Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)

hogy ma még ideálisabb gondolkodású embert sem lehetne kapni önzetlen, kollektív munkára, mindenki azt nézi, hogyan lehetne a kiadóból minél több pénzt vagy még inkább előleget kipréselni.. ."

9 Hasonlóan járt másik dédelgetett elképzelésével is: lapindítási tervét a nehéz gazdasági helyzet hiúsította meg. Pedig nagyon imponáló a kiadói folyirat Király Györgynek megküldött programja: „...régen tervezem egy kis lap indítását. Előttem a Zwiebelfisch iránya lebeg követendő példa gyanánt. Néhány teljesen objektív, komoly iránycikk lenne elöl, amely akalmas lenne arra, hogy komoly művészeti és irodalmi meg társadalmi problémáknak a szeme közé nézzen benne az ember, az újabb irányokkal számoljon, vitatkozzon, és így segítsen a most születőben lévő új életformák és egyéb formák kialakításában. Azután kisebb cikk lenne, pár soros, amely a közönséget a könyvvel, annak anyagával, történetével, esztétikájával megismertesse. Es végül egy lap- és könyvszemle lenne... Ez a rész lenne évente hatszor két ív vagy évente négyszer 3 ív... Ehhez jönne néhány oldalon a megjelent könyvek regisztrálása. Azután jönne nekem négy oldalam, amelyen állandóan tájékoztatnám a közönséget terveimről, programomról, annak folytonos előre haladásáról, áraimról, előfizetési módozatokról stb. - Azután jönne a hirdetési rész... (A lap) célja pedig az lenne, hogy a közönség igazi könyvszerető rétegeit megnyerje, állandóan tájékoztassa, nevelje, a megjelenő dolgokat ismertesse s szigorúan kritizálja. Természetesen áldozatok árán is fenntartanám, mert hiszem reám nézve nagy erkölcsi, s ezen keresztül anyagi jelentősége volna... Az egész nekem, aki a magam nyomdásza vagyok, nem kerülne olyan sokba, hogy ne bírnám fenntartani, még ha egy részét ingyen kellene is elosztogatnom..."

1

0 Király György válaszát és tárgyilagos véleményét az elmúlt hónapok közös munkája nyomán kialakult baráti-munkatársi kapcsolat alakítja. Őszintén megírja, hogy félti a lapot az egyre inkább fenyegető sajtótörvénytől, amely eleve lehetetlenné tenné a nyílt és bátor véleménynyilvánítást. Részletesen ír az általa elképzelt tematikai felépítésről is, amely szinte teljes egészében megegyező a Kncr Imre által már vázolt rovatokkal, fejezetekkel. A lap munkatársi gárdájának kialakításában - mint írja - „...elsősorban Elek Artúrra és Hevesi Ivánra gondolok a művészetre és grafikára vonatkozó cikkeknél. Irodalmi tartalmú cikkeknél pedig Trosztler Józsefet, Kuncz Aladárt, Gyergyai Albertet, esetleg Hajdú Henriket és Laczkó Gézát ajánlanám. Továbbá Balázst!..." u Kner Imre elfogadja Király véleményét és javaslatait, azonban nem hallgatja el aggályait sem: ,,... Ami a személyeket illeti, én nem ismerem Gyergyait, Kunczot, Trösztiért. Hajdú Henrik nekem kissé olyan puha, s túlságosan esztéta, aki távolabb áll az élettől... Ami pedig Laczkót illeti, vele szemben az az érzésem, hogy elvi ellentétek is vannak közte és köztem. O nekem túlságosan individualista... Elek A.-t mint egyént igen szeretem, de nekem kissé még nagyon is impresszionista... Hevesi Iván viszont elvileg közelebb áll hozzám, de ő kissé elvont, túlságosan az elvek embere... Balázs B. nekem való ember, azt biztosan tudom.. ,"

1

2 Az előkészületek arra mutattak, hogy Kner Imre nagyon szerette volna ezt a lapot megvalósítani (már a címét is elképzelte: MŰHELY), azonban hamarosan látnia kellett, hogy az adott körülmények között erejét meghaladó vállalkozást jelentene egy kiadói lap indítása, - s lemond kivitelezéséről. Ezt bizonyítja, hogy Király György 1921. július 19-i levelében még található néhány, a lappal kapcsolatos megjegyzés, ezután azonban lekerül napirendről a kérdés. Kner Imre könyvkiadási tervei már több sikerrel jártak. Különféle tematikájú sorozatok 41