Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)

megjelentetését tűzi ki közvetlen célul. Számolva az esetleges gazdasági vagy más természetű akadályokkal ezek tematikai összeállítását úgy irányítja, hogy a kiadást bárhol abba lehessen hagyni, s a köteteket ne csak sorozatban, hanem akár egyenként is forgalomba lehessen hozni. Mindjárt az év első napjaiban megkezdte a 12 kötetes magyar klasszikus sorozat (az 1918-ban kényszerűségből elhalasztott terv alapján) és a világirodalmi sorozat (Monumenta Literarum) előkészítő munkálatait. Mindkét vállalkozáshoz Király Györgyöt és Kozma Lajost kéri fel a szerkesztői, illetőleg illusztrációs feladatok elvégzésére. - Király György és Kner Imre sűrű levélváltása nyomán végigkövethető az az alapos, gyors és precíz munkafolyamat, amelynek eredményeként egy év alatt két sorozat (2x12 darab) bibliofil könyv született. A párhuzamosan futó munkálatok során az év első hónapjaiban kialakult az elfogadott tematika, megkezdődött a kéziratok egyeztetése és véglegesítése, emellett sor került a formátum, a papírminőség, a betűtípus kijelölésére valamint a díszítőanyag jellegének meghatározására is. Március végén a Klasszikusok, június elején pedig már a Monumenta Literarum szedésének megkezdéséről tudósítja Kner Imre Királyt. Egy harmadik könyvsorozat terve is foglalkoztatja ez időben Kner Imrét: az európai, ill. magyar romantika jellegzetes alkotásaiból 8 vagy 10 kötet kiadására gondol. A világirodalmi rész szerkesztésére a bécsi emigrációban élő Balázs Bélát, a magyar kötetekére pedig Király Györgyöt kérte fel. Balázs Béla hamarosan megküldi 6 kötetes tematikai elképzelését,

1

3 jelezve azt is, hogy amennyiben a 10 kötetes változat valósulna meg, úgy a további 2 könyvben különféle napló- és levélrészletek szerepelnének. - Királytól ugyanakkor két magyar kötet összeállítását kéri Kner. Sajnos ez a sorozat csak terv maradt, megvalósítására az egyre romló gazdasági helyzet miatt nem kerülhetett sor. Az év utolsó hónapjaiban elhagyta a nyomdát a Magyar Klaszszikusok 12 kötete, valamint a Monumenta Literarum első 12 füzete; majd 1922 elején újabb 12 füzete. Három évi szünet után 1921 karácsonyára ismét megjelent a Kner almanach, amely a hagyományos naptárrész, irodalmi szemelvények, üzleti és reklámanyag mellett a KncrKirály-Kozma triász egy-egy tanulmányát is tartalmazta. Korszakos jelentőségű dolgozatok ezek, melyek nemcsak egy nagyszerű kiadói vállalkozás elméleti és gyakorlati elképzeléseivel és tapasztalataival ismertetik meg az olvasót, hanem rámutatnak a korabeli magyar könyvkiadás helyzetére és lehetőségeire is. A három cikk - melynek összefoglaló címe Törekvéseink volt - is azt a felelősséget tükrözte, mellyel a közös ügyet: a tartalmában értékes, formájában művészi könyv ügyét szolgálták a szerzők. Király György: Hagyomány és haladás című tanulmányában elsődleges kiadói célként a „vissza a hagyományokhoz!" gondolatot jelöli. Rámutat arra az áldatlan állapotra, amely nálunk a klasszikusok kiadásában uralkodik. Mindössze néhány méregdrága, díszkötéses életmű-sorozat jelenti a kínálatot, ugyanakkor egy-egy értékes alkotást tartalmazó, szép kiállítású, olcsóbb könyvet hiába keres az érdeklődő. Könyvkiadói és irodalompolitikai feladatot jelöl egyszerre: „...Vissza tehát a klasszikusokhoz! Meg kell keresni, föl kell kutatni a régi irodalomnak összes értékes alkotásait,... hogy örökké tudatos maradjon a kapcsolat a múlt és jelen között, és a jelen munkájának is támogató biztatást adjon: dolgozni nemcsak magunkért, hanem azzal a reményt fakasztó tudattal, hogy a múlt értékes örökségét a jelen értékes termelésével gyarapítva át tudjuk hagyományozni a jövő nemzedék számára.. .

1

4 42