Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-28 / 51. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 48. szÁM. szine után a hátrész egyenetlen zűrzavarában pillantani, s bár az élet hoz és visz, s bátor egyes szálak megszakadnak a végzet takács kezében fürge ügyességgel pattog tova a szőszék usolnoka. Az emberi élet repülő pillanat, melynek enyészete előbb-utóbb ugyan kikerülbetlen ; tehát emberi méltóságát, érző lelke nemesítését szivén hordozó, józan gondolkozása emberhez semmisem illőb, mint erejét és értélmét hasznos munkálkodásra fordítani, minek eredménye az lesz, s a helyett saját becsének szerény érzése fogja kisérni, mely az emberi kebelnek oly jól esik, és oly nyugodtan boldoggá teszi. Minthogy a társaságban született ember nem önmagáé; minthogy számtalanok a jótétemények, melyek a társas életben naponkint reánk háramlanak és becsületes lélekkel kivánnunk nem lehet, hogy e jótéteményekkel csak, ingyen éljünk, mint uzsorás más izzadása bérével: ez okból, a ki használni akarja a társaságot, annak mindent kell tennie a társaság fenntartására, mi csak erejétől Kitelik. Az első polgártól fogva az utolsóig kötelme mindenkinek, hivatása komoly feladatat betölteni, a cselekvés és értelmi mozgalom e nevezetes korszakában mindennek, ki magában erőt érez mozogni, s kicsinynek és nagynak hozzájárulni azon magas czél előmozdításához, melyet a társaság követel. A. S. restben igy nyilatkozott: „Azon hadseregen kívül, mely Törökország ellen operál, még kétszer oly erős áll rendelkezésünkre — Ausztria ellen, AZ Ausztria elleni háborút Oroszországban nemzeti és hazafias harcznak tartanák." A mozgzositás. (Budapest, juni'is 24.) —a— Az események igazolták föltevéseinket. Mozgósítunk. Ez különben nem jelent még egyebet, minthogy két hadtestet állítunk föl teljesen harczkópes állapotban. Az egyiket Eodieh, másikat Mollináry parancsnoksága alatt. E fegyverkezésnek hivatalosan beismert indoka Ausztria-Magyarország politikai és anyagi érdekeinek megóvása. Kétségtelen ugyanis, hogy az orosz támadó hadseregnek a Dunán való átkelése egyrészt, s a törökök győzelmes előnyomulása Montenegróban, másrészt, fölkorbácsolván a monarchia szlávajku népességének szenvedélyét, oly állapotokat idézhet elő határainkon, melyek a gyors ós erélyes föllépést fogják szükségessé tenni. Ez a hivatalos indokolás. Nesze semmi fogd meg jól! Mert hogy mindez csak maszkirozására szolgál a tulajdonképeni szándéknak, arról meg vagyunk győződve. Nem ítéljük el ugyan föltétlenül az ily titokteljes eljárást, mert annak, a maga helyén alkalmazva, szintén megvan a maga érdeme, de őszintén bevalljuk, valamivel többet óhajtanánk akkor, a midőn a játék a saját bőrünkre megy. Azok közé sem akarunk tartozni, kik gyötrő bizonytalanságukban az ördögnek a falra való festésben lelik egyedüli gyönyörűségüket, avagy a kik a külügyminiszterül mi csalhatlanságban bízva, reklámos czigánykereket hánynak aggódó ol vasóik szorongó félelmének eloszlatására. Mert valamint pesszimisztikus fölfogásnak kell nyilvánítanunk a „Pesti Napló"-nak Bosznia okkupálására czólzó aggodalmait, úgy másrészt az „Ellenőr" megerősíti ez aggodalmakat