Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dedinszky Gyula: A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász
nyilvánvaló, hogy ez a Haan Lajos féle közlés nem felelhet meg a valóságnak. Számunkra, békéscsabai evangélikusok számára nem sértő, inkább érdekes tudni azt, hogy a mi nagytemplomi oltárunknak egy ilyen római katolikus testvére is létezik az országban. 7. Dunaiszky három másik Békés megyei alkotása Arról már tettünk említést, hogy a klasszicista oltár-építés jellemző sajátsága a szerkezeti egységre való törekvés: oltárból és szószékből egységes egészet alkotni. Ilyen erős mértaniság jellemzi Dunaiszky egy másik, a csabainál korábbi alkotását, a Mezőberény II. kerületi evangélikus egyház 1818-ból való oltárszószékét. 3 2 Az oltárkép, mely Jézus mennybemenetelét ábrázolja, Schöf Károly olajfestménye, ugyancsak 1818-ból. Csak röviden, egy mondatban említjük meg, hogy Dunaiszky az orosházi evangélikus gyülekezetnek is dolgozott. Kisebb jelentőségű munka ugyan, nevezetesen a ma is meglevő orgona díszítését ő készítette. A Dunaiszky Lőrinc életművével foglalkozó szakirodalom sehol sem említi - mert nyilván nem is tud róla - hogy ő a mezőberényi, a békéscsabai és az orosházi evangélikus gyülekezeteken kívül még egy további békésmegyei evangélikus gyülekezetnek is dolgozott, nevezetesen a tótkomlósinak, melynek templomába négy aranyozott, faragott oltári gyertyatartót készített, ugyancsak az ő munkája templomuk orgonájának díszítéséből a szobrász munka. Ezekről tanúskodnak a tótkomlósi ev. gyülekezeti jegyzőkönyv alábbi kiírt (szlovákból magyarra fordított) pontjai: »A Márton-nap előtti vasárnap, a templom felszentelésének emlékünnepén a harangozás után a templomba bevitetett és az oltáron elhelyeztetett a Dunajsky Lőrinc akadémiai szobrász által Pesten készített négy aranyozott gyertyatartó, mely szállítással együtt 55ft. i2x-ba került ezüstben.« (1830. évi jkv.) S a másik feljegyzés: »Az orgona szobrász munkája Dunajsky Lőrincé, a festés és aranyozás pedig a nagyváradi N. Gel-é (nyilván Engel, DGY.) (1834. évi jkv.) 3 3 8. Dunaiszky Lőrinc életművének értékelése Dunaiszky Lőrinc munkásságával részletesen foglalkozik Kenczler Hugó, Adalékok művészéletünk történetéhez című tanulmányában. Az értékelést Dunaiszky főiskolai tanulmányainak ismertetésével kezdi, megállapítva, hogy a bécsi Művészeti Akadémia - ahol Dunaiszky 1804/9 között tanult - tanítási módszere, valamint a tanítók művészi képzetlensége miatt sem volt alkalmas arra, hogy határozott művészi egyéniségeket fejlesszen ki. A szobrászatot Johann Martin Fischer tanította, aki »maga igen jelentéktelen s alapjában roppant tehetségtelen... aki nézeteinek tanítványaira való oktrojálásában látta az oktatás egyetlen biztosítékát.« E hibás oktatás, valamint saját alacsony fokon álló iparos-műveltsége miatt is - Kenczler szerint - Dunaiszky« elég jó ízléssel bíró igen szorgalmas és ügyes mesterember, aki azonban kisebb, fából készült dolgaiban ...a maga korában viszonyítva értékes dolgokat is tudott alkotni. 3 4 Ezt a sommás, meglehetősen elmarasztaló bírálatot ismétli meg Reil Lajos a csabai nagytemplomról írt dolgozatában. 3 5 •445
