Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - SZEMLE

vény Kör Slovenské spevy (Szlovák dalok) című füzetsorozata Bartók Béla elismerését is kiérdemelte. Az 1889-ben alakult Magyar Néprajzi Társaság célul tűzte ki a magyarságon kívül az akkori Magyarország valamennyi nemzetiségének néprajzi vizsgálatát. A Társaság Ethnographia folyóiratában így sorra jelentek meg a felföldi szlovákok folklórjával foglalkozó adatközlések. A két világháború közötti időszakban Márkus Mihálynak a Nyíregyháza környéki szlovákság népi kultúrájáról közzétett A bokortanyák népe (1943) című könyve jelenti a csúcsot a magyarországi szlovákság néprajzi kutatásában. A felszabadulás után fokozatosan élénkült meg a hazai szlovákság folklórkutatása. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége által kiadott módszertani jellegű, a nemzetiségi kulturális hagyományok ápolását közvetlenül szolgáló kiadványok jelentették az első lépéseket. Majd a szlovák falvakban hazai és szlovákiai néprajzosok terepmunkája nyomán a kutatás egyre több új eredményt hozott. Itt elsősorban Manga János Ipoly-völgyi, a magyar-szlovák kutatógárda tótkomlósi és Krupa András Békés megyei szokáskutatásai a legjelentősebbek. Az utóbbi évtizedek helyes nemzetiségi politikáját tükrözi, hogy 1968 óta különösen megélénkült a magyarországi szlovákok szellemi hagyományainak felkutatása, megmentése. E korszak eredményeivel kiemelten foglalkozik Krupa András tudománytörténeti áttekintése. Az utóbbi másfél évtizedben alakultak ki a szervezett kutatás keretei. A Néprajzi Társaság nemzetiségi szakosztályt, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége honismereti-néprajzi szekciót alakított, a Tankönyvkiadó szlovák nyelvű néprajzi évkönyvet jelentet meg (Národopis Slovákov v Madarsku). Az újabb eredmények közül kiemelkedik Krupa András könyve a békési szlovákok hiedelmeiről (Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok), Manga Jánosnak egy magyarországi szlovák faluról, Vanyarcról szlovákul és magyarul is megjelentetett monográfiája, valamint Kálmánfi Béla pilisi szlovák folklórgyűjteménye (Rozmarín zeleny). Az utóbbi évtized magyarországi szlovák folklórkutatásának eredményeit tükrözi, hogy a kiadvány harmadik részében közölt 168 tételből álló bibliográfia tanulmányainak, cikkeinek több mint a fele (88 tétel) 1968 után jelent meg! A tudománytörténeti áttekintés után Krupa András saját békési gyűjtéséből közöl szemléltető anyagot. A téli ünnepkör szokásainak (Luca napi acélozás, Tamás napi férjjósló rítusok, karácsonyiújévi köszöntés) bemutatása után a fonók és a tollfosztók dramatikus énekes párbeszédeivel ismertet meg bennünket. A könyv elsősorban a népszokásokhoz kapcsolódó rajzokkal, archív fotókkal zárul. Krupa András bemutatott munkájának elsődleges célja a néprajzi ismeretterjesztés segítése. Ezen túl - tudománytörténeti áttekintése és hasznos bibliográfiája - a néprajztudomány számára is érték. Csomor János: Körösnagyharsány krónikája Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Köteles Lajos Békéscsaba, 1980. 131 oldal. Bibliotheca Bekesiensis 19. ERDEI ARANKA A nagy fejedelem, Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóján jelent meg egykori hadinépének „Erdély margóján" lévő egyik településéről egy könyvecske. A Szabó Ferenc által szerkesztett Bibliotheca Bekesiensis 19. köteteként Csomor János „Boldog az, aki a kor jelenségeit nemcsak elméjével fölfogja, de szívével is át meg átérzi..." (Kemény Zsigmond) eddig kéziratban lévő művét, Körösnagyharsány krónikáját sajtó alá rendezte Köteles Lajos. Mi indokolhatta, hogy a több mint 100 évvel ezelőtt élt prédikátor falutörténete nyomtatásban is napvilágot lásson? Milyen üzenete lehet ennek •263