Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: A Sárrét-kutatás levéltári lehetőségeiről
II. A régi Sárrét világáról készített közelmúltbeli bibliográfia mutatja, hogy rendkívül színes világ volt a Békés megye területére eső Kis-Sárrét eredeti lápvilága. 6 Banner János XVIII. századi témájú feldolgozásai, Gacsári István 1838-ból való krónikája nagyszerű leírásai a hajdani vidéknek. 7 A Békés megyei Levéltár ugyancsak sok XVIII.-XIX. századi tájtörténeti adatot őriz, amelyek kitűnő források azokhoz a munkákhoz, amelyekben a volt sárréti falvak történetét dolgozzák fel. A társadalmi, gazdasági élet alakulásának tényei mellett az elmúlt években több helytörténeti monográfiában helyet kaptak a népélet történeti vonatkozásai: néprajz, a népnyelv, az állattartás, a népi gyógyászat stb. történeti adatai. 8 A történeti népélet kutatás az ismert kitűnő részeredményeken túl további hatalmas programot kínál és gazdag levéltári anyagot a munkához. A földrajzi nevek történeti kutatása például különösen nagy anyaggal számolhat a sárréti területeken. A Györffy István említette határpörökénél a községi periratok, a törvénykezés iratai sokkal több anyagot rejtegetnek. A múlt századi bírói feljegyzések például nagyon tárgyszerűek: a jegyzőkönyvek feltüntetik a kár helyét, a kár okozóját vagy vélt okozóját és az okozott kárt. A kár helyét minden esetben, ami a történed földrajzi név kutatás biztos forrásanyaga. Persze, ezekben a feljegyzésekben is sok adatot találunk e mellett a Sárréten élt ember életére, a határban termelt gabonafélékre, falu állattartására stb. p A határra vonatkozó névanyag azonban lényegcsen gazdagabb. A Békés megyei Levéltár körösladányi anyagából mutatok bc ennek bizonyságául egy kisebb gyűjteményt (1832-1850). Az adattár céduláim „mellékterméke", nem földrajzi nevek gyűjtése volt a célom. Ezzel jelzem egyben, hogy tudatos gyűjtéssel az adattár az alábbiaknak a többszörösére növelhető. Az ismétlődésektől eltekintve az alábbi határrészneveket gyűjtöttem ki Körösladány múlt század eleji anyagából (a szavak eredeti írását nem változtatom meg): ,,a Bogárzó-gát mellett", „Dondorognál lévő", ,,a folyás gátján", „Gyulátoknál lévő", „Hosszú erdőnél lévő", ,,Károlyi földjében", „kernyei búzaföldjében", „Kittiben lévő", „Kis Kerektói Kaszállójába", „Konytyolói tanyabeli", ,,Korhányi-forduló", „Körtvélyesen lévő", ,,Kuruttyolói részen", ,,Méhesen a kengyelóldalon", ,,Méhesen a temetősziget mellett", „Nagy tüdős mellett lévő", „Nyomáson lévő", „Ördögárka mellett", „Paphalmi kaszállókon", „Pányádi oldalon lévő", „Süvöltőnél lévő", „a Tekerőbe lévő", ,,Tekerő-parton", ,, Teleken vagy más kép Bakatzon", ,,túl a keresi földjében", „túl a körösi fordulóba,,, „Tikosi tengeri Csőszök", ,,Vesszőséri", ,, Vesszős érközi", ,, Vincezugi". Ennyi adat egy alig 20 évnyi időszeletből és kutatás nélkül! Hogy tervszerű feltáró munkával ennél sokkal több adat gyűjthető össze, arra a kettős (rokon) adatokból is következtethetünk: ,,Méhesen a kengyelóldalon~ Méhesen a temetősziget mellett", ,, Tekerőbe lévő~ Tekerő-partonn" ,,túl a keresi földjében—túl a körösi fordulóba", ,.Vesszőséri~ V'esszős érközi" stb. A határperek, a határjárások adatai ugyanígy tele vannak forrásértékű adatokkal. Haan Lajos két forrásmunkájából tudjuk, hogy határperek már a korábbi századokban is voltak (A balkányi határ Kiskároly Szeghalom, Gyarmat és Csépán felől tanú Párdy István bemondása szerént. 1657 eszt.; Tanúvallomás a Gerla és Csaba közötti határvonalról T7T9 cszt. stb. 1 0, a 19. századi percsiratokban viszont már se szeri, se száma az ilyen pereskedésnek, tanúvallomásoknak. Jóllehet a múlt század első felében a bíróválasztás után általában megújították a határjeleket, vita, perlekedés mindig akadt valami miatt. A jegyzőkönyvekbe, a bizonyságlevelckbe sok határrész neve, egy-egy terület sokféle megkülönböztetése bekerült 1 1, és a földrajzi 317
