Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-05-24 / 41. szám

IV. évfolyam. 1877. 34. szám. B.-Csaba, lpr.il 29-én.. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. i ; . i

, i , Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és ltiad.0-liiva.tal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán 1 Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „>"yilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. / r-<l—— j. j, ;;; .<r Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kro» •; i postautalvány nyal. Ilékésmegye árvízveszélye. Méltóságos báró Wenckheim László Körös-berettyószabályozási közp. igazgató választmányi elnök úrhoz. (Folytatás.) Azonban móltóságod felhívásának engedni kötelességemnek ismerem, annál inkább mert az itteni több évtizedek alatt öszszegyűlt irattái- számtalan okmányai tanúskodnak arról, miszerint méltóságod csüggedni nem tudó szelleme volt mindég a Körös-szabályozás mozgató ereje, az ellentétes érdekeket méltóságod tapintatos közbenjárása egyenlítette ki, ha pedig az idők mostoha viszonya, nehéz idők, vagy bármi oknál fogva a szabályozás ügye egyidőre megakadt, vagy ha az érdekeltség a közbejött károsodások folytán elcsüggedt: mindég méltóságod volt az, kinek érős akarata a dermedtséget megtörve, a csüggedtekbe uj életet öntve, a munkálatokat újra és újra rendes kerékvágásba vezette. Midőn ezoknól fogva méltóságod felhívásának egész készséggel engedek, mindenekelőtt ismertetni kívánom a Körös-szabályozásnál most követett szabályozási rendszert. E rendszer nem áll egyébből, mint nagy mesterünknek a természetnek megfigyelése után, annak működését elősegíteni. Folyóinkat a földfelület átalakításánál működött, s még szakadatlanul működő természeti erők hozták azon állapotba, ugy minőségükre mind pályájuk irányára nézve, melyben azok a szabályozás megkezdés^ előtt találtattak. A patakok, folyók, és folyamok főiránya, vízgyűjtő medenczéjök domborzati irányától függ, s mindég a medencze legmé? lyebb helyeit követi. A hegyoldalokról leömlő eső vagy hóolvadék, először a hegyoldalak barázdáiban gyűlik össze, az ily csorgok összefolynak a legközelebbi völgybe, s patakot képeznek, a patakok az előttük nyitva levő völgyesés irányát követve többfelül összefolynak egy mélyebb völgybe és ott folyóvá alakulnak, a folyók völgyeik irányán haladva, s útközben más magasabb fekvésű völgyek folyóit is magukba fogadva ezekkel együtt egy még mélyebb völgybe ömlenek, s ott ezek vizeivel szaporodva folyammá növik ki magukat s végre a folyamok sem képesek más utat választani, ők is csak a felület lejtőjét követve érik el a tengert. Lehet-e ennél természetesebb ut, feltalálhatjuk-e itt a természet törvényének legkisebb megsértését? Pedig nagyon sokan vaunak, kik folyóink irányát természet-ellenesnek tartják, vagy azt gondolják, hogy egy-egy folyó-völgyben tulnagy a víztömeg, mit kár nélkül leereszt.'ai nem lehet, ezek a vízválasztó földgerinczek keresztülvagdosása, a folyók természet-adta rendszerének összekuszálása által, az ős természet hibáit; vélik helyreigazítani, holott ezen eljárás rendkívüli költségessége mellett nem volna egyéb, mint a természet elleni szélmalomliarcz. (Folyt köv.) Szegheö Attila. A „gyomai dalárda" alakuló közgyűlése A „gyomai dalárda" alakuló közgyűlése tizennégy működő- és tizenhárom pártolótag jelenlétében f. hó 20-án délután 5 órakor vette kezdetét és ejtetett meg a központi kaszinó termében. Az egyik karnagy, ki a jelzett gyülésrt a tagokat meghívta, mielőtt a tulajdoükép' pem gyűlés kezdetét vette volna, a dalárda történetét következőleg mondta el. il OííOu' a is ; ohá QOO&. awrái b&te j Igen tisztelt tagtársak! A „gyomai dalárda" szervezésére az 1876-ik januárhó 1-én tétettek meg az első lépések, s az eredmény az lön, hogy 20 taggal a működés' már januárhóban kezdetét vette ; de alig hogy életjelt adott magáról a zsenge intézett, az irigység és roszakarat egymással karöltve, csirájában meg akarta azt fojtani, azonban mig egyrészről a müködötagoicban a nyilvános roszakarattal szemben az összetartás szelleme fölébredt és ébrentartatott, addig másrészről találkoztak ügybuzgó, a szépért és jóért lelkesülő egyéniségek, kik még akkor bár névleg nem