Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-15 / 56. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" 1877. 56, SZ. sára mindég mint olyanra számítottak, mely az európai komplikácziókat meggátolja, s most e befolyást gyengítve látják a belügyi zavarok által. Reményt nyújt azonban Orloff herczeg, ki bizonyosnak tekinti Tbiers visszahelyezését a hatalom élére. — A német császár utazására vonatkozólag azt irják, hogy a császár Gasteinból valószínűleg aug. 8-án utazik vissza Salzburgon át s augusztusban érkezik Berlinbe. Augusztus folyamában a császár a testőr-hadtest gyakorlatait, s szeptemberben a rajnai nagy hadgyakorlatokat akarja megszemlélni. — Az orosz császár végleg elhatározta, hogy átmegy a Dunán, hogy lehetőleg sokat lásson a háborúból. A nagyherczeg főhadiszállásával 7-ikén megy át a Dunán. — Ö felsége a magyar-osztrák uralkodó, jul. 12-én reggel Münchenbe érkezett, és rögtön Gizella herczegaszszony palotájába hajtatott; este Possenhofen felé tovább utazott. — (E.) A csár visszatért Szisztovába. Mikor Szisztovába érve ebédhez ült a czár, éppen egy kapitány temetése vonult el ablakai előtt, a ki a dunai átkelésnél a vizbe fult. A czár fölkelt az asztaltól s egész kíséretével, mely 150 emberből áll, a gyászkisérethez csatlakozott. — Mint a távírda értesít, Aksakov a moszkvai szlávbizottság nevében emlékiratot küldött Szt.-Pétervárra és tehetségesebb hadvezéreket kér kineveztetni születésre való tekintet nélkül, továbbá kéri az udvari befolyásoknak kitett gárda elküldetését a harcztérre. — A Lloyd szerint a jó aratási kilátások a magyar rentére nézve a hangulatot a párisi, londoni s a német piaczokon kedvezőkké tették e műveletre. — A szász egyetem előterjesztését az egyetemi hivatalnak szervezése iránt a belügyminiszter nem fogadta el. Az Alföld vizszabályozása. *) I. Dünkolberg tanárnak hasonczimű német czikke után közöljük ezen igen érdekes, fontos és korszerű két czikket, mely tekintve megyei viszonyainkat, különösen az Alföldre nagy befolyással bir és olvasóink figyelmét megérdemli. * * * Örvendetes jelensége az időknek, hogy a magyar-osztrák birodalom kormánya nagyobb vizek, az egész folyam-rendszeretc szabályozása és az igy nyert területnek nemzetgazdászati felhasználása iránt nagy műgonddal kidolgozott és előbbutóbb életre vergődő terveket pártfogol. Czikkiró Tirolban és Sziléziában hasonló tervek kivitelénél kultur-technikai szempontból közreműködvén, Hobohm mérnöknek az Alföldről nem régiben megjelent munkájából adatokat közöl, melyek megérdemlik, hogy kiváló figyelemben részesüljenek. A magyar Alföldön csapássá vált időszaki vizáradások, melyeket a Tisza ós mellékfolyóinak hullámai idéznek elő, mésrészről pedig alacsony vízállás mellett is, a gyakori elmocsárodás, terméketlenség és a földterületek gyors kiszáradása, a magyar rónának körülbelül 1000 • mértföldnyi területét teszik használhatlanná. Mind eme károkat egyszerre elmozdítani igen hálás és jutalmazó vállalat a mérnökre nézve ós e munkának műszaki ós pénzügyi tervezetek általi keresztülvitele dicsérő elismerést érdemel. A Tisza folyam által befutott földterületen közönséges termésnél évenkint 181.850,928 frt értékű gabona terem, mely termósképessóg 15 év múlva 428,837,939 frtra emelhető, tehát 243 millió többletet mutat ki. Ennek keresztülviteléhez 325—350 millió frtnyi tőke lenne szükséges. Igen messze vezetne czélunktól, ha ezen