Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: A Sárrét-kutatás levéltári lehetőségeiről
nevek mellett olyan adatok is, amelyek a nyelvtörténet szemszögéből érdekesek. 1 2 A leírások között több egészen részletes is akad, belőlük érdekes adalékok kerülnek elő a rét térfelszínét jelölő földrajzi nevek köznévi tagjának születésére, alakulására. A szeghalmiak és vésztőiek határvitájának lezárására készített, rajzokkal illusztrált bizonyságlcvél egy részletével szemléltetjük ezt. „Mindenek a kik jelen voltak c végett szava és állítása szerént, a Dio ér tartatik Fás és Mágori puszták között valóságos határnak, de mivel azon érnek folyásán és neve megtartásán a Szeghalmiak a Vésztőiekkel meg nem egyezhettek, a kik a néhai Fási Helységet lakták, úgy mint Sánta Mihály, Marti Mihály és Szathmári Sámuel mostani Körös Ladányi lakosok, előttünk vallották és mutatták, hogy a hol Dio ér hát (a) végén nap kelet felől (b) Fási részríil jövő Bik ér be mégyen (c) egy hát között, mely neveztetik Bik ér közi hátnak (d) két felöl a Dio érben, ottan már nem Dio érnek Mágor felöl, hanem hegyinek neveztetik (c) amint Tóth György vésztői lakos is, mint néhai Fási lakos Tudása szerént, azon helyet Dio ér hegyinek mondotta, annak utánna elszélledvén a lapos, mind Dio ér s mind Dio ér hegye nevét elveszítvén, közönségesen hivatik Bik érnek (f. g. h.) így tehát." A határvitában - mint az a fenti leírásból látható - pontosan számba vették a terület minden lontosabb, névvel nevezett pontját, ami most mind értékes adalék a kutatás számára. Az ér, a hegy, a hát, a lapos, a terület lecsapolásával elveszítette a szerepét a rétben (nyilvánvaló, hogy a határjelző karók is jobban megmaradtak), az évszázadnyi művelés pedig a kisebb hátakat, laposokat cl is tüntette. Ma már rég nem élnek azok az emberek, akik ezeket a helyeket még esetleg apjuk révén ismerhették. Megjegyezzük, hogy a fenti részlet egy vésztői határrész név etimológiája miatt is tanulságos. A Vésztő története a község határának földrajzi nevei között hozza a Bikeri nevű határrészt. A tanulmány szerzője a Bikeri-1 régi névnek minősíti és megjegyzi, hogy „magyarázatot a név eredetére az adatközlők nem ismernek." 1 3 A határvitáról készített feljegyzés következő adatai („Fási részríil jövő Bik ér be", „neveztetik Bik ér közti hátnak", „közönségesen hivatik Bik érnek") és a helyszín topográfiai azonosítása kétségtelenné teszik, hogy a Bikeri a Bik ér-re megy vissza. A történeti adatok vallomása nélkül a Bikeri etimológiája valóban ismeretlen maradna. A Bikeri tanulsága legalább olyan fontos, mint maga a konkrét eredmény, nem cáfolja, hanem kiegészíti a tanulmány szerzőjének idézett megjegyzését. Györffy István idézett megállapítása, miszerint a csatornázásokkal elveszett a lápi élet szókincse, arra utal, hogy hallatlanul gazdag névkincs tűnt cl a tájról a víz eltűnésével együtt. Györffy igazául hozom fel, hogy - ugyancsak alkalmi gyűjtéssel - a vésztői anyagból 26 olyan múlt századi földrajzi nevet gyűjtöttem ki (az ismétlődő alakokat csak egyszer vettem számba), amelyek közül a Vésztő-monográfiában közölt alapos tanulmány 13-at már nem ismer (Bene halma, Disznó róna, Hegyér (?!), Kisróna gátja, Megyeri puszta, Megyeri szállás, Megyeri sziget, Nemesi róna, Pap fok, Simandi nagyderék, Szegi bokrok, Tekerő, Ujj ülés). Ezek a földrajzi nevek a tanulmányban közölteknek kis százaléka csupán (tudatos gyűjtéssel ezek száma is jelentősen megemelkedne), mégis tanulságos, hogy egy század távlatából is a megvolt földrajzi nevek milyen jelentős pusztulásával kell számolni. A Tekerőre 1943ban még hivatkozott Végh József egyik adatközlője, Savanyu Marhás István. 1 4 Hasonló tanulságot kínál a mai adatok és Haan adatainak összevetése is (lásd Domokos Zsuzsanna tanulmányában). Nemcsak a pusztulás, hanem a változás is szembetűnő a régi és a mai adatok összevetése nyomán. Gyakori, hogy a múlt századi nevet ma más alakváltozatban ismerik. Azt jelzi ez - éppen a sajátos természeti viszonyokból eredően -, hogy a sárréti térfelszínváltozás megtermékenyítette az ember névadó kedvét. A természeti környezet megváltozását követte •318