Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Timár Judit: Közlekedésföldrajzi vizsgálatok Szarvas és Gyoma térségében

Mivel a központok nagyságával, vonzáskörével szinkronban van az autóbuszjáratok naponkénti száma, így ez a tényező sem hanyagolható el. A járás területén Szarvas és Gyoma közlekedési vonzása emelkedik ki, s a legerősebb kapcsolódást jelen esetben is Szarvas-Békésszentandrás (itt még SzarvasCsabacsűd is) és Gyoma-Endrőd mutatja (8. ábra). Felvethető, hogy e két község egyike sem rendelkezik vasúttal, s ezért is ilyen magas a buszjáratok száma a szomszédos vasúti központokba. Azt azonban, hogy ez a tényező nem lehet ezen kapcsolatokban kizárólagos, bizonyítják a valamennyi járműre kitérő forgalomszámlálás ugyanilyen képet mutató eredményei. Végezetül az eddigiek szintéziseként most már valamennyi közlekedési eszközre kiszámítva megrajzolhatók azok a határok, melyek a centrumok eléréséhez szükséges idő alapján vonhatók meg a központok körül (g. ábra). Ezek szerint Endrőd, illetve Hunya kivétel (a volt gyomai járás részei) a járás valamennyi településéből lényegesen gyorsabban elérhető Szarvas, mint Gyoma. Szarvas szempontjából a legbelső (15 perces) zónában Békésszentandrás és Csabacsűd található. Ezzel szemben Gyoma esetén a 15 perces zónában a járás területéről csak Endrőd helyezkedik el, míg az itteni települések mintegy 70%-a a 60 percen túli zónákba tartozik. Ugyanakkor olyan járáson kívüli településekből is, mint pl. Mezőberény, Dévaványa, Békéscsaba, gyorsabban elérhető saját járása bármely más településénél (Endrőd, Hunya kivételével). Sőt Mezőtúr is, mely Szolnok megyéhez tartozik, a 15 perces zóna közelében fekszik. Végezetül Gyoma és Szarvas kapcsolatát hűen tükrözi az az adat, mely szerint a több mint kétszer olyan távol levő Békéscsabáról tömegközlekedési eszközökön gyorsabban el lehet érni Gyomát, mint Szarvasról. 3. ÖSSZEGZÉS A vizsgálatok legfontosabb eredményei a következőkben foglalhatók össze: 1. A történelmi fejlődés következtében a múlt században Gyoma lényeges »előnyre tett szert« Szarvassal szemben a közlekedési hálózat kiépítését illetően. Napjainkra a különbségek kiegyenlítődtek. Mindkét ágazat jelenléte mellett Gyoma a megye vasúti, míg Szarvas a közúti fővonalán helyezkedik el, ott mintegy kisebb csomópontot képezve. A folyami hajózás aránya jelenleg mindkét településben minimális, távlatilag azonban (a Csongrád vízlépcső megépülésével) Gyoma-Endrőd a vasúti, közúti és vízi közlekedési útvonalak találkozásánál a járás s egyben a megye É-i részének szállítási központjává lenne fejleszthető. 2. A forgalom intenzitását tekintve kiemelkedik a Gyoma-Endrőd továbbá a Szarvas-Békésszentandrás illetve Szarvas-Csabacsűd kapcsolat. Valamennyi mutatót számbavéve megállapítható, hogy Szarvas mellett ténylegesen létezik egy másik központ, Gyoma-Endrőd. Az előbbi vonzása elsősorban régi járására, míg az utóbbié a mai járáson kívüli Dévaványára terjed ki. (A járáshatároknak egyébként tényleges forgalmi, gazdasági szerepe nincsen.) 3. Szarvas és Gyoma kapcsolata mind a múltban, mind napjainkban a közlekedési mutatók alapján viszonylag gyengének értékelhető. Ahhoz tehét, hogy valóban társközpontokká válhassanak s a legracionálisabb munkamegosztás alakulhasson ki közöttük, igen fontos lenne a közlekedési kapcsolatok javítása. Ennek egyik útja vasúton a Gyoma-Mezőtúr-Szarvas irány, melynek alapjául szolgál a mindkét településnek hagyományosan meglévő kapcsolata Mezőtúrral. A fejlesztés másik lehetőségét a Szarvas-Endrőd-Gyoma közút adja, mely jellege miatt elsősorban a vonzáskörzeten belüli kapcsolatok erősítését szolgálná. •472