Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bencsik János: A Békés megyében élő németek jeles napi szokásai Mihály naptól Vízkeresztig

molnunk." Az egyébkent expanzivitásra hajlamos berényi németség számos tanyát vásárolt meg a községgel határos kamuti területen.

1

6 A település-telepítés történetének tanulmányozása közben felvetődhet az a kérdés, hogy e folyamat mennyire volt tudatos, és mennyire zajlott spontánul. Milyen mértékben irányíthatta e folyamatot a földesúr? Tudvalévő ,hogy a Békés megyei helytörténeti irodalomban egy olyan tétel bukkan fel, amely célratörést, nagyfokú tudatosságot tételez fel. Eszerint Harruckern arra tört volna (és képes lett volna meg is valósítani törekvését), hogy új falvai egy nemzetiségűek, egy vallásúak legyenek.

1

7 Úgy tetszik, hogy e célkitűzést megvalósító „települések" ellenpéldája Mezőberény, ahol a helyesen működő paraszti önkormányzat csaknem teljesen kiküszöbölte a nemzetiségi (ezzel együtt a hatalmi) villongásokat.

1

8 Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a törökök kiűzése, majd a kuruc-labanc háborúk után mozgásbajött, a (szülőföldjüktől elszakadt) lenyugvásra alig képes, a néptelen tájat rapszodikusan megülő jobbágynépesség (etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül) még azokon a településeken sem bízta (nem is bízhatta!) magát földesura kénye-kedvére, amelyek látszólag a fentebb említett telepítési elvek szerint alakultak (mint Gyula, Elek).

1

5 Ha a földesúri szándékot nem is vitatnánk el, akkor is a táj története bőséges adalékot szolgáltat arra, hogy a telcpüléstelepítés ilyen intézményesítése nélkül is nagyjából-egészéből homogén közösségek jöttek létre; még a XIX. század elején is. Megfigyelhetjük a következő jelenséget: miután vallási vagy nemzetiségi tekintetben homogén kiscsoportok (településmag) beágyazódtak a feudális társadalom testébe, pólusként vonzották az újabb telepeseket, a paraszti vándormozgaloniban részt vevő jobbágyokat, kézműveseket, s faluközösségekké szerveződtek. Az emlegetett földesúri szándék akkor volt eredményes, ha egész közösségeket mozdíthatott ki, s bírt letelepülésre. Ez azért is hat természetesnek, mert a parasztság a vándormozgalomban való részvétel árán tudta csak biztosítani, hogy a feudális hatalmasságok emberhez méltóbb munka- és életkörülményeket engedjenek számukra. A mozgó tömegeket nehezebb volt kizsákmányolásuk alá vonni. Úgy tetszik, hogy az ubráriuni megkötötte és meg is nyomorította a paraszti tömegeket!

2

0 A szóbanforgó német települések (ha összehasonlítjuk a környező településekkel) számottevő kézművességgel rendelkeztek. A német kisiparos réteg leválasztása a paraszti társadalomról Mezőberény esetében csaknem lehetetlen.

2

1 Talán legpontosabb képet Elek paraszti lakosságáról kapunk,

2

2 míg Németgyula kézműveseiről is alig vannak pontos adataink.

2

3 Itt kell megjegyeznünk, hogy Németgyula esetében a kézműves réteg szokásaiban, életmódjában erős elkülönülést mutat a Németváros parasztcsaládjaitól. • Szólnom kell még a néprajzi téma feldolgozásakor választott időhatárokról, melyek elsősorban is a rendelkezésre álló terjedelemhez szabott kényszerű határkövek. De mégsem esetlegesek, hiszen Mihály napjától a betakarítás kezdődött, a nyári szolgálatokat vállalók ekkor váltják gazdájukat. A vízkereszt sem véletlenül záró terminus, hiszen számos szokás húzódik át az évzáráson-évkezdésen, egészen az olákarácsonyig (vízkereszt). Miből önként következik, hogy a vízkereszt a felosztás bizonyos határpontjául választható. S még valamit; szintén a dolgozat terjedelme szab határt annak is, hogy nem érintem (nem érinthetem) a karácsonyi szokások rendszerét. A JELES NAPI SZOKÁSOK

24 i. Mihály napja (szeptember 29): i.i. Több jel arra utal, hogy az őszi betakarítás és a hideg idő beköszöntése kezdeteként tartották számon. i.i.i. Fel lehetett venni a nagysapkát és a csizmát, s azt viselhették szent Györgyig (A). •339