Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hévvizi Sándor: Gyoma regionális köznyelvének néhány vonása

arculatát. A lakosság mozgásáról még csak annyit, hogy a fiatalok közül sokan más városban tanulnak (bejárók vagy kollégisták), középiskoláik, de főleg felsőfokú iskoláik elvégzése után jó néhányan más helyen telepednek le. Ugyanakkor az utóbbi években sokan jöttek lakni Gyomára a környék falvaiból Endrődről, Dévaványáról stb. Szép környezete (Hármas-Körös és ártere), valamint termálvizű strandja révén növekszik idegenforgalma is. Az adatközlőkről és az anyaggyűjtés módszeréről Balogh Lajos: A fel igekötő és a határozóragok hangtani változatai Szombathely regionális köznyelvében - című tanulmányában Szombathely értelmiségének nyelvhasználatát (annak egy részét) vizsgálta (NytudErt. ioo, 33-63). E társadalmi réteg nyelvi állapotának vizsgálatára ösztönöznek Benkő Loránd és Imre Samu megállapításai is. Tanácsaik alapján adatközlőimet úgy próbáltam kiválasztani, hogy megfeleljenek a következő feltételeknek: 1. Mindkét szülője gyomai születésű legyen. 2. O maga szintén itt született, és esetleges rövid megszakítást nem számítva, születése óta itt él. 3. Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. 4. Értelmiségi munkakörben dolgozik, vagy ha nyugdíjas, dolgozott. 5. Különböző foglalkozási ágat képviseljenek. Az anyagot magnetofonnal gyűjtöttem, spontán, összefüggő szövegfelvételeket készítettem, s minden egyes adatot később a felvételek többszöri meghallgatása után a szövegből jegyeztem le. A beszélgetéseket minden esetben az adatközlők lakásán vettük fel, remélve ezáltal az ilyenkor megnyilvánuló idegesség kiküszöbölését, a nyugodt, felszabadultabb légkört. Hogy mennyi mindenre figyelemmel kell lenni egy-egy szöveg felvételnél, nyelvi anyaggyűjtésnél, erre itt most nem térek ki, de szemléletesen bizonyítják a „Tanulmányok a regionális köznyelviség köréből" (Szerkesztette: Imre Samu. NytudÉrt. 100.) című kiadvány dolgozatainak idevágó utalásai. A felvételek alkalmával csak az adatközlők beszéltek, s ha ritkán kérdést tettem fel, akkor a készüléket kikapcsoltam. Nyolc adatközlőtől ilyenformán összegyűlt 220 perces vagyis 3,66 órás magnófelvétel. Ez személyenként átlag 27,5 perces folyamatos beszédnek felel meg. II. GYOMA NYELVJÁRÁSI TÍPUSA, NYELVJÁRÁSI JELLEGZETESSÉGEI Ahhoz, hogy ezt a munkát valamennyire is eredményesen elvégezzem, szükségem volt Gyoma nyelvjárásának lehetőség szerinti minél teljesebb megismerésére. Teljesen megbízható munkát csak az ott született és kellő szakmai felkészültséggel rendelkező nyelvész tud nyújtani. Sokszor még az is nagy nehézségek árán. Részletesen kifejti ezeket a buktatókat Kiss Jenő: A nyelvjárások változásáról és az anyanyelvjárási gyűjtésről (MNyr. 97, 217-228.) című cikkében. Bár nem vagyok gyomai születésű, de 12 éve élek ebben a községben, ebben a nyelvi közegben. Ily módon a passzív megfigyelés, beszélgetés, kérdezgetés, rákérdezés módszerével sok minden felszínre került Gyoma nyelvjárásáról. Ezen túlmenően azonban az igazi nyelvi alapot azoknak a 70-80 éves gyomai lakosoknak a több órás folyamatos szövege jelentette, akikkel alkalmam volt megismerkedni és a magnetofon társaságában beszélgetni. Az ő ízes beszédük adta ehhez a munkához a legtöbb, legerősebb támpontot. Igen jelentősnek és jól hasznosíthatónak ítélem e téren Szabó István: Az í-zés esetei a bé24