Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Bencsik János: A Szeghalmi Helytörténeti Közgyűjtemény életrajza

Ebben a szellemi környezetben indulhatott (1926-ban) a szeghalmi gimnázium, csupán 20 evvel maradva le a gyulai hasonló intézménytől. Idejárhattak tanulni, „gazdagodni" Vésztőről, Biharnagybajomból, Dévaványáról stb. azok, akik többet akartak megismerni a világból, mint környezetük. Ez is, más is sugallta, hogy Szeghalomnak központi szerepe volt, s van, s lehet is méginkább. Az csak szerencsétlen véletlen, hogy e tájon három megye osztozik, igazában persze kettő, Békés és Hajdú-Bihar. A jelképet tovább színezhetjük Szűcs Sándor, a Biharnagybajomból indult, s oda megtérő jeles néprajzos munkásságát felemlegetve. E tájon teljesítette misszióját, nem kutatva, hogy Karcag-e, Szeghalom-e, Biharnagybajom-e az igazán rangos. Dolgozott itt is, ott is haszonnal. Mindig a sárréti embert látta maga előtt, annak múltját búvárlotta makacsul, szívósan. Kár, hogy éppen itt, Szeghalmon, a leendő Sárréti Múzeum nem tudhatja magáénak Szűcs Sándor gazdag szellemi (de ugyancsak hasonlóan gazdag tárgyi) hagyatékát, avagy annak egy részét. Tudjuk, a szomszéd megye gazdag ígérettel hajtotta maga felé az idős nesztor szívét. Ezáltal ők lettek gazdagabbak. Vagy mégsem ilyen egyszerű ez a kérdés? Már utaltam rá, hogy a közgyűjtemények jobbára lelkes egyének erőfeszítéseiből jöhettek és jönnek is létre. Ezt példázzák rangosabb (mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Debreceni Déri Múzeum...), s kevésbé rangos, de lehet, hogy épp oly fontos (mint az orosházi Szántó Kovács János Múzeum intézmény egyaránt. Mindig kell egy-egy lelkes szervező, elindító, szabadidejének, magánéletének, nemegyszer anyagi javainak jelentős részét erre áldozni tudó személy! Ismét más kérdés a dajkaság, a bábáskodás = a mecénáskodás. így helyénvalónak ítélem, ha szót ejtünk az immár ,,alapító"-ról, Miklya Jenő- ről, aki Békéscsabán kezdte valamikor, gyermekként. A miskolci Evangélikus Tanítóképzőben (hová a családja evangélikus és szlovák - maga is Tótkomlóson született 1927-ben - hagyományai folytán, s apja nyomdokain jutott) állították ki kántor-tanító oklevelét, amelyet csak megfejelni kellett. Az alapok kiválóak voltak azért is, mert a Tanítóképző Intézetben Lajos Árpád (1911-1976) jóhírű néprajzosnak volt a tanítványa. Többszörösen is, hiszen ő volt osztályfőnöke és cserkészparancsnoka. Innen a néprajz iránti érdeklődése (jobb így: rajongása), s a tanítói elhivatottságból pedig a nép iránti szeretete táplálkozott. Véletlen-e az, kérdezem, hogy néprajzosaink java tanítóként (olykor papként) kezdte? Miklya Jenő példája is az ellenkezőjét bizonyítja. Szeghalom egykori szellemi élete Az első múzeumi akciók egyik plakátja egyik műhelyének, a református gimnáziumnak értesítője MÚZEUMI HÓNOP 4/ 1966 Oktober 21-én \9 órakor a községi kultúrotfhonban Ásatások Szeghalmon (U; adatok a község történetéhez) SZEGHALMI REF. PfTEK ANDRÁS GIMNÁZIUM m vftj ÍXZTUX KKÁUKWIAÍRÍKI ÉRTESÍTŐJE/ sa I» TANÉVBŐL ff NAGY MIKLÓS M I K 1.-1 A J I \ fi »onär tarf előadást 4tr Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, TIT Megyei Szervezete •328