Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Abonyiné Palotás Jolán: Békés megyei infrastrukturális ellátottságáról

ágazat fejlettségének meghatározásában, annak elsősorban az az oka, hogy maga az infrastruktúra egységes egészet alkot, s a két fő területének az elkülönítése termelői és szociális infrastruktúrára csak úgy lehetséges, ha közben tekintettel vagyunk a komponensek összetartozóságára is. (Jóllehet a termelői infrastruktúra klasszikus ágazatainak vannak szociális aspektusai és a szociális infrastruktúrának is termelői aspektusai.) Ezért amikor a termelői és a szociális infrastruktúrát elkülönülten vizsgáljuk, természetszerűek az átfedések. A fentiek előrebocsátása után nézzük meg, hogy Békés megye a termelői infrastruktúra terén milyen szinten áll. A termelői infrastruktúra ágazatai közül a közlekedési ellátottság érdemel megkülönböztetett figyelmet. Az ellátottsági szint meghatározásához általában a közút és a vasúthossz egységnyi területre, illetve egy főre való kivetítését, a villamosított vasútvonalak arányát, a személygépkocsi sűrűséget, a távolsági autóbusz-forgalmat, valamint a teheráru-forgalom relatív nagyságát szokás figyelembe venni. E mutatók alapján Békés megye közlekedési ellátottsága a megyék rangsorában a 16. helyen áll. Ha ugyanakkor megvizsgáljuk az utóbbi évek során (1970-1975 között) a közlekedésben eszközölt beruházások megyénkénti alakulását, akkor megállapítható, hogy Békés megye közlekedési beruházás volumenénél csupán 4 megyében volt kisebb ez az összeg. Ez tehát azt mutatja, hogy a vizsgált térségben nem kezdődött meg még az a dinamikus fejlesztés, amely a lemaradás közeljövőbeni felszámolását eredményezné. Általában elmondható, hogy a termelő infrastruktúra egyéb ágazatai terén sem kedvezőbb a helyzet, csupán a földgázfelhasználás - s az ezzel összefüggő műszaki-technikai létesítmények - mutatói alakulnak előnyösebben az országos átlagnál. A fentiek összességében kedvezőtlenül hatnak Békés megye társadalmi-gazdasági fejlődésére, hisz a fejlett szociális és termelői infrastruktúra motiválhatja, s a fejletlen pedig lassíthatja valamely térség fejlődését. Számításokat végeztünk arra vonatkozólag, hogy milyen a kapcsolat az ipar és a mezőgazdaság, valamint az infrastruktúra fejlettsége között. Alapul az iparban és a mezőgazdaságban termelt korrigált nemzetijövedelem 1000 főre kivetített értékét, valamint a naturális mutatórendszerből előálló komplex 2. ábra: MEGYÉNK ÉS BUDAPEST INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK RELATÍV FEJLETTSÉGE 1960 e

!s 1975-ben Veszprém Budapest Komórorn Baranya, Somogy Vas Győr- Sopron Csongrád, Tolna Szolnok Nógicd Zala Békés Fejer, Hews Borsod - Abaú| - Zemplén Hajdú - ahar BAcs - Kiskun Szabolcs - Szatmár 1960 1975 77