Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)

és Kozma Lajos együttműködése a tipográfiai megoldás, a szedéskompozíció, a díszítőelemek és az illusztrációs képek maximális harmóniáját valósította meg. Az újszerű, kis negyedrét alakú (112x120) méretválasztáshoz alkalmazkodtak a díszítőelemek is. A könyvek címlapjait és fejezetcímeit (1. kép) Kner Imre és Kozma Lajos együtt alakította ki, viszont a további díszítőelemek Kozma Lajos tervei alapján készültek. „Ez könyvecskét különb-különb képekkel megékesíté Kozma Lajos, mellyeket fába metszett az faragó mester" - olvashatjuk mindhárom kötetben. - Kozma Lajos valamennyi mű (mese, história, legenda) elé egy-egy iniciálét (1. kép), a végére egy-egy záródíszt, illetőleg kötetenként 4-4 egészoldalas képet (2. kép) és a sorozathoz kiadói címert tervezett. Ezeket azután a vázlatok alapján Korner Jenő metszette fába. - Az oldalszámok mellett néhány betűöntő technikával előállított körzet, valamint az Első Magyar Betűöntöde készletéből átvett jel is alkalmazásra került (1. kép). A sorozat bibliofil jellegét az alacsony példányszám (620), a változatos kötésmegoldás (pergamen, egész bőr, márványozott papír, fűzött) és a kétféle illusztrációs kivitel (kézzel színezett, illetőleg színezés nélküli) is jelezni kívánta. A könyvek sajtókritikája pozitív volt, szinte minden recenzens maximálisan dicsérte a három kis kötetet. „A gyomai Kner Izidor könyvnyomtató cég, melynek kiadványai eddig is a legfelsőbb fokát jelentették a magyar könyvművészetnek, hosszú és kényszerű hallgatás után ismét életjelt adott magáról. Három apró füzet került ki a műhelyéből, régi magyar históriák, fabulák, közöttük Heltai Gáspár egyik históriás könyve... Knerék nagy szeretettel adtak harmonikus külsőt e ritka irodalmi kincseknek. A szedés, a díszek, a fametszetek tökéletes egységbe formálódva, a régi magyar szellem erőteljes, dús lüktetését varázsolják elénk... íme három olyan könyv, hol a forma, a tartalom tökéletesen egy..."

6 Azonban nem hallgathatjuk cl azt sem, hogy előfordult ellenséges fogadtatás is:,,... b ejött egyszer egy újságíró (az Újság szerkesztőségébe - a szerző megjegyzése), ma sem tudom, ki volt, s felháborodva ripakodott rám, hogy ez csak afféle fölösleges burzsuj luxus, ilyet nem szabad csinálni.. ."

7 A sorozat kiadása döntőnek bizonyult a követendő út, a folytatás kijelölésében.,,... A három kis könyv bebizonyította számunkra azt, hogy helyes úton járunk, hogy terveink megvalósíthatók, s hogy lehetséges a régi tradíciónak új technikába való átültetése és egy történeti alapokon álló, de eleven magyar könyvstílus megteremtése..."

8 - írja Kner Izidor a nyomda félévszázados tevékenységét bemutató jubileumi könyvében. Az erőpróbának számító kísérlet sikere nyomán most már gondolni lehetett az évek óta tervezett magyar- és világirodalmi sorozatok kiadására is. Ennek megfelelően változatos elképzelésekkel indult a nyomda történetének egyik legtermékenyebb éve, az 1921-es esztendő. - Kner Imre sokoldalúságát, a nyomdászat és a könyvművészet iránti rajongását bizonyítják azok a tervek, melyekkel mindjárt az év elején jelentkezik. Először egy szakmai egyesület (Buchgewerbeverein) létrehozását tervezi. A tájékozódó, kezdeményező lépések megtétele után azonban be kellett látnia, hogy az időpont nem alkalmas ilyen jellegű vállalkozásra. Erről igyekezett meggyőzni őt Király György is egyik levelében: „... Nagyon érdekes a Buchgewerbeverein-terv, csak nem vagyok egészen tisztában vele, mi volna az egyesület célja, adna-e ki folyóiratot és könyveket stb. ?... Egyrészt a politikai viszonyok annyira ziláltak s oly nagyok az ellentétek, hogy alig lehetne közös platformot találni az együttműködésre, másrészt a kiadók annyira elrontották az írókat, 40