voltak pártolótagjai a dalárdának, de mindazáltal oly maradandó érdemeket szereztek magoknak a dalárda szervezésében, hogy azt tőlük a legélesebb irigység sem vindikálhatja el. Ily körülmények között szerveztetett tehát a dalárda s kezdte meg működését. Ezután történt az, hogy a működő tagok közzül némelyek odatörekedtek, miKép a dalárda mielőbb alapszabályokat készítsen, s nyilvánossági jelleget öltsön magára, de ezen törekvés, a karnagyoknak azon eléggé meggyőző érvelése folytán, hogy a dalárda előbb „életképességét" mutassa ki, s csak azután legyen nyilvános: elesett, s igy történt azután, hogy a dalárda minden nyilvánossági jelleget mellőzve, csendesen működött, s fennállása alatt több templomi, temetési és világi darabokat betanult, s nyilvánosan előadott. Mindenesetre íontos actus a dalárda életében az, hogy a f. évi febr. 4-én tartott konczert, melynek műsora kizárólag a dalárda tagjai által adatott elő, a gyomai t. közönség pártfogásával és elismerésével találkozott, s ma már oly helyzetben van, * hogy alaptőkéje 50 frtot tesz. A műpártoló közönség elismerése, lelkesedése alapján febr. hóban egy felhívás bocsáttatott közre a karnagyok által, mélynek eredménye az lett, hogy a dalárda 17 pártoló tagot nyert, s ezekhez számítva a működő tagokat, van a dalárdának jelenleg 35 tagja. ü JÉnugpi Közlöny" tárczája. A b.-csabai lóverseny [május 21-én.] A két éven át szüutetelt b.-csabai lóverse nyolc mult hétfőn egy napra ismét megélénkiték városunkat. Az előzmények oly kirivó ellentétben állottak a nap dicsőségéhez, melyek a fagyponton állott reményeinket a legfőbb fokra emelték. A gyakori siirü esőzés nemcsak az előkészületeket gátolta, de nagyrészben még a siker reményétől is megfosztá a rendezőket, ugy hogy a munkálatok meglehetős része a verseny napja délelőtti óráira maralt. Sztraka György rendező ur, mint mindenkor. most is legyőzte a nehézségeket és a 850 öl hosszúságra terjedő pályát, mely több helyütt vizerekkel volt átiszapolva, akép tette használható állapotba, hogy a vizes talaj alját deszkákkal rakatta ki, ezekre pedig száraz földet hordatott, melynek lebunkózása után a pályatér teljesen használható allapotba helyeztetett. Egyszóval Sztraka ur erőfeszítésének síüérült a munkálatokat, minden elemi akadály daczára, déli 12 órára befejezéshez jut-r tatni, s ezért méltán megérdemli a nyilvánosság terén is kifejezett elismerésünket. Délután fél 2-től fogva egymást érték a fogatok a főút hosszában, a járdákon pedig sürün hullámzott a nép a pályatér felé, hol mintegy 300 ülőhelyről volt gondoskodva, melyek nagyrésze díszes közönség által lett elfoglalva. A korlátokon kivül állást foglalt nép legalább 5000-re lehető. A pályakörben voltak vagy 200-an, köztük 40 urlovar, akik az egyes futamokat kisérték. A körben foglalt helyet a két zenekar, melyek felváltva játszottak. A korláton kivül mézesbábos- és csapszéksátrak voltak, frisitőkkel és süteményekkel látva el a közönséget. Végre a pálya előtti középen felállított tribünén, hol a biráló bizottság tagjai s más notabilitások, köztük a fővárosi „Vadász- és Versenylap* szerkesztője foglaltak helyet, megszólalt a jelző-harang, mire kezdetét vette a programm szerinti sorrendbén előirt verseny-futás. Kj E i fi 1 ... I. Mezei gazdák versenye, csak békésmegyei gazdák saját nevelésű lován. Első dij: 8 arany. Második dij: 4 arany. — Bejelentés történt négy. Futott: Révész Mátyás fekete csődöre, Göndöcs Benedek sárga he'réltje, Szabó József sárga s barnapej csődörai. (Miúd ujkigyósi lovak.) A kiindulásnál a fekete csődör vezetett, a középen tul elébe vágott a barnapej csődör és folyvást kétessé tette előbbinek az elsőséget, de a czélhoz közel érve egy pár merész ugrással a fekete csődör kivívta az elsőséget vetélytársa fölött. Első dijat (8 arany) Révész Mátyás fekete csődöre, a másodikat (4 arany) Szabó József barnapej csődöre nyerte. II. Mezei gazdák másod-versenye, bárki által nevelt lóval. Első dij: 5 arany. Második dij: 3 arany. Bejelentetett t ló. Futott: Szabó Andrásnó pej heréitje, Erdődy Mihály pej kanczája, Osernus András barnapej heróltje. (Mind ujkigyósi lovak.) A futás kezdetén a barnapej vezetett. A befordulásnál azonban a pej kaneza előre rúgtatott és a