a „Pesti Napló"-val azt polemizálván, midőn ezeket mondja: „De téuy az is hogy Bosznia és Herczogovina egyoldalú megszállásáról abszolúte nincs szó". Ebből szerintünk eléggé kitűnik, hogy bizonyos enyhítő körülmények mellet Bosznia elfoglalásának gondolata mégis csak „kísért." Rodich a becsi minisztertanács után Marienbadba utazott. E köiülmónyből sokan azon következtetést vonják, hogy a tulajdonképeni mozgósítás még nem áll közvetlen küszöbön. Annyit e tekintetben mi is mondhatunk, hogy az erre vonatkozó s eddig foganasitott intézkedések a már czélszeiüen beosztott és elhelyezett csapatok harczkópességének és teljes készültségének biztosítására történtek. Mindez pedig minden íöltünés nélkül s úgy történt, hogy csapataink bármely pillanatban, érdekeinknek megfelelőleg bárki ellen vezethetők legyenek. Végül az oroszok irántunk nyilvánuló barátságának illusztrálására nem tartom fölöslegesnek e helyütt megemlíteni, hogy egy előkelő orosz tábornok Bukaa nevetségestől csak egy lépés választja el, uram I Azért ha máskor „cziczerósan" ily okosat akar beszélni, hát jobb lesz „garmond"-ban — hallgatni I Apróságok. * A gyulai lap egyik utóbbi számában „Kis árosi nyomorúságok" czime alatt egy czikket közöl, mely — kivételképen — sok helyes megjegyzést tartalmaz társadalmi primitív viszonyainkra vonatkozólag. Többek közt ezt is mondja: „Nincs meg az az erő, az a hatalom, mely az egyesek életét ligyelemmel kísérve kíméletlenül ostorozná a bűnt, a jellemtelenséget . . . hajhásszuk a népszerűséget s nem átaljuk kimondani a legmételyesebb elvet: „Mindenkivel jó lenni." Pedig ám „mindenkivel jó lenni ép oly hiba mint senkivel ... Ne mondjuk, hogy ügyelünk az idők jeleire, hogy nem dugjuk be füleinket a figyelmeztető szó előtt. Dehogy nem dugjuk, dehogy nem dujukl Hiszen odasülyedtüuk, hogy a nyilvánosság terére bocsátott figyelmeztetést sem vesszük semmibe, kicsinylőleg mosolyognak egy-egy „arva" vidéki levezőn, ki a közügyek nyomorult voltát feltárja" sat. Eddig a gyulai lap. — láoha senki saját eljárása, iianya fölött találóbb és sujtóbb Íteletet nem mondott. — Mi kezdettől togva, nem kis városi szempontokból fogván fel a sajtó feladatát, habár örömestebb foglalkozunk a polgári erénynyel, „kíméletlenül" ossoroztuk „a büut, a jellemtelenséget" is, akárhol fordult legyen is elő; batrau kitártuk a „közügyek" néhol igen kézzelfogható „nyomorult voltát." iá ki volt az, ki gyanúsított, piszkolt, s sárral dobált bennünket ez irányunkért, őszintén elmondott szavainkért ? Ki állott össze testületileg azért, hogy eluyomjon bennünket ezen nyomorult lételét veszélyeztető elvünkért megboszulandó magát ? A „ciique," mely a gyulai mostani czimü lapot alapitá, hugy a megyóbeni személyes ismeretség, pajtásság, rokonság, érdekközösség es egyéb összeköttetései folytán, a megye közousógét elijeszsze tőlünk, hogy ne legyen lap, mely esetleg az ő egy-két tagjainak „bűneit és jellemtelensógeit" ostorozza, hogy ne legyen lap, mely azt feltarja, mily „nyomorult mivolttá" degradálja a clique egy-két tagja a közügyet I — Mondjuk, soha sujtoüb ós önismeröbu ítéletet nem hangoztatott senki önmaga fölött, mint a