Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: A Sárrét-kutatás levéltári lehetőségeiről

nevek mellett olyan adatok is, amelyek a nyelvtörténet szemszögéből érdekesek. 1 2 A leírá­sok között több egészen részletes is akad, belőlük érdekes adalékok kerülnek elő a rét térfel­színét jelölő földrajzi nevek köznévi tagjának születésére, alakulására. A szeghalmiak és vésztőiek határvitájának lezárására készített, rajzokkal illusztrált bizonyságlcvél egy részle­tével szemléltetjük ezt. „Mindenek a kik jelen voltak c végett szava és állítása szerént, a Dio ér tartatik Fás és Mágori puszták között valóságos határnak, de mivel azon érnek folyásán és neve megtartásán a Szeghalmiak a Vésztőiekkel meg nem egyezhettek, a kik a néhai Fási Helységet lakták, úgy mint Sánta Mihály, Marti Mihály és Szathmári Sámuel mostani Körös Ladányi lakosok, előttünk vallották és mutatták, hogy a hol Dio ér hát (a) végén nap kelet felől (b) Fási részríil jövő Bik ér be mégyen (c) egy hát között, mely neveztetik Bik ér közi hátnak (d) két felöl a Dio érben, ottan már nem Dio érnek Mágor felöl, hanem hegyi­nek neveztetik (c) amint Tóth György vésztői lakos is, mint néhai Fási lakos Tudása szerént, azon helyet Dio ér hegyinek mondotta, annak utánna elszélledvén a lapos, mind Dio ér s mind Dio ér hegye nevét elveszítvén, közönségesen hivatik Bik érnek (f. g. h.) így tehát." A határvitában - mint az a fenti leírásból látható - pontosan számba vették a terület minden lontosabb, névvel nevezett pontját, ami most mind értékes adalék a kutatás számára. Az ér, a hegy, a hát, a lapos, a terület lecsapolásával elveszítette a szerepét a rétben (nyilvánvaló, hogy a határjelző karók is jobban megmaradtak), az évszázadnyi művelés pedig a kisebb hátakat, laposokat cl is tüntette. Ma már rég nem élnek azok az emberek, akik ezeket a helyeket még esetleg apjuk révén ismerhették. Megjegyezzük, hogy a fenti részlet egy vésztői határrész név etimológiája miatt is tanul­ságos. A Vésztő története a község határának földrajzi nevei között hozza a Bikeri nevű ha­tárrészt. A tanulmány szerzője a Bikeri-1 régi névnek minősíti és megjegyzi, hogy „magya­rázatot a név eredetére az adatközlők nem ismernek." 1 3 A határvitáról készített feljegyzés következő adatai („Fási részríil jövő Bik ér be", „neveztetik Bik ér közti hátnak", „közön­ségesen hivatik Bik érnek") és a helyszín topográfiai azonosítása kétségtelenné teszik, hogy a Bikeri a Bik ér-re megy vissza. A történeti adatok vallomása nélkül a Bikeri etimológiája valóban ismeretlen maradna. A Bikeri tanulsága legalább olyan fontos, mint maga a konkrét eredmény, nem cáfolja, hanem kiegészíti a tanulmány szerzőjének idézett megjegyzését. Györffy István idézett megállapítása, miszerint a csatornázásokkal elveszett a lápi élet szókincse, arra utal, hogy hallatlanul gazdag névkincs tűnt cl a tájról a víz eltűnésével együtt. Györffy igazául hozom fel, hogy - ugyancsak alkalmi gyűjtéssel - a vésztői anyagból 26 olyan múlt századi földrajzi nevet gyűjtöttem ki (az ismétlődő alakokat csak egyszer vettem számba), amelyek közül a Vésztő-monográfiában közölt alapos tanulmány 13-at már nem ismer (Bene halma, Disznó róna, Hegyér (?!), Kisróna gátja, Megyeri puszta, Megyeri szállás, Megyeri sziget, Nemesi róna, Pap fok, Simandi nagyderék, Szegi bokrok, Tekerő, Ujj ülés). Ezek a földrajzi nevek a tanulmányban közölteknek kis százaléka csupán (tudatos gyűj­téssel ezek száma is jelentősen megemelkedne), mégis tanulságos, hogy egy század távlatából is a megvolt földrajzi nevek milyen jelentős pusztulásával kell számolni. A Tekerőre 1943­ban még hivatkozott Végh József egyik adatközlője, Savanyu Marhás István. 1 4 Hasonló tanulságot kínál a mai adatok és Haan adatainak összevetése is (lásd Domokos Zsuzsanna tanulmányában). Nemcsak a pusztulás, hanem a változás is szembetűnő a régi és a mai adatok összevetése nyomán. Gyakori, hogy a múlt századi nevet ma más alakváltozatban ismerik. Azt jelzi ez - éppen a sajátos természeti viszonyokból eredően -, hogy a sárréti térfelszínváltozás meg­termékenyítette az ember névadó kedvét. A természeti környezet megváltozását követte •318

Next

/
Thumbnails
Contents