Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-07-15 / 56. szám
IV, évfolyam. 1877 . 56. szám . B.-Csaba, julius 15-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. XI o^J e loni tv hetenként k.étszer : vasárnap és cstltörtöliön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Az iparos-ifjúság. A társadalmi téren hazánkban legutóbb felmerült fontos mozgalmak közzül kiváló jelentőséggel bir az iparos-ifjúsági egyletek társulásiés művelődési törekvése. Néhányan a hazai iparos-ügy buzgóbb hivei közzül hasznos municálkodást fejtettek ki, hogy a czéhrendszer megszűntével magára hagyatott iparos-itjuságot kisérletképen szabad egyesülésre birják és ezen egyesülés kebelében a rájok nézve nélkülözhetlen fontosságú továbbképzési és önsegélyezési mozgalmakat meginditották. Elsőnek alakult a szegedi ifjúsági egylet, melyet rövid időközökben az országban mintegy 10—15 más hasonló irányú egylet keletkezése követett nagy obbára a szegedi mintájára. És midőn ezen egylet vezetői azon meggyőződésre jutottak, hogy az azokban kifejlődő társas-szellem, a különféle önművelődési és önsegélyezési törekvések szélesebb körben is kiváló eredményeket képesek fölmutatni : odatörekedtek, hogy az iparos-ifjuság ügyének országszerte üdvös lendületet adjanak és azt józan irányban lehetőleg előmozdítsák. Szükség volt és van erre különösen két igen fontos szempontból is. Először, mert a mai segédek még tanonczkörükben oly hiányos, vagy épen semilyen nevelésben oktatásban részesültek, hogy ma — hacsak kivételképen nem törekedtek képezttítésükre, — nem birnak azon műveltséggel, melyet az iparostól a társadalom méltán megkövetelhet, de hiányzanak náluk legtöbb esetben azon ismeretek is, melyek őket az iparospályára képesíthetnék, melyek az üzleti életben semmikép sem nélkülözhetők. Másodszor általánosan ismertek azon föladatok, melyek az iparfejlesztés érdekében iparosainkra országszerte várnak : mert nemcsak a kormánynak és társadalomnak vannak az ipar érdekében kötelességei, hanem maguknak az iparosoknak is. E kötelességek pedig oly nagyok és oly számosak, miszeSzerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. rint biztosan lehet már ma kiszámítanunk, hogy azokat a jelen nemzedék nem képes véglegesen légombolyitani és hogy azokból vajini sok marad megoldás végett a jövő nemzedékre, vagyis a mai iparos-ifjúságra. Ha tehát ezen ifjúságot a jövőre éretté, tettreképessé akarjuk nevelni, (a minthogy akarnunk kell) már ma kell azt a művelődés azon fokára emelnünk, hogy majdan föladataival megbirkózni képes és kész legyen. A mai nemzedék nem fog az igéret földére jutni ; oda csak azon ösvény vezet, melyen a mai ifjúság ujabb időben ballagni kezd. Ez a boldogulás utja. Ezen ut végén van a czél : egy boldog, anyagilag független, fejlett és versenyképes ipara által erős és hatalmas Magyarország. íme ezen szempontoknál fogva kell hazánk iparos-ifjúságát nevelni. Mivel pedig magasabb ipariskoláink nincsenek, kénytelenek vagyunk a nevelést társadalmi uton előmozdítani. Az iparosifjusági egyletek kebelében föltaláljuk azon rendszert, mely az ifjúságot a továbbképzésben részesiti, s annak az eddig nélkülözött, de elkerülhetlenül szükséges, ismereteket megszerzi. Az iparosifjúsági egyletekben — a Veszprémi vándorgyűlés határozata folytán -— továbbképző tanfolyamok keletkeznek, melyek az elébb emiitett czél megközelítésére hivatottak ; ezenkívül ezen egyletek az ifjakat netáni betegségek esetén, az őket érhető bajoktól, lehetőleg megóvják, az üzleti életben szükséges ismereteket (levelezés, könyvvezetés, számtan, rajz, nemzetgazdaság, iparjog) rendszeres oktatás által ez egylet nyújtja tagjainak, hozzászoktatja őket takarékossághoz, munkaközvetítésiintézetek szervezése által elhelyezi a munka-nélküli segédeket, utas-fogadójába fogadja a vándorlás közben megpihenő szaktársakat és végül versenyek rendezése által (pályakérdések, kiállítások) fejleszti az ifjúság értelmét, tehetségét. Ily sok és fontos czélok adnak az egyletteknek nagy jelentőséget és teszik minél nagyobb mértékben való elterjedésüket országos fontossáEgyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „ííyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. guvá. A társadalom és a sajtó részéről kellő támogatás mellett igen gyorsan és biztosan terjedhetnek ezen testületeink, mit kellőleg bizonyít azon körülmény ^is, hogy a veszprémi vándorgyűlés, tehát egy hó óta, az ügy barátoknak csupán magánjellegű kezdeményezésére tíznél több ily szakegylet alakult az ország különféle vidékein. Ha pedig ezen testületek vezéregylete működését nemsokára hivatalosan megkezdi, nagyon biztató eredményt várhatunk. A jövő évi vándorgyűlés, mely ismét munkakiállitással lesz kapcsolatos, B.