Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

a nagy szállítási távolság miatt a megyébe érkező szén szállítási költsége kétszerese az országosnak. Másrészt viszont a kitermelt földgáz a megyén kívüli fontosabb iparterületek földgáz-ellátását tudja biztosítani. Az országos jelentőségű telepek feltárására 1958-60-ban került sor; ekkor tárták fel a DélAlföld első iparilag jelentős kőolaj- és földgázelőfordulásait Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Mezőhegyes, Battonya térségében. Ez a terület adta az 1960-as évek első felében az ország kőolajkitermelésének mintegy 10%-át, s adja jelenleg is kb. 5%-át. A földgáztermelés később futott fel, s a 70-es évek elején csúcsosodott, az országos termelés 20-25%-a innen került ki, 1978-ban 10% volt a kitermelés részesedése. A készletek csökkenése a IV. ötéves terv időszakában szükségessé tette a kutatások intenzívebbé tételét. Ennek eredményeként további szénhidrogénelőfordulás vált ismertté. Egyik igen fontos természeti erőforrás a vízkészlet, amely igen ellentmondásos a megyében. A felszíni vízkészlet látszólag jelentős, de a Körösök élővizéből igen keveset tudunk felhasználni. A felhasználható vízkészlet több mint 90%-át a mezőgazdaság hasznosítja. Jelentős vízigényu iparág nem települt a megyében. Tartalékot jelenthetnek a feltárás alatt álló mélységi vízkészletek. A szénhidrogén feltárással párhuzamosan jelentős termálvíz-vágyon is feltárásra került. A 80-90db 50-8o°C-os melegvizet adó kút ipari hasznosítására lényegében még nem került sor. A Körösökön 3 duzzasztómű működik, melyek kisebb energiatermelésre való hasznosítását célszerű lenne megvizsgálni. Ugyancsak hasznos lehetne annak megvizsgálása, hogy a Kettős-Körös hajózhatóvá tétele nem rejt-e gazdasági előnyöket. Békés megye országos jelentőségű tégla- és cserépipara a szükséges nyersanyaggal rendelkezik. Az építési falazó és vakoló homok a megye egész területén bányászható. Az évi felhasználás kb. 400 000 m

3, az eddig feltárt készlet mintegy 3 millió m

3. Nincs viszont a megyében az üveggyártáshoz szükséges kvarchomok, ezt a Dunántúlról kapja az Orosházi Üveggyár. A megye ipari fejlődése, struktúrája szempontjából is meghatározó, hogy a legfontosabb természeti kincsünk a termőjöld. A hasznosított földterületek aranykorona értéke több, mint másfélszerese az országosnak. Az átlag azonban jelentős eltéréseket takar. A 80-100 talajértékszámú területek mellett a terméketlen, szikes talajok is megtalálhatók, főként a megye északi részén. A gazdaságpolitikai célkitűzések között kiemelt helyet foglal el a mezőgazdaság és élelmiszeripar komplex fejlesztése a megyében. A cél: az egyre növekvő mezőgazdasági termékmennyiség minél gyorsabb, jobb minőségű, korszerűbb élelmiszeripari feldolgozása - a legkisebb veszteségek mellett (romlás, elhullás stb.) Az élelmiszeriparnak kell részben a lakosság növekvő élelmiszerszükségletét kielégíteni, másrészt jelentős mennyiség kerül szocialista és tőkés exportra egyaránt. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar hagyományos ágazatai tekintélyes múlttal rendelkeznek, fejlődésük az elmúlt 20 évben igen jelentős, másfél-kétszerese termelésük a 60-as évek előttinek, i960 után kezdődött meg megyénkben a mezőgazdasági termékek konzerv- és hűtőipari feldolgozása. A gyulai Húskombinát belépésével, illetve a baromfiipari rekonstrukcióval az V. ötéves terv végére a feldolgozható mezőgazdasági termékmennyiség és a feldolgozó kapacitás átlagos szintű terméseredmények esetén összhangba kerül. Az élelmiszergazdaság 15 éves távlati terve (1970-85 évekre) a mezőgazdasági termékek igen jelentős, 6o-8o%-os termésátlag-növekedésével számol. Ez viszont azt jelenti, hogy 201