többlet előállításának és a befektetett tőkének adatait közelebbről keresnők, mert minden nemzetgazdász előtt, ki a tervezet részleteit ós a jelenlegi állapotokat közelebbről vizsgálja, világos lesz, hogy pénzügyi tekintetből e kérdés oldala igen kedvező, mert ezen termelésre a természet által kiválóan alkalmassá tett talaj termőképessége rendkivüli módon emelhető, másrészről pedig a mocsárok kiszárítása által a mocsárlázak megszűnvén, a kérdés ezen oldala is karöltve jár a produktiv képesség emelésével. Itt kizárólag a műszaki tervezettel és külö*) Lsd. „Oest. Landwirtschaftliehes Woehenblatt, Bécs, Faesy és Frick." Saerk. nősen avval foglalkozunk, mennyiben érthetünk egyet czikkiró elveivel és terveivel. A Tisza mellékfolyóival, melyek vízállás tekintetéből egymástól igen kölönböznek, körülbelül 2660 • mérföldet fut be. 11a tekintetbe veszszük, hogy e vizek nagy eséssel birnak, kitűnik hogy könnyen támadhat vizáradás. Ez a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásaira és különböző részek megnyitására adott alkalmat, melyek a vizáradást némileg gátolják ugyan, de gátolják egyúttal a termékenyítő iszapodast is. Tervezőnek igaza van tehát, midőn ezen egyoldalú eljárást ócsárolja és midőn megakarja tartani a partok felépítését és szabályozását, de különösen súlyt fektet a Tisza vizének felosztására ós nagy csatornák általi levezetésére, mely utóbbiak nemcsak a hajózásnak, hanem a lecsapolásnak és öntözésnek egyaránt alkalmasok ós szárazság általi terméketlenséget egészen el fogják mulasztani. Annyi világos, hogyha a nagy vízállásnál ezen csatornák a főfolyamot és mellékfolyóit nagy víztömegektől fosztják meg, sokkal könnyebben elejét állhatná a vizáradásnak, mint hogyha mindezen vizet csak középszerű vízállásra elegendő folyamágynak kell elvezetnie. Ez utóbbi esetben a csatornák másodrendű folyamágyakat képeznek, melyeknek hogy czóljuknak megfeleljenek, a hajókázási zsilipeknél tágasaknak kell ienniök, mert a hajózható csatorua esésének nem szabad erősebbneK lennie mint másotlperczenkint 1 méterre 0.3 sebességüeknek. (Il-dik közlemény következik.,) MEGYEI KÖZÜGYEK. _ Áiispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazg. bizottságának jul. 2-ikán tartott gyűlésén. (Folytatás.) Az átereszek, és pénzes földmunkálatok elkészítése f. évi junius 29-éu megtartott árlejtés utjáu vállalkozókra bízatott. A gyula-póh ut k'iküveztetése az utalványozott összeg erejéig 325 méternyi hosszaságban befejeztetett ugyan, s a teljesített munka felülvizsgáltatván, kielégítőnek találtatott; de miután, a kőkészlet mind fel nem használtatott, az épités folytatása a tek. bizottság határozatáig felfüggesztetett. Vizsgálódásom tárgyát nem egyedül a megyei utak állapota képezvén, de figyelaiemet körutazásom alkalmával a közlekedési községi utak helyzetére is kiterjesztvén : átalában véve meggyőződtem arról, hogy a közlekedési utak mostoha sorsban részesülnek, melyek kiegyengetéséhez rendesen csak a megyei utak kitatarozása után látnak ott, a hol azokról végkép megfeledkezni nem szoktak, de meggyőződtem arról is, hogy a községek a közlekedési utak ügyét rendszeresen és szabályosan nem kezelik, a községi közmunkaerőt össze nem Íratják, a népet az utak csinálására dobszóval rendelik ki, — minek reudesen más eredménye nincs, minthogy azok közöl, kik a dobpergést véletlenül meghallják, a íélenkebbek a munkára kiállanak, mig a bátrabbak szépen elmaradnak. Minthogy azonban a közlekedési utak főkép a helyi viszonyok szempontjából a megyei utaknál nem csekélyebb jelentőségűek ; minthogy törvény szerint a közlekedési utvonalak jó karban való fentartása czéljából a községi lakosok kézi és szekeres munkára is kötelezhetők; — s minthogy f. évi feb. 25. 