gyulai mostani czimü lap az itt kivonatilag ismertetett czikkben . . . különben a hol ily „mea ulpá"-t mondanak, közel a megtérés . . . Adja isten ! . . POLITIKAI HÍREK. * Egy csabai „főmunkatársa" a „Békési Lapokénak, az erkölcsök „csillagos sátor alatt veszteglő pásztora" gyanánt lépve fel, „jászolhoz köti az értelmiséget", s egy cziczerós vezérczikkbeu áradozik — „guinmispeczialitások"-ról. Milyen veszélyesek, erkólcsroutók ezek a hirdetések ós hogy segítik ki egyik-másik családból az oly lapot, mely felveszi. Így jajdul fel a megtestesült morál „c»ellagos pásztora." Mivel történetesen a mi lapunkban is megjelent e kárkoztatandó, rettenetes hirdetés (ha ez nem volna a dolognak a főbibéje, irt is volna a gyulai lap egy cziczerós vezérczikket!) netüuk is van eliez a remitő kérdéshez egy-két szavunk. Mindenekelőtt mi is kinyilvánítjuk, hogy ellenségei vagyunk az ilyen dr. Haudler-féle hirdetéseknek és semmi áron sem közölnék, a miut ily 20-szori hirdetésért kiadóhivatalunknak igért 200 frtot vissza is utasitattuk vele. De a „gummi-speczialitások" mit vétettek ? Klőttünk fekszik az illető kereskedő árjegyzéke, melyben speczialíter elősoroltatuak ezek a rettentő izgató, képzeletfelverő specialitások. Ott vannak ágytakarók, szivarszipkak, kézi fecskendők, sebfecskendők, dugaszok, vizi-párnák, dörzsölő-kefék, hallcsövek, tyukszem-gyürük, betegek számára edények, dajkáknak tejszivattyuk, izzadást gátló és — sérvkötő gumikészülókek. Ezek az iszonyatos dolgok vannak értve a „guinmi-spéczialitások" alatt. De mért van ott a titoktartás, kérdi a „csellagos pásztor?" Azért mert kinek sérvkötőre, vagy gummi tejszoptatóra szüksége van — habár ezek mind ártatlan, igen „erkölcsös" dolgok — még se szereti mindenkinek orrára kötni. Igaz, van vagy 200 ártatlan gummispecziahtás között egy-két más fajtájú is, de mórt kell épen azokra gondolni, ha a hirdetésben egyetlenegy névleg említve nincs ? (legalább nálunk nincs.) A hirdetés első megjelenésekor ben volt a szerkesztőség elnézéséből az a kifejezés, melyért vezérczikket ir a jászolhoz kötött ravaszság az uj előfizetési idény előtt, de azonnal kiküszöböltetett. A cziczerós vezórczikknek tehát, ezt a régi egy éfvel ezelőtt megjelent „sajtóhibát" feltálalva, egyéb értelme nincs mint az: ne fizessetek elő arra a lapra, jászolhoz kötlek ne u sokára benneteket egy erkölcsöt prüszkölő lappal, melynek mutatványszámában vezérczikkezni fogok arról, hogy a férfiaknak nadrágot nem kellme hordani, mert azáltal is belopódzik „a sejt»lem," „fel veretik a képzelet" és „megindul az izgalom." Du sublime au ridicule il a'y a q'un pasi A fenségest * Konstantinápoly, jun. 23. Mukthár pasának e hó 21-ről kelt távirata jelenti: A török csapatok megverték az oroszokat Elbaznál; az oroszok hoszszasabb küzdelem után nagy veszteségeket szenvedtek, ós rend nélkül vonultak vissza és a törökök által üldöztettek. * Ruszcsuk, jun. 23. Az oroszok itt tegnap kísérletet tettek a Dunán való átkelésre, de ez nem sikerült, mert Te vük pasa ós Emin bej visszaverte őket. Az ágyúzás ina tovább foljik. itt közelben fontos torpedo-müködósek folynak. * Konstantinápoly, jun. 23. Hivatalosan megerősítik, hogy Szulejman és Ali Szaib pasáknak egyesült sergeik győztesen nyomulnak előre Czettinye ellen. * iVlac-Mahon ellen. A párisi törvényszékek most alig győzik büntetni azokat, kik az államfő személyét nyilvánosaa sértegetik az utczán. * riécs, jun. 24. A „N. fr Pr."