Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-17 / 48. szám

IV. évfolyam. 1877. 50. szím. B.-Csaba, junius 17-én. EGYE!KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmu lap. Mo^joloni 1 v IiotouKóiit kétszer : vasárnap ós o s ti töi*töItön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 frtjával. Szerkeztőség 6 kladó-ltivatal: Vasut-utcza, közlirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 tr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" es )) « 6 frt 3 frt 1 frt 50 kr. ez idei jul.—deczemderi folyamára. Lapunk juliustól kezdve tavali nagyobb alakjában és finomabb papirosán fog ismét megjelenni. Mindannak daczára, tekintve népünk szo­rult anyagi helyzetét és lehetőséget nyújtani akarván, hogy mindenki kevés ál­dozattal tarthassa lapunkat: az előfizetési árt leszállitjuk, ugy hogy kétszer hetenként megjelenő politikai főlapunk, a „Szépirodalmi Lapok "-kai együtt, egy évre csak 1 fttal fog többe kerülni mint minden más megyei lap. Az előfizetési feltételek tehát a következők : Házhoz hordással vagy postai küldéssel: egész évre félévre évnegyedre A „Szépirodalmi Lapok" rendes megjelenése és tartalmasságáról gon­doskodtunk. A háború tartama alatt laptársunk az „Ellenőr" szívességéből többször fogunk adni mai számunkhoz hasonló mellékletet. Újonnan belépő előfizetőknek a főlapunk tárczájában folyó elbeszélés eddig megjelent része kivánságra utánpótoltatik. Hirdetések mérsékelt dijak mellett tétetnek közzé. B.-Csaba, juniushó közebén. A „Békésniegyi Közlöny" kiadó hivatala. Kicsinyes gyanúsítások, igaztalan rágalmak daczára, oda sikerült lapunkat emelni, hogy a megye jobbjai, ugy szellemi mint anyagi támogatásukkal megtisztelik, körülötte csoportosulnak. Napról-napra inkább kezdi belátni a józanul, függetlenül ítélő közönség, hogy czélunk tiszta, melyet csak a roszakarat gyanusithat, hogy önszemélyünk teljes háttérbe szorításával, egyedüli óhajunk megyénk közügyének hiven, tántorithatlanul szol­gálni, a jót és igazat támogatni. A bátorító elismerés buzgalmunkat megkétszerezi. Igaz, hogy a jók száma mindenhol kevesebb, mint az ellenségekké. De nekünk elég. Egy független, tiszteséges ember elismerése, legyen az ur, vagy igénytelen iparos, ne­künk többet ér, mint a sokszor félrevezetett tömeg nyújtotta népszerűség. Majd többen leszünk, mert a jónak végre is győznie kell. Ez a gondolat ad erőt a jővő uj munkára! B.-Csaba, 1877. jun. közepén. A „Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége. Békésmegye árvízveszélye. Méltóságos báró Wenekheim László Körös-berettyó­szabályozási közp. igazgató választmányi elnök úrhoz. (Folytatás.) Ha már most tekintjük, hogy akkor, midőn az átmetszések még egészen ki sem ásattak: s akkor, midőn az egyes folyók átmetszései már anyamederré kiképződve, az alsó fejletlen folyóba rohamosan szállítják le vizeiket; továbbá akkor, midőn mint az áprilisi árvíznél, sehol kitörés nem történ­vén, az alsó folyóba az összes víztömeg be­futott, s mégis Gfyománál az összes vizemel­kedés 48, Szarvasnál pedig csak 13 ctm. volt: bizonyára ezen állapotot nem kétségbe­ejtőnek. hanem ellenkezeleg inkább meg­nyugtatónak kell tekintenünk, a mi még el­maradhatlanul javulni fog valamennyi át­metszés kiásása és