225. eln. sz. alatt kelt rendeletemben a jszolgabiró és gyulai polgármester urakat felhittam, hogy a községi közlekedési utaknak még a tavaszi munkaidő beérkezése előtti kiegyengettetéséröl gondoskodjanak: ezeknél fogva jelen körutam alkalmával a községi közlekedési utakat is szemügyre vettem ; — melyekre vonatkozólag kijelenthetem, hogy azok kivételével, a melyek a talaj természeténél lógva a rongálást inkább kiállják és meg nem sinylik, a többiek leginkább csak a forgalmi járás-kelés által egyengettetnek, a miért azokon könnyen és biztosan közlekedni valóban nehéz feladat. A kirívóbb utak közöl megemlíthetem a gyoma-dé?aványai, békés-vésztői, és m.-berény-vésztői közlekedési utvonalakat; mig a szeghaloin-dévaványai közlekedési ut felett, tnely tizenegy helyen oly irtóztató módon van megrongálva, hogy az utasok utjokat csak ezen veszedelmes és a szó szoros értelmében járhatlan szakaszoknak magánterületeken kényszerült kikerülésével folytathatják, a legnagyobb uiegbotráukoztatásomat kellett nyilvánítanom, a miért a jszolgabiró ellen, a ki ezen nagy közlekedési utoak ily özönviz előtti siralmas állapotát közönyösen eltűrte s a ki a megyének az utakra vonatkozó többi határozatait is pontosan végrehajtani elmulasztotta, a fegyelmi vizsgálatot elrendelni kénytelenittettem. (Vége köv.) LEVELEZÉS. = Mesíőberéuy, julius 12-én. T. szerkesztő ur! Ha egy apa gyermekeit anyagi jólétben nem részesítheti, ha éjjelt nappalt egygyé téve dolgozik, fárad, küzd, hogy kicsinyei ne éhezzenek, de már annyi tehetsége nincs, hogy nekik szellemi kiképzést adjon: szabad-e tűrnünk és engednünk, hogy azok vadon, minden neveltetés nélkül felnőjjenek, hogy a legszükségesebb elemi tanulmányok nélkül bármeíy mesterségre lépjenek is? Szabad-e nekünk ezt hidegen, részvét nélkül nézni ? Nekünk a kik e bajon, ha nem is közvetlenül, de legalább közvetve segíthetünk ? Hoay teljesednék ily módon Széchenyinek e mondása: „Magyarország nem volt, hanem lesz!" Eltekintve attól, hogy egy törvényczikk megparancsolja, miszerint a hol 30 tanköteles gyermek van, ott felekezeti iskolát kell fentartani : hivatkozom az emberi szivre, a jobb érzésre, mely felébredjen, ha gyermekeket iskoláztatás nélkül lát napról-napra csatangolni. De nem ébred fel nálunk a zsidó értelmiségnél. Ugy mint hajdan, ugy itt még most is, a „gazdagok" külön tanítót tartanak magoknak 8—10 gyermekhez, és még mit nem tesznek ? Keresztyén gyermekeket — kiknek hála az égnek jó iskoláik vannak — vesznek fel, hogy igy azoktól segítve a legnagyobb mértékben ignorálhassák a szegényeket, kiknek száma 30—35-re megy, ós kik igy az iskola áldásos működésében nem részesülhetnek, mert magok képtelenek tnnitót, jó tanítót tartani. Nem mondjuk, hogy a gazdagok a szegényeknek tanitót fogadjanak, hanem ipenis ne szakítsák el gyermekeiket a közös iskolától, mert a szegényebbek mindig járulnak annyival hozzá, a mennyivel lehet. Igaz ugyan, uogy igy a gyermekek száma annyival szaporodik, hogy két tanítóra lesz szükség, de mind a két fél hozzon anynyi áldozatot, hogy e nagyobb kiadást fedezhessék. Ha mindezek