-nek jelentik Berlinből: A „National Zeitung" sürgős feiszólitájt intéz Ausztriához, hogy a kiegyezést fejezze be, ós a birodalom részeinek elidegenítését ne engedje tovább terjedni. Otthon keli megkötnie a véd- és daczszövetsóget; ha ez komolyan teljesül, akkor barátra és írigytársra fog találni. * Öécs, jun 25. A „N. fr. Pr." jelenti Bukarestből : Az oroszoknak 76 halottjuk és 300 sebesültjük volt a dunai átkelésnél. A törökök majdnem semmi ellentállást nem fejtettek ki. A törökök a Dobrudzsát csak alig fogják védelmezni, a mennyiben a klímára és a talajra számitauak, mely utóbbin víz és takarmány teljesen hiányzik. A Macsint megszállott oroszok 6 napra való takarmányt vittek magokkal, visszaemlékezve az 1828. és 1854. évi expedicziókra. Galacz ós Braila mellett 27,000 ember kelt át, s ma a 4. hadtest Hirsova mellett. * öécs, jun. 25-én délelőtt 11 órakor ülésre gyűlt össze az osztrák regnikolaris deputáczio, a második magyar nuutiumot átveendő, s elhatározta ez alkalommal, ho^y a magyar nuntiumra részletes írásbeli választ fog adni, mely válasszal egyidejűleg értesíteni fogja a magyar deputácziót, hogy ennek kívánságához képest, egy 6 tagu albizottságot fog választani, arra a czélra, hogy a magyar bizottság ha sonló albizottságával a vitás kérdések szóbeli tárgyalása lehető legyen. MEiiYEI HÍREK. * Figyelmeztetjük megyénk t. cz. olvasóközönságét, hogy lapunk f. évi julíushó 1-tó'l kezdve ismét tavalyi nagyobb alakjáoan jelenead meg ; előfizetési dija egy évre mindazonáltal 2 frttal lejebb szállíttatott, ugy hogy egy évre a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. bérmentve postánküldéssel vagy helyben házhozhordással. A „Szépirodalmi Lapok-" ért külön előfizetési dij félévre —12 szá:íi — 1 frt. főlapunk tehát, habár nagy alakban kétszer jelenik meg hetenként, és habár ennélfogva azon előnyös helyzetben van, hogy már csütörtökön hozza azt, mit a többi megyei lap vasárnap: mégis csak annyiba kerül, mint a többi lapok s igy a t. cz. közönség részéről — ha tárgyilagosan ítél — nem akarjuk mondani, hogy nagyobb, de ép oly pártolást érdemel, mint más megyei laptársaink. Mi pedig az előfizetést illeti, kérjük azt f. hó végéig eszközölni, hogy a szétküldés pontosan történhessék. (?) F. hó 22-iki hetipiaczon Gyulán hamis mértékeket kobozott el a rendőrség, melyeket holmi toll és ócskaságszedő zsidók használtak a nép károsítására. Az 1874-évi 8. t. cz. 19. §-a értelmében ellenök a további eljárás folyamatba vétetett. (?) Oyulán a nagy-temető felé jezető úgynevezett gyulavári országút kövezése nagyban halad előre. Közutaink nem épen legbrilliansabb állapotjához viszonyítva, ezt igazi míí-útnak nevezhetjük. (?) A szerencsétlen furulyás. Csupa tiszteletből említjük fel az esetet. — Gyulán ugyanis az első zenekar legjobb klarinétosa súlyos betegségben fekszik, tagtársai mindamellett — hálából —