távozzam Sumlából. A haditörvényszéktől — jegyzette meg Abdul Kerím — végképen nem félek; ellenkezőleg kívánni fogom, hogy a tárgyalás nyilvános legyen. A bizonyítékok, melyek kezeim közt vannak, tökéletesen igazolni fogják, hogy semmi hibát sem követtem el. — A „Figaro

u néhány nappal ezelőtt azzal tetszelgett, hogy soha nem létezett török hivatalos sürgönyöket tett közé. Erre vonatkozólag a „Köluiscae Zeitung" a következő sürgönyt vette Bécsből augusztus 6-ról : Az itteni török nagykövetség fölhatalmaztatott, hogy a párisi „Figaró" által közölt sürgönyöket, melyeket Aarifi pasa intézett volna Aleko pasához, minden részökben költöttnek jelenthessem ki. Alekopasa vakmerő hamisításnak nyilványitotta a „Figaro" sürgönyeit. A hamisításnak csak az a czélja lehetett, hogy Midhat és Aleko, miután Aarifi elmozdittatott, gyanúba hozassanak a portánál, hogy a szultán háta mögött békés kísérleteket tettek; ós igy Oroszország leghatározottabb ellenei k> gyvesztettekké legyenek. A hamisítás orosz pánszláv foirásból ered. Aleko megbízta párisi kollegáját, hogy a „Figarót" törvényes utou vonja felelősségre. — Az -ujabb vámpolitikai tárgyalások legközelebb újból megkezdettnek Bécsben a német kormány küldöttséggel és az olasz kormány megbízottjai is rövid idő múlva oda váratnak, hogy a vámszerződ is ügyében megindulhasson az értekezés. Békés város 1714-től 1800-ig. Levéltári adatok nyomán, ismerteti I>r. Hajnal István. (Folytatás.) Előbb a főiskola seniora által, a tanuló ifjúság nevében küldettek ezen theologus ifjak. A megbízó fevél alkalmi értekezés volt a senior tollából ; igy 1729-ben Szikszai György, később Békés derék papja, akkori senior szép levélben kér segélyt a főiskola részére mondván, hogy a „felsőbb esztendőkben istennek ítéletiből egész országunkra bocsáttatott szárazságnak alkalmatosságával a szegény kollégium is szűkölködik." 1757-től kezdve a 3 nagy ünnepre a rektor-profeszszor — ezek között 1761. és 63-ban a híres Hatvaui István kollegái nevében is küldte a legátusokat. A debreczeni főiskola által ma is használt „Megértettük" kezdetű megbízó-levél 1799-ben bocsájtatott ki először Kocsi S. István rektor-profeszor által. Minden senior, hivatala leteltével, esdő szózatot intézett az egyházhoz, adományt kérvén a uóniet akadémiákra leendő utazása költségeinek fedezésére. Ai 1733-dik évi senior kérő levelén 3 főiskolai tanitó bizonyítja, hogy érdemes a segélyezésre. Ünnepek alkalmával az iskolás leányok megköszöntötték a bírákat, s biró uram számadásában — p. o. 1725-ben — felem üttetik, hogy kántáló deák leánoknak 6 dénárt adott. Ekzámen tételkor, a tanitó és tanitó aszszony, miudég kapott l forint s néhány dénár ajándékot, a város pénztárából. Hogy az egyházi és világi elöljárók között barátságos viszony lehetett, megtetszik onnan, hogy a biroi számadásban gyakran előfordul ez : „mikor a prédikátort és mestert vacsorára hivattam, adtam riskására, szegfűre 15—52 stb. dénárt. 1732-től fogva már több adatunk van az egyházra vonatkozólag. Ekkor kezdé ugyanis Szikszai Ggörgy prédikátor feljegyezni az egyházra vonatkozó nevezetesebb dolgokat azon könyvbe, mely mint fentebb említetett, a békési reformáta eklézsiának első meglevő anyakönyve, — a régiebbek, — mint a Szikszai uram megjegyzi — valószínűleg a sok változások és villongások között tévedtek el. Szikszai uram feljegyzese után idézem a következőket : 1732. julius 4-ón. Az urnák háza a régiség miatt, és sok változások miatt düllő félben lévén, újonnan építtetett (az előtt fábul lévén) téglából uj fákból, ugy, hogy valamely régi épületnek, az az vagy közönségesnek haznak, vagy templomnak, csak egy darab köve vagy fája is abban nem csináltatott, hanem a régi fatemplom helyén (a mely is három ízben fából