Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bencsik János: A Békés megyében élő németek jeles napi szokásai Mihály naptól Vízkeresztig
17- Karácsony és újév (vagy vízkereszt) közötti napok: 17. 1. Nem volt szabad babot főzni új év napjáig. 6 5 17.2. Általában nem sütöttek kenyeret. Nehogy vész jöjjön a baromfiba (G). E szokás vízkeresztig is kiterjed. 17.3. E napokban nem húztak ágyneműt, s nem is mostak. Nem volt szabad ruhát kiteríteni (száradni), mert annyi állat dög bőrét terítik ki a következő évben, ahány ruha lógott a szárítókötélen (G). 17.3.1. Ha valamit mégis ki kellett mosniuk, akkor a kemencére terítve szárították meg. 17.4. Nem volt szabad a lovat szekérbe befogni, csak ha temetés volt (B). Egyébként nem lesz szerencséje az állathoz (pl. a hasas kanca elvetélhet). 17.5. Az apám házánál nem volt szabad kereket forgatni, még varrógépet, illetve rokkát sem (B). 17.6. Minden szegen függő (oda akasztott) tárgyat leszedtek. A kamrában tárolt bab, lencse, stb. tarisznyáit lerakták az asztalra, újév napján aztán visszaakasztgatták (B). 17.6.1. Apám az istállóban felakasztott lószerszámot fektette le a földre (A). 18. Szilveszter napja (december 31.): 18.1. Az új esztendő köszöntését a Szilveszter éjszakája vezette be. Ekkor összejött a rokonság valamelyik családnál, a baráti kör, a szomszédság és egyházi énekeket énekeltek. Megvárták az éjféli harangszót. 6 6 18.1.1. Az asszonyok beültek a templomba, elénekeltek néhány zsoltárt, s várták, hogy harangozzák az éjfélt (B). 18.2. A férfiak csoportja felment a toronyba énekelni. „Nagyapám mondotta, hogy úgy énekeltek, hogy csak úgy ingott a torony." (B) 18.3. A férfiak valamely háznál összegyűltek és dióra kártyáztak. Éjfélkor az asszonyok megtörték a diót, s ezzel vége is volt a kártyázásnak (B). T8.4. Szilveszterkor a fiatalság bálba ment (G). 18.5. Éjszaka az ablakok alatt újévi énekeket énekeltek, szinte csak az Eleken ismerteket. 6 1 18.5.1. Legelterjedtebb az „Ein glückseliges neues Jahre..." kezdetű volt (Boldog, szerencsés új évet...) 18.6. A legények szilveszter-járása meg vígabb, s főleg bensőségesebb volt. Vacsora után útrakcltek, a társaságukhoz tartozó lányokat zenekarral köszöntötték fel. 18.6.1. Mielőtt az udvarra léptek volna riasztó lövéseket adtak le. 6 8 18.6.1.1. Eleken regen a németek lövöldöztek. 6 9 18.6.2. Éjfélkor, az esti hálaadó mise után fúvószenekarral végigjárták a papot, a főjegyzőt és a főbírót, énekkel köszöntötték őket. (E). 18.7. Igyekezett mindenki korán felkelni, nemcsak mert az utolsót „szilveszternek" (lustának) szólították, hanem az ekkor résen álló boszorkányok csak a korán kelőknek nem árthattak. 7 0 18.8. Az almahéjdobás szokását Mester írja le: „Az alma héját egyben hámozzák le, és bal kézzel elhajították, miközben háttal álltak a dobás irányának. Bal kézzel elhajították a hátuk mögé, s eközben a szeretett lényre gondoltak. Ez a cselekvés közelebb hozza őt a cselekvőhöz." 7 1 18.9. Egyesek szerint az állatok (különösen a lovak) ezen az éjszakán is beszélgetnek. Most 12 féle takarmányból és zöldségből állítják össze eleségüket. Ettől éjfélkor beszélni kezdenek az állatok, de most sem szabad kihallgatni beszélgetésüket. 7 2 18.10. A férfiak közül néhányan bohócnak (stornigl) öltöztek, pálcát hoztak magukkal, s a rossz gyermekeket megverték (B). 18.11. A hálaadó istentisztelet után jártak a három bölcsek is, 4-5 csapat volt belőlük a városban. Inggatya, sapka volt az öltözékük. Bementek a templomba is (G). 18.12. Eleken a hálaadó mise után a gyerekek a templom előtti téren csillagszórókat gyújtottak, s dobálták föl. 7 3 18.13. Ezen az estén lencsét fogyasztottak az asszonyok, hogy szépek legyenek (G). •349
