Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Antal Istvánhoz

ványban - Jugoszláviát megszűntnek, és ezzel öszszefüggésben a vele kötött barátsági szerződést érvényét vesztettnek nyilvánítani; elképzelése szerint a „rendőrileg megszállt" területek feletti magyar uralom legalizálását ennek alapján kellett s lehetett volna a második világháború után elérni. - A bácskai területek magyar birtokba vétele már 1941. április 14-én befejeződött; a Muraközben, amelyre egyébként Horvátország tartott igényt, az e kérdésben folytatott tárgyalások megszakadása után, július 10-én vezették be a magyar katonai közigazgatást. (A Bánát - Hitler ígérete ellenére - továbbra sem jutott magyar kézre.) Az átmenetileg bevezetett katonai közigazgatást 1941. augusztus i-én (illetve a Muraközben 21-én) váltotta fel polgári közigazgatás. A parlament 1941. decemberében tárgyalta és fogadta el a Délvidék visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot (1941: XX. tc.). Bajcsy-Zsilinszky már a képviselőház 1941. december 5-i ülésén szóvá tette a délvidéki magyar közigazgatás „törvénytelenségeit és basáskodásait", a megtorlás címén már eddig is nagy számban elkövetett „igen káros kilengéseket". 15. A „sajkáskerület" lényegében az ekkor Bács-Bodrog vármegye zsablyai es titeli járását képező terület XVIII. századból származó elnevezése, amikor az a határőrvidékhez tartozott, s lakosai sajkás (csónakos) katonai szolgálatra voltak kötelezve a Dunán, Tiszán és Dráván. 16. Popovics Milántól, a délvidéki szerbeknek a magyar parlamentbe behívott egyik képviselőjétől 1941. január 19-én értesült Bajcsy-Zsilinszky a január 4-19 között lezajlott zsablyai véres „tisztogatásról". E tárgyban a miniszterelnökhöz intézett azonnali, január 19-i levelét - ez értelmezendő az újvidéki pogrom közvetlen küszöbén való „fölszólalásának", - Bárdossy 21-én vette kézhez, s mikor másnap Bajcsy-Zsilinszkyt személyesen is fogadta, azt ígérte, hogy nem lesz további kegyetlenkedés, mert telefonon nyomban megfelelő utasítást küldött Újvidékre. Ennek ellenére a katonai és csendőri erők ott is megrendezték január 21-23-án a „razziát". A Zsablya-Újvidék térségében e januári „hideg napok" alatt lefolytatott ezen vérengzésnek az egykorú magyar hivatalos kimutatás minimálisnak tekinthető adatai szerint is összesen 3340 halálos áldozata volt a szerb és zsidó lakosság köréből. 17. Bajcsy-Zsilinszky 1941. január 29-én szólalt fel a délvidéki atrocitások ellen a képviselőház külügyi bizottságában. Bárdossy durva támadással reagált: aki a honvédséget rágalmazza, nem méltó arra, hogy magyar képviselő legyen. - Bethlen és Prónay a felsőház külügyi bizottságában szólalt fel. 18. Bartha Károly vezérezredes. 19. Szombathelyi Ferenc vezérezredes. 20. Bajcsy-Zsilinszky 1941. február 4-i memoranduma Horthyhoz. 21. A vezérkari főnök 1942. július 10-én rendelte el a hadbírósági eljárást. 22. Helyesen: Feketehalmy-Czeydner Ferenc, a bácskai vonatkozásban illetékes szegedi (V.) hadtest parancsnoka. 23. Popovics Milán interpellációjára 1942. július 15-én adott válaszában. 24. 1942. augusztus 13-án. (Mint ismeretes, később, 1943. október 11-én, Horthy mégis elrendelte az eljárás folytatását, de a fővádlottak 1944. január közepén Németországba szöktek.) 25. Lásd a 14. jegyzet vonatkozó részét. 26. Bajcsy-Zsilinszky 1942. december 2-i e tárgyú bátor interpellációját a képviselőházban botrányos jelenetek közt félbeszakították. 27. Horthyhoz 1942. december 25-én, majd 1943. január 28-án intézett emlékirataiban foglalkozott bővebben ezekkel a jelenségekkel. 28. Az egyoldalú német orientációt közismerten ellenző, a szélsőjobboldali erőkkel szemben fellépő belügyminiszternek a baloldali erők irányában tanúsított magatartását, vagy éppen kommunistaüldözését itt figyelmen kívül hagyja. 29. Nagy Vilmos 1942. szeptember 24-től 1943. június 12-ig tartotta kezében a honvédelmi tárcát. Fellépett a zsidó munkaszolgálatosokkal szemben alkalmazott kegyetlen bánásmc>d ellen. 30. Az imrédystákra és a nyilasokra utal. 31. A norvég fasiszta hazaáruló Vidkun Quisling neve fogalommá vált: az idegen hatalommal összejátszók, együttműködők jelölésére használták. 32. A magyar ügynek ártó. 33. Az ún. zsidótörvények bírálatával Bajcsy-Zsilinszky Horthyhoz intézett 1942. december 25-i memorandumának második részében foglalkozott. 34. Valójában hadüzenet nélkül történt 1941. június 27-én Magyarország bekapcsolódása a Szovjetunió elleni támadásba, amelyet a németek is hadüzenet nélkül indítottak 22-én. Kassa június 26-án történt bombázását, ezt a minden bizonnyal német provokációt használta fel a Bárdossy-kormány ürügyül arra, hogy megállapítsa „a hadiállapot beálltát". 35. A zászlók ünnepélyes átadása 1941. március 23-án történt meg. E gesztus kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió - a cári Oroszországgal ellentétben, amely részt vett 1849-ben a magyar szabadságharc leverésében nagy jelentőséget tulajdonít Magyarország függetlenségének. 36. A Szovjetunió 1939. szeptember második felében lett határos Magyarországgal az Északkeleti Kárpátok egy kb. 150 km-es vonalán. 37. Valójában egyáltalán nem volt szó közös politikai plattformról. Besszarábia kérdését a Szovjetunió 1940. júniusában úgy rendezte Romániával, hogy harmadik állam beavatkozására egyáltalán nem tartott igényt. A magyar kormány vágyálma volt csupán, hogy egyidejű, de hangsúlyozottan önálló fellépéssel érvényesítheti erdélyi követeléseit, de erre ebben a formában - nem utolsósorban épp a besszarábiai kérdés Szovjetunió általi határozott és gyors békés rendezése folytán — nem kerülhetett sor. 38. 1942. április II-én kezdődött meg a 2. magyar hadsereg kiszállítása a szovjet frontra. 39. Bajcsy-Zsilinszky 1943. június 10-i memoranduma, amely Nagy Vilmos leváltása ellen emelt szót, a honvédelmi miniszter nagy érdemének tulajdonította, hogy volt bátorsága feltárni a hadsereg valóságos állapotát, s ezzel kapcsolatban elődjének, Bartha Károlynak súlyos felelősségét; hogy követelni merte Voronyezs után a konzekvenciák levonását. 99