Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Abonyiné Palotás Jolán: Békés megyei infrastrukturális ellátottságáról

előállítottuk az egyes infrastrukturális ágazatokba tartozó mutatók sorrendjéből adódó összesített ágazati rangsorokat. így megkaptuk mindkét időszakra a 20 területegység (Budapest + a 19 megye) infrastrukturális ágazatonkénti relatív fejlettségét. Ezt követően meghatároztuk az infrastruktúra egészének - hasonló módszereken alapuló - egymáshoz viszonyított fejlettségi szintjét. Eredményünket az 1. és a 2. sz. táblázatban közöljük. A táblázat adataiból pregnánsan kitűnik, hogy Békés megye mind 1960-ban, mind pedig 1975-ben viszonylag lemaradt a megyei rangsorban. Legerősebb a lemaradás 1960-ban a lakás- és kommunális ellátottság terén (17. hely) és legkisebb az oktatás-művelődés vonatkozásában (10. hely), míg a többi ágazat a 12. (közlekedés - hírközlés), a 14. (egészségügyi), valamint a íj. (kereskedelmi ellátottság) helyen áll. 1975-re lényegesen módosult Békés megye helye a megyék ellátottsági rangsorában (1. sz. ábra). Három ágazat jóval előbbre került, míg két ágazat pedig a korábbinál is kedvezőtlenebb helyzetűvé vált. A táblázat adatai szerint az országos átlagnál dinamikusabban fejlődött a megye kereskedelmi-, az oktatás - művelődési és a lakás ellátottsága. Nem tudott viszont lépést tartani Békés megye az egészségügyi és a közlekedési mutatók országos fejlődési ütemével. Az egyes ágazatok differenciált ütemű és eltérő irányú fejlődése eredményeként természetesen megváltozott a megye összesített, komplex infrastrukturális ellátottságát tükröző helye is a megyék körében. Míg 1960-ban Békés megye a főváros és a megyék összességében az általunk alkalmazott összinfrastrukturális mutató vonatkozásában csak a 15. helyen állt, addig 1975-re a 13. helyre emelkedett (2. sz. ábra). Ennek a „kedvezőbb helyezésnek" az elérése számottevő fejlődést takar, hisz minden vizsgált területegységben markáns változás következett be a „háttérágazatok" fejlettségi szintjében, de Békés megyében ez az előrelépés az átlagosnál is nagyobb mértékű volt. Eddigi vizsgálataink során olyan naturális mutatórendszerből vontuk le Békés megye relatív infrastrukturális fejlettségére vonatkozó következtetéseinket, amely nagy többségében a szociális infrastruktúra körébe tartozik. Csupán a közlekedési ellátottságot vizsgáló mutatók közül három, a 14. 15. és a 16. tartozik a termelő infrastruktúrához. Hogy mégsem mellőztük ezeket a mutatókat az adott 1. ábra: BÉKÉS MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA 1960-1975-ig Lakos- és kommunáié Egészségügyi 1960 1975 1960 Oktatasmüvelődésugyi Koztekedesi- hírközlési 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 \ 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 7 7 7 / 7 7 g 8 9 8 9 9 / 9 9 10 10 10 / 10 10 11 n 11 11 11 12 12 12 12 12 13 13 13 13 13 14 14 14 14 14 15 15 15 15 15 16 16 6 16 16 17 17 17 17 17 8 B 18 18 18 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 1975 1960 1975 1960 1975 Kereskedelmi 19«) 1975 76