Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Antal Istvánhoz
40. Pontosabban: „a hadiállapot fennállásának deklarálása", 1941. december 12-én. 41. Finnország, amely 1941. június 26-án a németek oldalán bekapcsolódott a Szovjetunió elleni háborúba, december 6-tól Nagybritanniával is hadiállapotba került, fennmaradtak azonban kapcsolatai az amerikai kormánnyal, amely 1943. március 20-án felajánlotta közvetítését Finnország cs a Szovjetunió között. 42. Az Egyesült Államokban a népszámlálási adatok szerint 590 768 lakos vallotta magát magyarnak (közülük 274 450 Magyarországon, a többi már az Egyesült Államokban született). A washingtoni magyar követség ezzel szemben egyházi és egyesületi adatok alapján 7-800 ooo-re tette az Egyesült Államokban élő magyarok tényleges számát. Egyesületeik közt voltak demokratikusak és reakciósak; az előbbiekben tömörülők nem voltak meggyőződve arról, hogy az ,,Óhaza" megmentését akkor szolgálják a legjobban, ha a magyar kormány által az Egyesült Államokba kiküldött Eckhardt országmentő jelleggel felruházott, de nagymértékben rendszermentő tevékenységét támogatják. Eckhardt képességeinek illetve áldozatvállalásának jellemzésében BajcsyZsilinszky túlzott; Eckhardt-tal együtt tévesen hitte, hogy szinte kizárólagosan Amerika fogja eldönteni a világ sorsát. 43. A székely származású id. Ugrón Gábor (1847-1911) a dualizmus korának kiváló szónoki képességű ellenzéki képviselője, a hármasszövetség (Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország) ellenzője, a francia orientáció híve volt. Fia, ifj. Ugrón Gábor (1880-1960) 1917-ben belügyminiszter, 1918-ban Erdély királyi biztosa, majd a Székely Nemzeti Tanács vezetője; a trianoni Magyarországon ellenzéki, majd 1926-1935 közt kormánypárti képviselő. Ugrón István (1862-?) diplomata, 1909-10-ben az Osztrák-Magyar Monarchia bukaresti ügyvivője, majd belgrádi követe, az első világháború alatt a külügyminisztérium lengyel referense. Erdély Romániához kerülése után 1926-ig az ottani Magyar Párt vezető személyisége. 1927-ben Bethlen István magyar miniszterelnök kíséretében részt vett a Mussolinival folytatott római tárgyalásokon, mint az erdélyi problémák szakértője. 44. A képviselőház 1941. október 22-én tárgyalta Vájna Gábor nyilas képviselő összeférhetetlenségi bejelentését Eckhardt ellen. Bajcsy-Zsilinszky és a Kisgazda Párt arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem tagadhatja meg az amerikai misszióra vállalkozott volt vezérét, és tartózkodott a megnyilatkozástól. 45. Ion Antonescu tábornok, 1940-1944 közt román államfő; Iuliu Maniu a Román Nemzeti Parasztpárt vezére, aki a volt londoni követ, Viorel Tilea révén tartott kapcsolatot az angol kormánnyal; Grigore Gafencu volt külügyminiszter 1941. decembere óta tartózkodott Genfben. 46. Az Egyesült Államok 1942. június 5-én vette tudomásul a magyar kormány 1941. december 12-i nyilatkozatát a háborús állapot fennállásáról. 47. Nincs közelebbi adatunk arra a külügyi bizottsági ülésre vonatkozóan, amely a Szovjetunió elleni hadbalépés kérdésével - legalább utólag - foglalkozott volna. Bajcsy-Zsilinszky Bárdossy miniszterelnökhöz 1941. augusztus 5-én intézett memoranduma nem utalt ilyen előzményre, s a hadbalépést bíráló véleményét egyáltalán nem pártálláspont tolmácsolásaként, hanem teljesen egyéni jelleggel adta elő. Egyéni hangvétele volt azon felszólalásának is, amelyben az Egyesült Államokkal fennálló hadiállapotot kimondó kormánynyilatkozatot ítélte el a képviselőház külügyi bizottságának az 1941. december 20-22. közti napok valamelyikére tehető soron következő ülésén. A Kisgazda Párt alighanem csak később azonosította magát nyíltan Bajcsy-Zsilinszky eredetileg képviselői egyéni véleményként előadott állásfoglalásaival. 48. A képviselőház 1939. november 9-i, 1940. november 29-i, 1941. november 13-i ülésén. 49. A képviselőház 1942. november 19-i és 27-i ülésén. - A „török példa": Törökország 1941. június 18-án barátsági szerződést kötött ugyan Németországgal, de közte és a vele szemben álló hatalmak között ügyesen lavírozott, s a háborúban (1945. februárjáig) semleges maradt. A „finn példára" lásd a 41. jegyzetet. 50. Bajcsy-Zsilinszky emlékiratai Bárdossyhoz (1941. április 11., augusztus 5.), Kállayhoz (1942. március 23., szeptember 22., egy keltezetlen, és a Kisgazda Párt nevében benyújtott 1943. július 31-i), Horthyhoz (1942. február 4., december 25., 1943. január 28., június 10.). 51. A képviselőház külügyi bizottságának 1939. szeptember 14-i ülésén. 52. A képviselőház külügyi bizottságának 1940. február i—i ülésén. 53. A felszólalásai miatt kényelmetlenné vált BajcsyZsilinszkyt az 1942. márciusi újjáválasztás során kihagyták a külügyi bizottságból. Ugyanígy kihagyták a szociáldemokrata Peyer Károlyt. 54. Bajcsy-Zsilinszky történetpolitikai vitairata Szekfű Gyulához, 1942. március 15. 55. Míg 1941. márciusában megjelent utolsó könyvében (Helyünk és sorsunk Európában) a - hamarosan végzetesen elrontott - délszláv kapcsolat jelentőségét állította előtérbe, most figyelme elsősorban Lengyelország felé fordult: közös németellenes történelmi hagyományok, a keleti és kelet-középeurópai német terjeszkedés elleni küzdelmek alapozzák meg a barátságot, amely Magyarország 1939. évi, a német átvonulást megtagadó, a lengyel menekülteket befogadó magatartása folytán csak erősödött. Ezt Magyarország szempontjából jól kamatoztathatónak gondolta a háború után, amikor Lengyelország az antihitlerista szövetséges hatalmaktól kapott biztosítékok alapján helyreáll, és - véleménye szerint — úgyszólván nagyhatalmi súlya lesz. 56. A Szovjetunió azonban - mint Bajcsy-Zsilinszky Bárdossyhoz intézett 1941. augusztus 5-1 memorandumában megemlíti -, Sztálin levele révén, amelyet Inönii államelnökhöz intézett, biztosította Törökországot arról, hogy a Dardanellákra nem támaszt semmiféle igényt. 57. Törökország 1918-ig mint Oszmán Birodalom szerepelt; német szövetségben elszenvedett első világháborús veresége nyomán a sévres-i békeszerződés100