kiképződésével. Tagadhatlanul legkomolyabb a hely­zet Békésnél, hol a vizemelkedés 1.64 mé­ter. Azonban ha a fentebb előadottakra visz­szatekintünk és figyelembe veszszük, hogy az idén ápiilishóban a fekete és fehér Kö­rös összes és legnagyobb víztömege — miu­den felsőbbi kitörés nélkül — ott is lefolyt anélkül, hogy akár Békés városa, akár pe­dig a szemközt eső hosszufoki társulat a legesekéi jebb kárt szenvedte volná ; továb­bá ha tekintjük, hogy ezen együttes vízle­folyás is csak 16 ctm. magasodást okozott; akkor be kell vallanunk, hogy ezen legrosz­szabb állapot sem oly kétségbeejtő, mint sokan állítani szeretik, s be kell ismernünk, hogy felépített gátrendszereink között képe­sek vagyunk az összes víztömeget mindén kár nélkül levezetni, s hogy a helyzet an­nál biztatóbb és nyugtatóbb leend, hft hiá­nyos gátjainkat tökéletesén kiépítjük. A békési helyzetre méig megemlítem, miszerint ott a folyó a Szanazugtól kezdve egészen Békésen alul addig, meddig a me­der hibásnak ismertetik: minden árviz ntán felméretik, minden változás tüzetesen riteg­íigyeltetik, és azokról a közmunka és közi. minisztériumhoz jelentés tétetik. A fentebb előadottak, a mostani hely­zet, a jelen állapot ismertetése vázlatban ; hátra van még feltüntetnem a hiányokat és a még szükséges teendőket, mert akkof hi­szem állásomat helyesen betölteni, ha nem­csak a szabályozás előnyeit, hanem a hiá­nyokat és még hátralevő szükséges teendő­ket is száraz valójukban felfedem, hogy ez­által az érdekeltség teljes tájékozást nyer­vén, ahhoz képest felszerelve és oerendezve megkezdett nagy munkáját mielőbb befejezze. Miként előbb érintem, azon óriási töl­tés-rendszer, mely a Körösszabályozásnál szükséges: egyszerre fel nem épülhetett; köztudomásu az is, mennyi átalakulás, fenn­akadás és szünetek közt végeztétett ezen 1' munka. Sokszor egyesek, községek, megyék különállóan dolgoztak, az előbbi években leginkább kényszeritett közerővel, sokszor minden műszaki közeg közbenjárása nélkül; hogy ily esetekben a szabályos töltés-vo­nalzásra, a szilárd építkezésre kevés gotid volt s kevés figyelem íordittatótt, az a kény­szermunka természetéből önkényt folyik. (Folyt, köv.) B.-Csaba, junius 15-én, B.-Osaba város legutóbb megtartott vá­rosi képviseleti gyűlésen többek közt egy tárgy került szőnyegre, mely hir szerint, némely képviselők közt nagy port vert fel. A tárgy ez : a közbirtokosság utcza­szabályozási érdekből Krátki Györgygyei cse­rét tett, melylyel Krátki kettős fundusa ke­resztben lett áttörve, s a cserére ráfizetett 3000 frtot. A csere tényleg évek előtt foga­natosíttatott, de telekkönyvezve ném volt. Krátki a fundusainak megmaradt vé­geit és a várostól nyért utczarészt néhány hónaippal ez előtt eladta Beliczey R'. birto­kosnak, s mivel utóbb építkezni akart, ' ter­mészetesen a telekkönyvezési sürgette. A szabályozási ügy a városhoz vissza­kerülvén, a Krátkival tett csere telekköny­vezése vagyis a szerződés megkötésé éS' az átíratás a várost illette és pedig saját költ­ségén, mert az utczaszabályozást a közbirto­kosság szolliczitálta és nem Krátki ; utóbbi a költségről tudni nem akart. Az őszön megtartott egyik képv 1. gyű­lés el is határozta, hogy a csere foganatosít-

Next

/
Thumbnails
Contents