-Csabán fog megtartatni. E gyűlésen jelentés fog tétetni a kezdeményezés eredményéről és tárgyalás alá kerülnek az iparos-ifjúságot közvetlenül érdeklő szakkérdések, melyeket a szegedi vezéregylet fog előkészíteni. A csabai iparos ifjúsági egylet e tekintetben igen fontos szerepre van hivatva. Most még nem kezdheti meg idevonatkozó működését, mert korán volna, azonban a tervezetről már most is gondolkozhatik és körébe vonhatja azon elemeket, melyekre mint intéző és rendező közegekre annak idején nagy szüksége lehet. Kiküldhet már most egy állandó bizottságot, mely ez ügyben a vezéregylettel folytonos érintkezésbe lépjen, mert különös gondot kell fordítani azon körülményre is, hogy e vándorgyűlés és azzal kapcsolatos munkakiállitás sikere nemcsak az egylet, hanem az egész város, sőt közérdekénél fogva az ország érdekeivel, becsületével is kapcsolatos. Minden mulasztás és minden viszály, mely ez érdemben keletkezhetik, vétek és szégyen a hazai iparos-ifjuság ügye ellen. Ezt nem tévesztheti szem elől a csabai iparos-ifjúsági egylet. Gelléri Mór. — Az orosz főhadiszállásra érkezett azon hir, hogy az angol hajóraj a bezikai öbölbe ment, itt rendkívüli elkeseredést idézett elő az angol kormány ellen, ugy tekintve itt az intézkedést, mint a mely a hadjárat elnyujtását fogja előidézni. Nem csekély nyugtalanságot okoz Francziaország belügyi helyzete is. Francziaország befolyáA Jttitgyn Közlöny" lámája. Az őrült grófnő. Ueszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Ctirlsztó MIKlós. (Folytatás.) A doktor a tornáczon egy lámpát vett kezébe s megvilágitá a sötét lépcsőket. Egy széles és a lámpástól csak gyengén világított tornáczra jutottak. Lánczcsörgés, jajgatás és káromkodás hallatszott. — Halló ! már megint lármáznak. A doktor mind erre nem figyelve felment a felső emeletre, hol a kérdéses szoba volt. itt a lárma még erősebb volt, köröskörül szobái, melyek a folyosótól csak vasrostélylyal voltak elválasztva. Káromkodás és ordítás között érték el a helyet, hol a vas-rácsozat közül egy kar akará őket megragadni. Ily vas-rácsozattal ellátott ablak előtt az orvos megállott. A szoba egészen üres volt. Közepén egy csomó szalma. A falról erös táncz csüngött le, mi vas-kapocshoz volt erősítve. A szolga Natáliát letette a szalmára s testéi körülövözé a lánczczal. A doktor megtapíntá üterét. — Ah, mindjárt fölébred, hagyjuk magára. — Bezárták az ajtót és eltávozták. A szolga most minden kinyújtott kezet erős csapásaival visszahuzásra kónyszeritett. — Csendesítsd le őket és aztán jöjj szobámba. Az ápoló elindult körútjára. — Nem hallgattok! kiáltá dörgő bangón a vas-rácsozatot csapkodva ostorával. — Aludjatok ! különben jövök az ostorral és a hideg vízzel ! Lassanként lecsendesedtek. A káromkodás elnyomott boszankodássá, s az orditás gyenge sírássá lett. — Na most már meglehetős csendesek, — jelenté az ápoló az orvosnak. — Jól van, holnap korán akarok fölkelni, látni akarom a 45-ös számot, hogy Golderer orvosnak rendesen átadhassam. Elmehetsz. Azorvos ismét ledőlt a nyugágyra. — 1000 forint, — mormogá — na ez jó éjjeliszolgálat volt ! . . Ja hiába ! a szerencse álom közben is megjő! V. Az első nap a kerek-toronyban. Világosodni kezdett, midőn Natália grófnő hosszas ájulásából magához, tért. Midöu pillantása keskeny czellájának falaira esett, azt hitte, hogy még mindég álmodik. Hirtelen fölemelkedett, most vette észre, hogy gyenge tagjainak egy csomó szalma szolgált nyugágyul; csak most vette észre először a vas-bilincseket, melyek tagjait a falhoz szegezek. Fájdalmasan fölsikoltott, mire százszoros viszhang felelt. Minden oldalról kiábáltak, szitkozódtak rázva lánczaikat, ugy hogy Natália kénytelen volt füleit bedugni. — Hah ! gyilkosok megakartok égetni, kiáltá egy rikácsoló hang. — Hah ! gyilkosok, kutyák. — Nyissátok ki, kiálta egy másik hang s hallani lehetett a mint az ablak vas-rácsát megrázá. Nyissátok ki ! a király akar elmenni. Mindnyájatokat lefejeztetlek lázadók ! Közben egy panaszos hang templomi éneket zengedezett, mire egy másik korcsmai nótával felelt. Natália ismét fölemelkedett s fájdalomtól dult arczát könyökére támasztva hallgatózott. Majd visszaemlékezet férje szokatlan jóságára, az uzsonnára s az elbeszélésre a sértett férjről és boszuról. (Folyt, köv.)
