Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Timár Judit: Közlekedésföldrajzi vizsgálatok Szarvas és Gyoma térségében

ábra A SZARVASON ÉS GYOMÁN ÁTMENŐ AUTÓBUSZ JÁRATPÁROK SZÁMA NAPONTA ÉS AZ UTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ (1977/78) 1. Szarvas eléréséhez szükséges idő percben 2. Gyoma eléréséhez szükséges idő percben 3. Napi járatpárok száma A legnagyobb forgalmú út a járás, s részben a megye viszonylatában is ma a 44-es országos közút (Kecskemét-Szarvas-Gyula), így Szarvas jelentősen tudja ellensúlyozni a vasúti fővonalból való »kiesését«. A KPM 1975-re vonatkozó forgalomszámlálásának eredményét térképre vetítve most már a járáson belüli kapcsolatok is jól látszanak (7. ábra). Legnagyobb forgalmat itt Szarvas és Békésszentandrás, valamint Gyoma és Endrőd között találunk. Azt pedig, hogy jelen esetben ez alapvetően nem az átmenő forgalomnak köszönhető, bizonyítja a kimondottan ezeken a szakaszokon mutatkozó menynyiségi növekedés. Szarvas és Gyoma kapcsolatáról itt is azt állapíthatjuk meg, hogy környezetéhez képest egyáltalán nem kiemelkedő, amit mégcsak ront ezen országút (Endrődtől Szarvasig) állandóan javításra szoruló, rossz minősége. Tulajdonképpen e kapcsolat laza szálainak nagyon jó bizonyítéka az az 1955-ben végzett felmérés, melyet ugyanazon a napon az egész ország fontosabb csomópontjaira vonatkozóan végeztek el. Az adatok e csomópontokon megszámlált napi utazások számát tartalmazzák járásból járásba való csoportosításban (1. táblázat) Ekkor még létezett a gyomai járás, s így bár a felmerés egyetlen alkalom 470