azon egy helyen reformátusoktól csináltatott volt) a békési szent eklézsiának igaz református tagjaitól, magok költsége által felállíttatott. A tégla templom hossza 10 és fél öl, szélessége 5 öl, magasságai öl, fatornya 10 öl magas volt. Templom építésre adakoztak ezen évben a hívek önkéntesen 396 forint 32 krajczárt ; többen adtak 1 —2 aranyat, császár tallért, tavaji tinót ára 5 forint 26 krajczár, — harmadfű tinót — 8 frt 37 kr, — két tehenet 27 forint 10 krajczár, — ezeknek bőrének ára 3 forint 34 krajezái, csikó lovat, 68 krajczár. Lelkész volt 1732-ben Győri Sámuel, a ki az eklézsiának nagy szomorúságára hirtelenséggel meghalt julius 20-án. Szikszai György ez év aug. havában lett prédikátor. Sehol a mester volt akkor Győri József, kántor és tanitó ember Váradi György. Volt egy egyliázli s egy harangozó. \ Az egész Békés város lakosait, illetőleg a családfők neveit feljegyezte Szikszai uram ; voltak összesen 368-an ha minden családra 5 tagot szamitun , lehettek összesen 1840-en 1734. november 28-án az ur házának építése tökéletességre vitetvén, sollenniter inauguráltatott, felszenteltetett, az egész eklézsiábau meghirdetett böjttel és háromszori tanítással, s a szent keresztségnek is kiszolgáltatásával. Először perorált Szifcszai György, utána tanítást tett Istenes József. Ezután kijöttek a templomból, de ismét bemenvén, ujabb tanítást tett tiszteletei Etédi Pál uram, az urnák munkájában megélemedett, 76 esztendőket számláló és a rendes szolgálatra szemeinek inegbomályosodása miatt alkalmatlanná tétetett, helységünkben nyomorgó kegyes atya. Utójára pedig két liu és három leány megkereszteltetett, és akképen a szent aktsu és pompa véghez ment. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatásának f. hó 7-én tartott gy ii lésén. Méltóságos főispán ur, Tekintetes közigazgatási bizottság ! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. Közegésse'g-ügy. A járásokból befolyt jelentések szerint a közegésségi állapot a mult hóban uiegyeszerte kedvezőnek mutatkozott. Mult havi jelentésem kapcsán, miszerint a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét felláttam, hogy a közegésségügy rendezéséről szóló 1876-ik évi XIV. törvény és az ennek végrehajtása tárgyában f. évi május havában hozott megyebizottsági határozathoz képest az egésségre ártalmas befolyást gyakoroló posványok lecsapoltatásáról mérnöki lejtmérés alapján gondoskodjanak, — megemlitendőnek tartom, hogy a megfeneklett belvizek levezetésének kérdése a beérkezett jelentések szerint sok helyütt oly nagy akadályokba ütközik, mely akadályok etry része egyedül a községek erejét meghaladó roppant pénzáldozatokkal hárítható el; — más része pedig társulati uton létesítendő csatornázás utján győzhető le. — A jelzett akadályokkal szemben tekintve, hogy az egésségre ártalmas posványok ós mocsárok lecsapolása vagy kiszárítása iránti intézkedés az 1876. XIV. t. cz. 159. §-a szerint a törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe tartozik, — jelentem, hogy a tiszti jelentéseket tanulmányozás és véleményezés végett a megyei egésségiigyi bizottságnak adtam ki. — Tapasztalván, hogy az egésségre ártalmas tápszerek és italok valamint az egésségre veszélyes tárgyak lefoglalásáról elkobozásáról és megsemmisítéséről szóló belügyminiszteri szabályrendelet minden községbeu és minden köze^ által nem a megkívántató szigorral és erólylyel hajtatik végre; különösen miután sok helyütt a legkisebb hatósági gond sem fordittatii arra, hody a közvetlen fogyasztási a szánt gyümölcs, mely annyira éretlen, vagy férges és megromlott, hogy a/, emberi egésségre kártékony lehetne áruba ne bocsáttassék; ennélfogva a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét szűkségesnek tartottam figyelmeztetni