után nem folynék be a szükséges összeg, van közoktatási minisztériumunk, mely segítségét meg nem vonja tőlük. Gyakran szólították fel a szegényebbek a fúzióra a gazdagabbakat, és hogy forduljanak a ('elsőbbséghez; ott a tanfelügyelő, a főispán, kik atyai gondoskodásukat éreztetni velük meg nem szűnnek. De nein; ők fordultak — náttal a kérelmezőknek. Emberi kötelmeiknek eleget hittek tenni azáltal, ha mint tavaly a szegények tanítóját ugy látták el a szükséges mindennapi kenyérrel, hogy hol egyik, hol másik korifeus hívta meg a — házhoz ebédre. Felhívjuk tanfelügyelő ur figyelmét ezen körülményre. Méltóztassék megtiltani, hogy ilyenformán a törvényt kijátszva, önkénykeljenek. É sorok által pedig figyelmessé tesszük a pénz embereit, hogy ők lesznek felelősök, ha egy egész csapat gyermek ugy nő fel, mint az oktalan állat! Mufti. Csorvás, julius 12-én. Cseresei szelleme nálunk is kezd kisérteni. Most szombat és vasárnap közti éjjel ugyanis 5 helyütt tétetett betörési kísérlet, de csnk egy helyen sikerült. Meiszter Jozefa boltjába hatottak, és miután az ajtót kifeszítették — szerencsére a tulajdonosnő portékájával ugyanaz éjjel a medgyesi hetivásárra ment — csak az állványfiókban talált mintegy 15 frt készpénzt lophatták el. A boltból a szobába nyiló ajtózárt szintén kifeszítették és bementek, a hol a tulajdonosnő 17 éves leánya feküdt, ki a kotorázás közt véletlen leesett csésze és pohárcsöríenésre felébredt és kiabálni kezdett, minek következtében a hivatlan látogatótól megszabadult. A tetteseket erólyen nyomozzák, ós Sztraka György ur Csaba város erélyes csend biztosa egy Hugyecz nevezetű egyént el is fogott, kire erős gyanú van, hogy az lett volna egyik tettes. -eh. Apróságok. * (i.) Azok a iiyomdabetiik sokszor bolonddá tartják a hírlapírót. Mint a koboldok vagy gnomok ugy tánczolnak, ugrálnak előtte, mikor revideálja a nyomtatványt, és habár legfigyelmesebben olvassa is ei : ha kész a lap, sokszor egészen más áll ott, mint akkor, midőn revideált, mi elég kellemetlen, mert ha az újság kritizál, a közönség is él e jogával. A közönség kritikája azonban sokkal sujtóbb, mivel nem nyilvánosan történik és igy nem védhetjük magunkat ellene, mig a sajtó nyíltan támad ós ugyan azon helyen és módon gyógyit a hol sebet ejtett. A közönség ily kritikájának lehettünk kitéve midőn lapunk egyik utóbbi számában a tárczában egy helyen az volt olvasható : „Es fehér ruhában kiszállt a hintóból egy angyali teremtés, kinek sárga ruhája etc." Az angyali teremtést tehát az egyik mondatban fehér ruhába öltöztettük, a másikban már sárga lett. Melyik az igazi, arról még nem éltesültünk, de mindenesetre kérünk csak egy szint választani — tetszés szerint! * * * * (i.) Az sem volt rosz. midőn lapunk julius 8-án megjelent számában az .Irodalom és művészet" rovatában ezeket irtuk Hermaun Mariskáról : „A művésznő még igen fiatal, alig h a rm i n c z h é t éves." — Olvasd „tize n h é t" éves. Ez is meglehetős „sértés" volt a t. művésznő ellen, midőn a hetes elé l-es helyett 3-ast szedtek, habár ismerünk művésznőket, kik még 37 éves korukban is „i ge n" fiataloknak hiszik magukat. TÁVIRATOK. * A? orosz hadsereg közt f. hó l2-ón azon hir volt elterjedve, hogy a törökök az orosz trónörököst elfogták. Eddig nem erősíttetett meg e hir ós valószínűleg kacsa. * Turnu-Magurelli, jul. 11. Egy második hadsereg alakítására itt nagy erőfeszítéseket tesznek az orosz ka-