Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hévvizi Sándor: Gyoma regionális köznyelvének néhány vonása

A témaválasztásról Mint az MTA Nyelvtudományi Intézetének ösztöndíjasa feladatul kaptam, hogy vizsgáljam meg Gyoma regionális köznyelvét. Mivel a részletes elemzés igen nagy munka, több éves kutatást igényel, ezért a tematikát ennél jóval szűkebben állapítottuk meg. így alakult ki dolgozatom témája: „Részlettanulmány Gyoma regionális köznyelvének tárgyköréből". E cím pontosan fedi az elvégzett munka tartalmát. Egy ilyen regionális köznyelvi vizsgálatnak ugyanis ki kellene terjednie a következő területekre: hangtan, alaktan, szókincs, mondattan és a beszéd hanglejtése. A rövid idő (egy év) és egyéb munkaköri elfoglaltság miatt természetesen nem tudtam teljes, mindenre kiterjedő kutatást végezni. Nem tudtam foglalkozni a szókinccsel, a regionális köznyelv mondattanával és a beszéd hanglejtésének a vizsgálatával sem. Ezzel szemben megpróbáltam fényt deríteni a hangtani és az alaktani jelenségekre. Ily módon igyekeztem a lehetőségekhez képest feltárni Gyoma értelmiségének jelenlegi részleges nyelvi állapotát. Mondhatnám tehát azt, hogy ez a dolgozat részleges állapotrögzítés a Gyomán lakó (gyomai születésű) értelmiség nyelvéről. (Megjegyzés: jelen cikk az elkészült dolgozat igen rövidített összegzése.) A vizsgált település rövid ismertetése, gazdasági, demográfiai adatok Ahhoz, hogy egy vagy több személy, esetleg egy társadalmi réteg nyelvi jellemzőit feltárjuk, ismernünk kell azt a környezetet is, amelyben élnek. Gyoma Békés megye egyik jelentős nagyközsége. Területe az 1973-as Helységnévtár adatai szerint 22503 hektár, lakóinak száma 10655. A falu az 1700-as évek elején alakult újjá. Ekkor lakóinak száma legfeljebb 150 lehetett. 1773-ban mintegy 1490. 1852-ben 7806, 1890-ben pedig 10867-én lakják. Ebből 10207 magyar, 596 német, 57 tót (szlovák), 7 egyéb nyelvű (vö. Karácsonyi János: Békésvármegye története II. 135., Gyula, 1896). A népesség száma a későbbiekben a következőképpen alakult: 1900-ban: 11 545, 1920ban: 11942, 1941-ben: 12242, 1960-ban: 11367 és 1970-ben: 10655. A lakosság kor szerinti megoszlása: 0-14 év: 2185 - 20,2%, 15-39 év: 3674 - 34.5%. 40-59 év: 2569 - 24,1%, 60-X év: 2254 - 21,2%. A lakosságból keresőképes 6242 személy. Iparban dolgoznak 1782-én, mezőgazdaságban 2900-an, szállításnál27i,kereskedelemben32i, egyéb helyen pedig 968 fő dolgozik. Szellemi dolgozó a mezőgazdaságban 224, a többi foglalkozási ágazatban pedig 646 fő. (A fentebbi számszerű statisztikai adatokat a KSH által kiadott „1970. évi népszámlálás 8. Békés megye adatai" Bp., 1972. című kiadványból vettem.) Gyoma lakossága ma is elsősorban a mezőgazdaságban dolgozik, még mindig kevesebb az iparban dolgozók aránya, jóllehet több ipari létesítmény is található a községben, mint például a Kner Nyomda, a Háziipari KSz, az Építőipari KSz, a Vegyesipari KSz, a Sütőipari Vállalat és a Vízügyi Vállalat. A község két általános és három középfokú iskolával rendelkezik. Közlekedési lehetőségei jók, a Budapest-Békéscsaba vasúti főútvonal mellett fekszik, s innen nyílik egy szárnyvonal Vésztő-Körösnagyharsány felé is. A községből ingázók száma csekély, kevesen dolgoznak más községben vagy városban. Ez a lakosság számához viszonyítva elenyésző. Többen vannak olyanok, akik a környékből járnak ide dolgozni, de ezek számaránya sem nagy - nem befolyásolják a település nyelvi 23