az idézett minisleri szabályrendelet szigorú végrehajtását a legnagyobb éberség és eréllyel követni s ellenőrizni el ne mulasszák. — Megérinteni kívánom továbbá, miszerint tapasztalván, hogy az utczák és a közterek tisztán tartására kevés gm 1 fordittatik ; minthogy a közegésségügy rendezéséről szóló törvény 10. §-a mind annak, a mi légkör., és a talajt tisztátalanná teszi, kényszer utján is eszközleudo ehávolittatását rendeli : a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét felliittam, hogy a községi utczák, járdák, térek tisztántartását szigorú felelősség terhe alatt elrendelni, —se rende let foganatosítását szemmel kisérni szíveskedjenek. II. Közbátorság. A személy ós vagyonbiztonság a gyulai járás kivételével, hol Dobozon egy betöréses tolvajlás, ós két ház feltörési kísérlet, Kótegyházán peJig egy betöréses tolvaj lás követtetett e

1, egyedül Osorvásou zavartatott meg, a hol több ház-feltörési kísérlet meghiusittatott, mely kikisérlet egyébiránt a vizsgálat sorá.i merő pajkosságnak tűnt fel, noha ennek elkövetőit sem sikerült kinyomozni. - Egyébiránt a megye többi községeibm a közbátorság ineg nem háboríttatott. (Vége köv.) r a ii ii g y. „Értesítő a békés-csabai nőképző társulat 4 osztályú polgár leányiskolájáról 1876/

7. Közli Zsilinszky Kndrei ez idei igazgató." Az ifjú intézet, megyénk közművelődésének egyik jelentékenyebb tényezője, a lefolyt évben teljessé nőtte ki magát: köszöuet érte az iskolaszék fáradhatlan buzgalmának és a közönség nem szűnő áldozatkészségének, a mely megakadályozta, hogy a félúton VÍIiÓ megállapodás dugába döntse a szépen kezdett művet. A társulati tagok száma 178-ra emelkedett. Örvendetes jelenség, hogy ujabban a nők is nagyobb számmal vétetik fel magukat, bár még mindég csak 19-en vannak feljegyezve a tagok sorába. Leguagyobb kontingenst a kereskedők, honoracziorok, köztük különösen a tanítók és iparosok szolgáltattak. A tanító testületnek 6 tagja van, négy rendes tanár és 2 hitoktató. Korszerű haladás, hogy a torna-tanítás is megkezdetett s hogy ugy a növendékek közötr, mint a közönség előtt népszerűvé lett. A tanitókar 11 értekezletet tartott, ezek között 4 időszakit. Az iskolának 68 növendéke volt, 9-el több, mint tavaly, a mi mutatja a lassú, de biztos emelkedést a létszámban. A mulasztások százaléka csak 1.29 %' a mi a községi viszonyokat kedvezőnek tünteti fel az iskolábau. A vizsga legfontosabb része a négy napig tartó nyilvános czenzurák voltak, melyeken a növendékek feleletei a végzett tantárgyak ; egész terjedelmét átölelték. A tanulmányi előmenetelt mutatja, hogy átlag legtöbb a jeles; különösen kitűnt a 4-dik osztáty 6 növendéke, a ki mind tiszta jeles (kitűnő), ünnepély kettő volt: ő Felsége születése napján, s jun. 14-én utóbbit az iskolai olvasó-kör nyilvános fellépése emelte. Az ifjúsági könyvtár csak kezdetleges s figyelmébe ajánlható a jótékony adakozóknak. Rendkívüli tantárgyul a franczia nyelv és gymnasztika taníttatott a 15 rendesen kivül. A heti órák száma 118. A növendékek között vallásra mózes v. 35, keresztyén 36, lakhelyre vidéki 12. helybeli 59, polgári állásra legkevesebb a föld nivelő gyermeke, csak 4, pedig a város magyarosodásának ügye különösen ezen osztály nagyobbrészvétét tmné szükségessé. Az olvasó-körben 11 mű olvastatott: a szavalatok száma 52, a kiosztogatott szavalati jutalmak száma 8 volt. A pénzbeli adományok öszszege 387.75 forintot tesz (a csabai takarékpénztár 146 frt.) — o— Apróságok. (i.) Roma locuta est! Róma megszólalt! A gyulai jelenleg már csak három tagra leolvadt clique csalhatatlan lapja kinyitá „arany száját" s kiejtett belőle egetverő bölcseséget és igazságokat. Tiltakozik az irodalmi illem és tiszteség nevében (mely dolgokról fogalma sincs) azon.